Az elmúlt években Európa államai rengeteg adósságot halmoztak fel, így egyre több pénzt kell kölcsön venniük, hogy fizetőképesek maradhassanak. A bankok állampapírok vásárlásával kölcsönöznek az államoknak, cserébe, a hallgatólagos megállapodás értelmében, ha egy bank az összeomlás szélére kerülne, az állam az adófizetők pénzéből menti meg. Ez a szimbiózis az államot kiszolgáltatja a pénzpiacoknak, ugyanakkor a bankot függővé teszi az államtól és annak gazdasági helyzetétől. Az Európai Központi Bank (EKB) becslése szerint a kontinens pénzintézetei jelenleg megközelítően 1,6 trillió eurónyi (2,1 trillió dollárnyi) állampapírral rendelkeznek.

Rövidtávon a bankok számára megéri állampapírokat vásárolni; az EKB-től 1 százalékos kamatra vehetnek fel kölcsönt, a pénzt aztán akár 6 százalékos kamatozású állampapírokba is fektethetik. Középtávon azonban a hitelintézetek nagy veszélynek teszik ki magukat azzal, hogy kockázatos eszközökbe fektetik a pénzüket (az eurózóna válsága megmutatta, hogy az állampapírokat többé nem tekinthetjük kockázatmentes eszközöknek). „Ha a bankrendszert az állam finanszírozására használjuk fel, az veszélyezteti stabilitását" - véli Hans-Peter Burghof professzor. Az európai államok és felügyeleti szervek azonban éppen ezt teszik, igyekeznek olyan jogi környezetet létrehozni, amely a bankokat az állampapírok vásárlása felé tereli.

Jens Weidmann, a Bundesbank (a német központi bank) elnöke a napokban tartott felszólalásában amellett érvelt, hogy a bankokat meg kell akadályozni abban, hogy kiszolgáltassák magukat az államok fizetőképességének. Ez szerinte úgy volna elérhető, ha törvényi plafont vezetnének be az állampapír-vásárlásokra. Weidmann javaslatát sok szakértő támogatja, mégsem valószínű, hogy a döntéshozók figyelembe vennék, azzal ugyanis el kellene ismerniük, hogy államaik számára a csőd reális veszély. Ráadásul egy ilyen plafon bevezetése komoly problémákat okozhatna Spanyolország és Olaszország számára, állampapírjaik iránt ezzel ugyanis tovább csökkenne a kereslet, a papírok után fizetendő kamat emelkedne, ami az euróválság elmélyüléséhez vezetne. Kaiser ezért úgy gondolja, a döntéshozóknak óvatosan kell eljárniuk, de ez nem jelenti azt, hogy ne kellene tenniük semmit sem, mivel azzal csak Európa államainak további eladósodását segítik elő.

Stefan Kaiser politológus, közgazdász, újságíró. 2011 óta a Spiegel Online gazdasági rovatának szerkesztője.

Kapcsolódó cikkek