Füstös Gábor vezérigazgató a változatlan horgászjegyárakat a gazdasági válsággal, a tó alacsony vízszintje miatti nehézségekkel és azzal indokolta, hogy a Balaton "nagy közösségi víz kíván maradni".Beszámolója szerint idén az aszály miatt a korábbi éveknél nehezebb a halgazdálkodás. A tógazdasági haltermelés költségei számottevően nőttek a szükségessé vált víz-szivattyúzás és hal-levegőztetés miatt.Az idei balatoni haltelepítések december elején fejeződnek be.

A tavalyi előteljesítéssel együtt eddig 310 tonna két- és háromnyaras ponty került a tóba (350 tonna a kötelező telepítendő mennyiség). Egynyaras süllőből a társaság éves telepítési kötelezettsége 60 ezer darab, amiből eddig 38 ezret helyezetek a vízbe. Csukából 250 ezer darabot kell telepíteni, amit a napokban elérnek. A tavalyi harcsaelhullás miatt a társaság a kötelező feladatokon túl 300 jelölt harcsát engedett eddig a tóba, és további 700-at tervez. Az őshonos halak állományának erősítéséért terven felül vízbe kerül 400 kilogramm compó és 1000 kilogramm aranykárász.

A telepített halak a társaság Balatonlelle-Irmapusztai, a Buzsáki, valamint a Balatonföldvár-Töreki halgazdaságából, valamint a Balaton Agrár Zrt. fonyódi halastavaiból kerülnek a Balatonba.Turcsányi Béla, a cég halgazdálkodási igazgatója ismertette: év végéig több mint kétezer jelölt halat engednek a tóba, amelynek alig több mint tíz százalékáról kapnak visszajelzést a horgászoktól. Ám az így nyert információkból is fontos következtetéseket tudnak levonni, egyebek közt a halak vándorlási szokásairól és növekedési üteméről.

A Balatonba 2003 novemberétől a mai napig összesen 11 527 jelölt ponty, süllő, széleskárász, harcsa és compó került, amelyekről 1 511 visszajelzés érkezett. Ezek alapján tudható egyebek közt, hogy mekkora méretű halakat érdemes telepíteni és hol, továbbá kiderült, hogy a telepített pontyok döntő részét egy éven belül kifogják, vagyis a pontyállomány horgászati kihasználtsága extrém magas, e halfaj horgászfogásai pedig szinte teljes egészében a telepítésektől függenek.Nagy Gábor horgászturisztikai menedzser arról beszélt, hogy az év elején bevezetett új szemléletű balatoni horgászrend bevált, a horgásztársadalom számára is elfogadhatónak bizonyult, így jövőre is az marad érvényben néhány kisebb módosítással. A korábbinál szigorúbb horgászrend fő feladata a süllő és a nagy pontyok védelme, továbbá a balatoni halállomány fenntartása és fejlesztése.

A süllőnél máris érezhető a javulás, ami egyrészt a horgászfogásokban, másrészt a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatási eredményeiben tükröződik. Ez utóbbi szerint nagyon jó volt az idei süllőszaporulat, ami a márciusi-áprilisi korlátozásoknak is köszönhető. A horgászrend szerint márciusban tilos ragadozóhalra horgászni, áprilisban pedig csak a partról szabad horgászni, hogy a többségében nyílt vízen lévő süllő ívó-helyek zavartalanok maradhassanak.

Kapcsolódó cikkek