Ma még nem adható egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy egy eurózónán kívüli uniós tagországnak érdemes-e csatlakoznia a formálódó európai bankunióhoz – mondja az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) főigazgatója. Az új szisztémában az Európai Központi Bank (EKB) is felügyeleti feladatokat kapna. Farkas Ádámmal ennek személyes vonatkozásairól, a várható új felállásról és a bankunióval kapcsolatos dilemmákról is beszélgettünk.
– Az egységes bankunió kapcsán az Európai Központi Bankhoz kerülhetnek bizonyos felügyeleti feladatok. Milyen munkamegosztás várható?– A részleteket és a pontos időzítést illetően esélylatolgatásba nem mennék bele, hiszen a döntés még nem született meg. Ami tény: az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója idén júniusban felkérte a bizottságot, hogy szeptemberig álljon elő egy javaslattal a bankunió-
ra. A javaslat megszületett, s az egyik legfontosabb, részletesen kidolgozott pillére szerint az eurózóna hitelintézeteiért vállalt felügyeleti felelősség a tagállamok hatóságaitól átkerülne az EKB-hoz.
– Mindez hogyan érinti az Európai Bankfelügyeleti Hatóságot, azaz önöket?– A javaslat elsősorban a nemzeti felügyeletektől csoportosítana át feladatokat a központi bankhoz, ugyanakkor a csomagban szó van a mi működésünket szabályozó európai rendelet módosításáról is. Az EBA feladata marad a pénzintézetekre vonatkozó technikai részletszabályok, rendeletek megalkotása, méghozzá mind a
27 tagországra vonatkozóan. Viszont a döntéshozatali rendszerünkben a bankuniós javaslat alapján változhatnak a szavazati arányok. A cél az, hogy az EBA döntéseinél kiegyensúlyozottan megjelenhessen az eurózónához tartozó és az azon kívüli tagországok véleménye. Lényeges következmény lehet továbbá, hogy a javaslat megpróbálja erősíteni a mi vitarendezési, mediátori szerepünket. Abban az esetben, ha a hitelintézetek felügyeletéről vita alakul ki a különböző nemzeti hatóságok között vagy ezek és az EKB között, akkor erősebb felhatalmazással segíthetünk a rendezésben.
– A felügyeletek mellett piaci szereplőkkel továbbra sem lennének kapcsolatban?– Valamelyest ma is kapcsolatban állunk a bankokkal, csak éppen a nemzeti felügyeleti hatóságokon keresztül. Stressztesztet végeztünk, részt veszünk a nemzetközi pénzintézetek felügyeleti kollégiu-
mainak munkájában, kockázatelemzéseket készítünk a bankokról, de nem felügyeljük azokat, s közvetlenül ezentúl sem tesszük.
– Miként szavaznak most a hatóságnál?– Jelenleg az EBA-n belül minősített többségi szavazattal fogadjuk el az összes uniós hitelintézet működését szabályozó rendelettervezetek szövegét. Hasonlóan az Európai Tanácshoz, ez egy súlyozott szavazás, amely a tagállamok méretét is tükrözi.
– Egészen pontosan ki szavaz?– Van egy irányító testületünk, amelyet a hatóság elnöke vezet, tagjai pedig a 27 uniós ország nemzeti felügyeletének a vezetői; ők szavaznak, és a voksuk a rendeletekre vonatkozó döntéseknél különböző súllyal esik latba.
|
FARKAS ÁDÁM
■ 44 éves közgazdász, diplomáját a Corvinus Egyetemen szerezte. Mesterképzésen az angol Sunderland Universityn vett részt, de tanult az amerikai George Washington Universityn is. Pályája kezdetén a Corvinus mellett oktatott a London Business Schoolon is.
■ Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál, vezette a CIB Bankot és az Allianz Bankot, majd egy évig, 2010 júniusáig, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke is volt. Tavaly március óta az Európai Bankfelügyeleti Hatóság főigazgatója.
■ Több társaság igazgatósági és felügyelőbizottsági tagsága mellett ő irányította a Magyar Telekom kényes ügyeit kivizsgáló auditbizottságot.
■ Elvált, gyermeke nincs, egyedül él. Szabadidejében olvas, utazik, s ahol teheti, hódol régi hobbijának, a könnyűbúvárkodásnak. Festményeket gyűjt, az utóbbi időben pedig rendszeresen látogatja a londoni színházakat.
– És a jövőben?– A bankuniós javaslat arra figyel, hogy amennyiben az EKB felügyeli majd az eurózóna hitelintézeteit, és így képes lesz koordinálni ezen országok, illetve a bankunióhoz csatlakozó további tagállamok szavazatait, akkor ez a blokk ne tudja teljesen dominálni a döntéseket. Hiszen így nem érvényesülne a bankunión kívüli tagországok esetlegesen eltérő véleménye. Erre a helyzetre keresik most a megoldást.
– Valamilyen vétó lenne, vagy minősített többség?– Ebbe nem mennék bele, mert tényleg most zajlanak ezek a tárgyalások, de többféle megoldási javaslat került az asztalra.
– Színes riportok tárgya, hogy melyik ország mit is akar ilyenkor. Fel tudják térképezni az érdekeket?– Számos pontban nincs még megegyezés, ezért csak három fontosabb vitatott területet emelnék ki. Az egyik arról szól, hogy a hitelintézetek milyen körére terjedjen ki az egységes európai bankfelügyelet: csupán az eurózóna pénzügyi rendszere szempontjából jelentős nagybankok szűk körére vagy minden szereplőre? E kérdésben még az eurózónán belül is van vita. A második kérdés az időzítés. Az egyik álláspont szerint minél hamarabb szülessen meg a döntés, és kezdődjék meg a megvalósítás, mert fontos a hitelesség gyors helyreállítása. A másik oldal szerint viszont a sebességnél hangsúlyosabb a minőség. A harmadik dilemma a további tagállamok csatlakozási lehetősége. Egységes a vélemény, hogy ha akar, minden eurózónán kívüli tagállam csatlakozhasson a bankunióhoz, egyenlő feltételekkel. Ám utóbbiak pontos jogtechnikai kialakításán – amelyet nem szabad lebecsülni – még megy a diskurzus.
– Egyesek szerint a publikált vélemények mellett sok mögöttes érdek is lehet. Amikor például egy ország azt mondja, hogy legyen inkább minőségi, mint gyors az unió, akkor ténylegesen akár belpolitikai okai is lehetnek a halogatásnak.– Természetesen ez igaz lehet, hiszen végső soron a tagállami szuverenitást is érintő politikai döntésről van szó, de ezen szempontok mérlegelésére én nem vállalkoznék.
– Egy eurózónán kívüli országnak mindebből talán az a legérdekesebb, hogy a központi betétbiztosítási garanciák miatt lehet-e majd intenzív tőkemozgás. Nem fenyeget például, hogy a végekről bemegy a pénz a központba, és tömegessé válik a fiókteleppé válás?– Ha Közép- és Kelet-Európáról beszélünk, fontos kiemelni, hogy a nagy európai bankoknak e piacokon jelentős részesedésük van. Néhol szinte kizárólagos a pozíciójuk, máshol – és Magyarország ilyen – fontos hazai szereplő is labdába rúghat azért mellettük. Az európai pénzintézetek stabilizálódása, megerősödése mindenkinek érdeke. Ha az anyabank könnyebben jut forráshoz, az jó a régió országainak is. Ha pedig egy nem eurózónába tartozó tagállam csatlakozik a bankunióhoz, akkor a leendő európai szintű védőháló a nemzetközi pénzintézetek érdekeltségeire és a hazai szereplőkre egyaránt kiterjed, azonos feltételek mellett. Megjegyzendő viszont, hogy egy egységes betétbiztosítási rendszer létrehozása ma még csak a jövőre vonatkozó javaslatok között szerepel. Jelenleg a bankok egységes felügyeletének és esetleges európai szintű forrásokból történő feltőkésíthetőségének megteremtése zajlik.
– Minden hitelintézet megbízhatóbbá válik?– Igen, a folyamat során megerősödhet a kontinens bankrendszere, és ez kedvező Magyarországnak is. Arra a kérdésre, hogy célszerű-e csatlakoznia egy eurózónán kívüli uniós országnak, vagy érdemes inkább őriznie a függetlenségét, ma még nincs egyértelmű válasz. Az ördög a részletekben lakozik, erről tehát majd a pontos kondíciók ismeretében lehet beszélni; jelenleg a feltételek megfelelő kialakítására érdemes koncentrálni. Az biztos, hogy a bankunió a résztvevők pénzügyi rendszere mögé európai védőhálót emel. Az esetleges banki válságok kezelésére, majd – a tervek szerint – a betétek biztosítására is közösségi szintű intézményrendszer jöhet létre. Így baj esetén nem csupán az adott tagállam erejére lehetne támaszkodni, hanem európai forrásokra is. Amennyiben ezt a hálót sikerül jól kialakítani, akkor biztosan érdemes lesz csatlakozni az eurózónán kívülről is.
– Erről ki dönt?– A kormányok, a nemzeti parlamentek, hiszen ezek a döntések komolyan érintik a nemzeti szuverenitást.
– A versenyképesség talán fontosabb, mint a szuverenitás…– Az európai bankrendszer része a globális pénzügyi szisztémának, tehát nemzetközi versenyben kell ellátnia gazdaságfinanszírozó feladatait. Fontos kérdés, hogy Európa – szintén globális versenyben részt vevő – reálgazdasági szereplői, illetve a lakosság miként és milyen feltételekkel juthatna forrásokhoz, s mennyire stabil pénzügyi rendszerbe fektethetik megtakarításaikat. Az erős gazdaság egyik alapja az erős európai bankrendszer. Ha utóbbi stabilizálódik, akkor ebben a tekintetben is érdemes majd szorosan kapcsolódni a közösséghez, vagyis belépni a bankunióba.
– És az egyes hitelintézetek hogyan lépnek majd? Inkább hazamennek, és a kockázatos piacokat csak fióktelepekkel szolgálják ki?– Ez előfordulhat, ahogyan most is vannak mozgások, mert a pénzügyi szolgáltatások területén szélesek az európai szabadságjogok. Igen, a bankok dönthetnek úgy, hogy fióktelepként folytatják, az egyik helyről kivonulnak, s belépnek egy új ország piacára. Ilyen döntést azonban mindig a hosszabb távú feltételek mérlegelését követően lehet meghozni, most pedig ezek a bankunió vonatkozásában még nem ismertek. Azt se felejtsük el, hogy egy bank üzleti szerkezetváltása nagyon költséges, nem egyik pillanatról a másikra szokott történni.
– Nem szeretne esélyeket latolgatni, ezért igyekszem nem így kérdezni, de érdekelne, miként néz ki az Európai Bankfelügyeleti Hatóság szervezete a jövőben. Például a felügyeletek közötti új munkamegosztásban hogyan változik majd az emberi erőforrás oldal?– Van egy növekedési tervünk, ami változatlan.
– Mire van növekedési terve az EBA-nak? A kiadott rendeletek számára?– Nem, a rendeletek száma inkább adottság, a feladatainkból következik, ezt nem mi tervezzük. A létszámunkra gondoltam, hiszen a jelenlegi munkánkhoz is több emberre van szükség. Nagy kérdés, hogy az EKB milyen erőforrásokat kap a felügyeleti funkció ellátásához, de itt elsősorban a központi bank és a nemzeti felügyeletek közötti munkamegosztás a döntő. Mi nem számítunk éles versenyre az erőforrásokért, nem is érzékeljük ennek a jelét; folyamatos és nagyon jó a kapcsolatunk az EKB-val.
– Ez egy mellérendelt viszony lesz?– Bankfelügyeleti minőségében az EKB az egész európai felügyeleti rendszer egyik szereplője lesz.
– Csak éppen szupersúllyal…– Valóban igen nagy méretű felügyelet lesz, olyan, mint például a brit, de a rendeletalkotásban nem lesz kitüntetett szerepe.
– Akkor, gondolom, az ön személyes pozíciója sem változik.– Nem. A működésünket szabályozó rendelet ugyan módosulhat, de egyéb változás nincs. Nekem konkrétan továbbra is egy változatlan, ötéves megbízásom van.