Összesen 13-14 milliárdot követelnek a fővárostól

Újabb milliárdos nagyságrendű összeget követel majd a CET beruházója a fővárostól azt követően, hogy korábban 12,5 milliárdos összegű pert helyezett kilátásba az önkormányzat ellen - mondta lapunknak Márton Imre a beruházást végző cég, a Porto Investment vezetője.

A Porto szerint ugyanis, amíg a főváros nem fizeti ki a szerződésben vállalt megszüntetési összeget, addig használati díjat kell fizetnie. A használati díj két részből tevődik össze: egyrészt fizetni kell az új épületrészek igénybevétele miatt, másrészt pedig a főváros tulajdonában lévő területeken keletkezett közös tulajdon, valamint a közmű műtárgyak használatáért. A két tétel összesen milliárdos összegre rúghat - fogalmazott Márton Imre.

A Porto tehát összesen 13-14 milliárd forintot is követelhet a fővároson, októberben ugyanis bejelentették, hogy súlyos szerződésszegésre hivatkozva beperlik a fővárost a szerződés szerint járó teljes megszüntetési összegre és kamataira, azaz összesen 12,5 milliárd forintra. A lépést azzal indokolták, hogy szerintük Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes - aki a projektet képviseli a főváros nevében - nem tett semmi érdemi lépést a viták peren kívüli rendezése érdekében. A keresetet a napokban nyújtják be.

Több éve húzódik az ügy

A Duna-parti Közraktáraknál létrehozott, mintegy 27 ezer négyzetméteres létesítmény kialakítását 2010 augusztusában kellett volna befejezni. A CET (Central European Time) műszaki átadás-átvételi eljárását 2010. december 01-jén kezdődött el és jelenleg is folyamatban van, miután azon a főváros megtagadta a részvételt. A bérlemények a belső kiépítéshez nem fogtak hozzá, az épület jelenleg üresen áll.

A főváros egy bírósági döntés után idén július 25-én vette birtokba a CET-komplexumot a sétánnyal és a kerékpárúttal együtt, s megkezdték a műszaki állapot felmérését. A beruházásért a főváros még nem fizetett, ugyanis vitathatónak tartja a projekt minőségét,

Tarlós István főpolgármester a CET-beruházással kapcsolatban korábban úgy fogalmazott, hogy a 8,5 milliárd forint értékű munkát nyilván senki nem fogja ajándékba adni a városnak, de a számokat össze kell hasonlítani, az eredeti szerződés szerint 25 év alatt 31 milliárd forintot kellett volna fizetni.

A WHB megállapodott az alvállalkozókkal

A főváros idén október közepén úgy döntött, hogy 2,7 millió euróért átveszi a CET-projekt generálkivitelezőjének a beruházóval szembeni követelését, cserébe pedig több garanciát is kapott. A generálkivitelező WHB egyebek mellett vállalta, hogy kifizeti az alvállalkozókat, azonban a Figyelő Online birtokába jutott szerződés szerint semmilyen szankciója sincs, ha ennek a feltételnek mégsem tesz eleget. A dokumentum erre vonatkozó pontjában ráadásul még határidő sem szerepel, így az sem volt egyértelmű, hogy a WHB-nak meddig kellene kiegyenlítenie a számlákat. Az alvállalkozók emiatt attól tartottak, hogy a WHB végül nem fizeti ki őket, vagy ha igen, akkor a pénzüknek csak egy részét kapják meg.

A WHB tegnap viszont arról tájékoztatta lapunkat, hogy egy kivétel az összes alvállalkozóval sikerült megállapodnia, így az alvállalkozók már aláírták a megállapodásokat és benyújtották számláikat is. A megállapodások értelmében a WHB-nak 27 vállalkozóval szemben nagyjából 2,7 millió euró fizetési kötelezettsége keletkezett, amelyre fedezetet biztosít a Fővárossal kötött szerződés. A generálkivitelezőnél a Figyelő Onlinenak azt mondták, hogy a bankgaranciákon kívüli rész utalását már megkezdték és ezt két-három héten belül be is fejezik.

A nyitásra mindenesetre egy darabig biztosan nem kerül sor, miután a belső terek kiépítésére még 3-6 hónapra szükség lesz, amennyiben a fővárosnak sikerül bérbeadni az épületet.

Bagdy: nem aggályos a követelésvásárlás

A főváros WHB konzorciummal kötött megállapodása azért jött létre, hogy az önkormányzat át tudja venni azt a "követelését", amely a beruházó Portóval szemben áll fenn. Egyes szakértők ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy aggályos lehet a főváros és a WHB közötti megállapodás, miután a főváros olyan követelést vett meg, amelynek nincs teljesítési igazolása. Teljesítési igazolás nélkül pedig nem keletkezhet követelés sem.

Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, aki úgynevezett felelős jogi nyilatkozatot tett az ügyben, lapunknak elmondta, hogy mindez csak akkor lett volna aggályos, a követelés mögött nem lett volna teljesítés és így nem lett volna mit igazolni. Az önkormányzat szerinte nem is számlakövetelést, hanem bizonytalan követelést vásárolt. „A bizonytalanság nem abban állt, hogy a teljesítés megtörtént- vagy sem, hanem abban, hogy a Portó a végszámlát nem fogadta be" - mondta.

Bagdy Gábor ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a Porto megbízott műszaki ellenőre igazolta a WHB teljesítését és teljesítménye alapján követelése keletkezett, így az jogszerűen képezhette az engedményezési szerződés tárgyát. „A követelést azért vehettük meg, mert mögötte ott állt a teljesítés. A teljesítésről egyébként még igazolás nélkül is, magunk is meggyőződhettünk" - tette hozzá.

Márton Imre Bagdy Gábor szavaira reagálva elmondta, hogy ha a főváros szerint is van teljesítés, akkor nem érti, mit vitatnak a minőségen. A végszámlát ugyanis megvásárolták ezzel pedig - álláspontja szerint - a minőséget is megfelelőnek tartották.

A Porto ügyvezetője emlékeztetett: cége a WHB számláját soha nem fogadta be, márpedig a főváros rendelkezésére álló gerenerálvállalkozási szerződés kimondja, hogy a WHB a végszámlát csak akkor nyújthatja be, amennyiben a főváros aláírta a háromoldalú (WHB-PORTO-FŐVÁROS) műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvét. Ez a mai napig a főváros elzárkózása miatt nem történt meg. Márton Imre szerint ennek megfelelően nincs jogszerű és esedékes követelése a WHB-nak a Porto felé, azaz a főváros nem létező követelést vásárolt.

Kapcsolódó cikkek