A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
A dolgozók tizedének módosítani kellett a szerződését
Figyelő Online
2012.12.01 14:06
A jelenleg teljes, vagy részmunkaidőben dolgozók több mint háromnegyede egyelőre nem érzékelt változást az új Munka törvénykönyve (Mt.) júliusi hatályba lépése óta, de a munkavállalók 13 százalékának - 400 ezer munkavállalónak - már módosították ennek kapcsán munkaszerződését, vagy munkáltatójuk már jelezte ez irányú szándékát - derül ki a Policy Agenda felméréséből.
Csökkenő bérek
Az MTI-hez eljuttatott eredmények szerint a megkérdezettek 6 százalékának munkahelyén felmondták a korábbi kollektív szerződést; ezen munkavállalók felénél már meg is kötötték az új megállapodást.A Policy Agenda reprezentatív kutatása telefonos megkérdezéssel, 2012 novemberében készült, 1000 ember megkérdezésével.
A felmérésből kiderül: a válaszadók 4 százaléka úgy nyilatkozott, hogy annak ellenére csökkent az új Mt. hatására a fizetése, hogy új munkaszerződést kötöttek vele. A szervezet azt is megkérdezte, hogy ismerősi, baráti körben mit tapasztaltak az emberek az új törvény bérekre gyakorolt hatásával kapcsolatban. A megkérdezettek 55 százaléka mondta, hogy inkább csökkentek a bérek, míg 39 százalék szerint nem változtak. Csupán 6 százalék volt, akik bérnövekedést tapasztalt.
A megkérdezettek kevésbé ítélik munkavállaló-barátnak a kormányt: egy ötfokozatú skálán erre a kérdésre adott válaszok átlagértéke 2,2 volt. A válaszolók 37 százaléka szerint a jelenlegi kormány egyáltalán nem folytat munkavállaló-barát politikát, 31 százalékuk pedig úgy vélte, hogy a munkavállalói érdekképviseleteket egyáltalán nem tekinti partnernek a kabinet.
Kevés a védőháló
A válaszolók 33 százaléka mondta, hogy az állami hatóságoknak, míg 31 százaléka szerint a szakszervezeteknek kellene további törvényi felhatalmazást adni ahhoz, hogy a munkavállalókat konfliktus esetén a munkáltatóval szemben megvédjék. Rajtuk kívül 8 százalék említette a civil szervezeteket, és 22 százalék a munkahelyi üzemi tanácsokat.
A felmérésben a Policy Agenda azt is megvizsgálta, hogy munkahelyi probléma esetén melyik szakszervezeti konföderációhoz fordulnának segítségéért; itt nem csak egy választ fogadtak el. A válaszadók 53 százaléka nem választotta egyik konföderációt sem. A választani tudók között 37 százalék mondta a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségét, a Munkástanácsokat 33 százalék választotta, míg a Ligát 24 százalék nevezte meg. 11 százalék választotta az Értelmiségi Szakszervezetei Tömörülést, és 3-3 százalék említette a közszférában meghatározó Szakszervezetek Együttműködési Fórumát, valamint az Autonómokat.
Az MTI-hez eljuttatott eredmények szerint a megkérdezettek 6 százalékának munkahelyén felmondták a korábbi kollektív szerződést; ezen munkavállalók felénél már meg is kötötték az új megállapodást.A Policy Agenda reprezentatív kutatása telefonos megkérdezéssel, 2012 novemberében készült, 1000 ember megkérdezésével.
A felmérésből kiderül: a válaszadók 4 százaléka úgy nyilatkozott, hogy annak ellenére csökkent az új Mt. hatására a fizetése, hogy új munkaszerződést kötöttek vele. A szervezet azt is megkérdezte, hogy ismerősi, baráti körben mit tapasztaltak az emberek az új törvény bérekre gyakorolt hatásával kapcsolatban. A megkérdezettek 55 százaléka mondta, hogy inkább csökkentek a bérek, míg 39 százalék szerint nem változtak. Csupán 6 százalék volt, akik bérnövekedést tapasztalt.
A megkérdezettek kevésbé ítélik munkavállaló-barátnak a kormányt: egy ötfokozatú skálán erre a kérdésre adott válaszok átlagértéke 2,2 volt. A válaszolók 37 százaléka szerint a jelenlegi kormány egyáltalán nem folytat munkavállaló-barát politikát, 31 százalékuk pedig úgy vélte, hogy a munkavállalói érdekképviseleteket egyáltalán nem tekinti partnernek a kabinet.
Kevés a védőháló
A válaszolók 33 százaléka mondta, hogy az állami hatóságoknak, míg 31 százaléka szerint a szakszervezeteknek kellene további törvényi felhatalmazást adni ahhoz, hogy a munkavállalókat konfliktus esetén a munkáltatóval szemben megvédjék. Rajtuk kívül 8 százalék említette a civil szervezeteket, és 22 százalék a munkahelyi üzemi tanácsokat.
A felmérésben a Policy Agenda azt is megvizsgálta, hogy munkahelyi probléma esetén melyik szakszervezeti konföderációhoz fordulnának segítségéért; itt nem csak egy választ fogadtak el. A válaszadók 53 százaléka nem választotta egyik konföderációt sem. A választani tudók között 37 százalék mondta a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségét, a Munkástanácsokat 33 százalék választotta, míg a Ligát 24 százalék nevezte meg. 11 százalék választotta az Értelmiségi Szakszervezetei Tömörülést, és 3-3 százalék említette a közszférában meghatározó Szakszervezetek Együttműködési Fórumát, valamint az Autonómokat.
MTI
Hozzászólások
Le Pen az EU-s népszavazásról
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
Megszavazták a "CEU-törvényt"
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Újabb vizsgálat tárgya a Hungast
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.
Megszavazták a "CEU-törvényt"
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
