A két szervezet közleményében ismerteti: a TVE és a SOMO legújabb, A Flex szindróma című jelentése négy Magyarországon gyártó elektronikai cég - Samsung, Nokia, Flextronics és Foxconn - munkakörülményeit vizsgálta a nemzetközi makeITfair kezdeményezés keretében. A kutatás legfőbb tanulsága, hogy a bérek nem elegendőek egy család fenntartásához, a túlórák kifizetése könnyen kikerülhető a munkaidőkeret alkalmazásával, több cégnél is gyakoriak a 12 órás műszakok, a csúcstermelés időszakában a kölcsönzött dolgozók aránya meghaladhatja az állandókét, nemzetközi normák is sérülnek.Közép- és Kelet-Európában Magyarország vált a legfontosabb elektronikai cikkeket gyártó országgá, amely a nemzetközi cégeket betelepülésükkor adókedvezményeivel és támogatásaival csábította ide, most pedig a rugalmasságot biztosító munkaügyi szabályozásával kedvez.

A szektor azonban egyáltalán nem hoz jólfizetett állásokat az országba - emelték ki a kutatást végző civil szervezetek. A Magyarországon legkevesebbet kereső operátorok alapfizetése (231 euró) majdnem ugyanannyi, mint amennyit a hongkongi székhelyű érdekvédelmi szervezet, a SACOM jelentése szerint Kínában fizetnek (224 euró). A közlemény idézi Perényi Zsófiát, a TVE munkatársát, aki elmondta: a kutatásból kiderült, hogy még a legmagasabb fizetéssel rendelkező dolgozók sem tudtak elegendő pénzt keresni ahhoz, hogy megfelelő életkörülményeket biztosítsanak családjaik számára - abban az esetben sem, ha mindkét szülő dolgozik. Arra is felfigyeltek, hogy a legtöbben kevesebbet keresnek a magyarországi termelési szektorban dolgozó fizikai munkások nettó átlagkereseténél is. A kutatás szerint nemcsak a fizetések kapcsán húzható párhuzam Ázsiával.

A vizsgált vállalatoknál több olyan munkaügyi probléma is jellemző, amelyekről eddig inkább csak ázsiai fejlődő országok kapcsán számolt be a média: a fizikailag megterhelő 12 órás nappali és éjszakai műszakok, a kölcsönzött munkások nagy aránya, ennek eredményeként nagymértékű állásbizonytalanság, illetve az egyik vizsgált cég vezetősége még a szakszervezet létrehozását is megakadályozta. Egy másik vállalatnál a munkakörülmények túl megterhelőnek bizonyultak: a helyi kórházból hetente többször is ki kellett jönniük a mentőknek, hogy az elájult, illetve a kimerülés, magas vérnyomás és a stressz tüneteitől szenvedő dolgozókat elvigyék. A kutatás azt is hangsúlyozza, hogy a Munka törvénykönyve által a munkaadóknak biztosított rugalmasság komoly gondot okoz a magyarországi termelésben dolgozó munkások számára. A törvényi szabályozás lehetővé teszi a vállalatok számára az úgynevezett munkaidőkeret alkalmazását, amelyben a munkaórákat egy hosszabb időszak (például 3-4 hónap) átlagaként tartják számon.

A munkaidőkeret segítségével a munkáltató nagyobb rugalmassággal tudja kiosztani a munkanapokat, elosztani a túlórákat, ezáltal pedig rugalmasabban tudja kompenzálni az adott időszakra eső túlórákat. A rendszer lehetővé teszi, hogy törvényesen akár 72 órát elérő hosszú munkaheteket alkalmazzanak, míg eközben az is előfordulhat, hogy a túlórákért az időszak végén nem is fizetnek. Ez ellentmond a nemzetközi normáknak, és a Samsung, Nokia, Flextronics és Foxconn megkérdezett dolgozói számára jelentős frusztrációt okoz.A közlemény szerint annak ellenére, hogy a magyarországi termelésben dolgozók európai uniós állampolgárok, a törvény nem védi őket eléggé.

"A Magyarországon működő nemzetközi vállalatoknak be kellene tartaniuk a nemzetközi munkaügyi normákat, mert azok nagyobb biztonságot nyújtanak dolgozóiknak, és előírják a 40 órás munkahetet meghaladó munkaórák túlóra árban történő kifizetését. Fontosnak tartom, hogy a vállalatok olyan fizetést adjanak dolgozóik számára, amely biztosítja a megélhetést, illetve hosszú távon nem lenne szabad rendszeresen kölcsönzött munkaerőt foglalkoztatniuk" - idézi a közlemény Irene Schippert, a makeITfair holland projektkoordinátorát. A makeITfair célja, hogy felhívja a figyelmet a fogyasztói elektronikai cikkek - például mobiltelefonok, MP3 lejátszók, játékkonzolok és laptopok - ellátási láncával kapcsolatos emberi jogi és munkaügyi visszaélésekre, illetve környezetvédelmi problémákra. A projektet az Európai Unió támogatja.

Kapcsolódó cikkek