A Napló TOP 100 gálán az ÁSZ elnöke a vállalkozások példájára is utalva kijelentette: a közpénzeket nemcsak szabályszerűen, hanem célszerűen és eredményesen kell felhasználni. A költségvetési gazdálkodás csak megfelelő tartalékok képzésével lehet egyszerre szigorú és kiszámítható, amire jó példa a 2012-es költségvetés, amelyben 520 milliárd forint volt a tartalék - mondta Domokos László. Emlékeztetett rá, hogy az idei költségvetés benyújtásakor még 1,5 százalékos GDP-növekedéssel és az export 8,4 százalékos bővülésével számoltak. Ez év októberében viszont GDP-csökkenést és a tervezettnél jóval kisebb exportnövekedést regisztráltak, de volt 520 milliárd forint tartalék.

A 2013-ás költségvetés tervezésekor a kormány 50 milliárd forintos tartalékkal kalkulált, amit a Költségvetési Tanács (KT) javaslatára megemelt előbb 50 milliárddal, majd 400 milliárd forintra. Ez az Országvédelmi Alap előirányzata - fűzte hozzá. Domokos László annak kapcsán, hogy az egész közszférának kevesebből kell gazdálkodnia, megjegyezte, hogy "a költségvetési növekedés nem lesz a gazdasági növekedés motorja", ugyanakkor - mint fogalmazott - nagy innovációs gazdaságpolitikai kérdéssé vált (...), hogy a költségvetési szigor ne legyen a gazdaság fékje.

Az ÁSZ elnöke alapvető vállalkozói érdeknek nevezte, hogy az állami megrendelések piaca kiszámítható legyen. Megítélése szerint tervezhetetlenséget vitt a költségvetési gazdálkodásba, hogy a tavalyi költségvetést hétszer, az ideit kilencszer módosították. Kitörési pontként az ÁSZ elnöke az eredményesség és hatékonyság növelését, a kiszámíthatóbb tervezést és a megfelelő tartalékképzést, a mennyiség és a minőség nem elválasztható voltát, s a közpénzek célszerű és eredményes felhasználását jelölte meg.

Rácz Róbert, Hajdú-Bihar megyei kormánymegbízott a rendezvényen elmondta: az elmúlt egy évben, amióta a kormányhivatalhoz tartozik 14 korábbi dekoncentrált szervezet és hatóság, 40-50 százalékkal csökkentették a dologi kiadásokat. Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere arról beszélt, hogy a vállalkozások teljesítménye kézzel foghatóan megjelent a város teljesítményében, s a magas hozzáadott értéket képviselő ipart és szolgáltatásokat támogató helyi fejlesztéspolitika Debrecent sok ezer új munkahelyhez segítette hozzá.

Fazekas Jánosné, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) regionális adó-főigazgatója elmondta: a legnagyobb hajdú-bihari adózók százas listájának első helyezett vállalkozása tavaly 288 milliárd forint árbevételt ért el, míg a 100. helyen lévő vállalkozás árbevétele 2,7 milliárd forint volt. Kovács Zsolt, a Hajdú-bihari Napló főszerkesztő-helyettese emlékezetett, lapjuk a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, illetve a NAV regionális adóigazgatóságával már hatodik alkalommal jelentette meg a megye 100 legmeghatározóbb vállalkozását bemutató TOP 100 kiadványt.

Kapcsolódó cikkek