Nem sikerült „történelmet írnia" az Orbán-kormánynak a 2013-as állami költségvetés megalkotásával, annak ellenére sem, hogy már idén nyáron kőbe vésték a büdzsé fő bevételi és kiadási számait, meghatározva a gazdaság várható helyzetét és irányát. Pestiesen szólva: nem jött be, igazából egyetlen egy, nyáron meghatározott szám sem maradt a helyén, sőt, alaposan átírták a forgatókönyvet.

Gratuláltak hozzá Matolcsynak

A leglényegesebb változás, hogy a korábban saját maguk által törvényben rögzített 2,2 százalékos hiánycélt 2,7 százalékra emelték, ami forintra lefordítva azt jelenti, hogy a nyáron elfogadott 653 milliárd forintos deficit helyett 841 milliárd forint lesz a hiány 2013-ban, persze, ha teljesülnek a szintén feltupírozott bevételek és kiadások. Az új tervek szerint ugyanis a bevételi főösszeget a korábbi 15,1 milliárd forintról 15,3 milliárd forintra emelték, miközben a kiadásokat 15,7 milliárdról 16,2 milliárdra tornászták fel.

Háromszor csomagolt Matolcsy

A kényszerű újratervezéshez persze több tényező együttállása is szükséges volt, nem utolsósorban, hogy a folyamatosan romló makrogazdasági mutatók, növekedés, infláció mellett, a hiteltárgyalásokat folytató EU és IMF se hitte el az Orbán-kormány által „kőbe vésett" számokat, a hiány lefaragására tett ígéretek teljesíthetőségét. Ennek lett következménye a három egymást követő Matolcsy-csomag, amit a hivatalos verzió csak egyenlegjavításként emlegetett.

A teljesség igénye nélkül, a 397 milliárd forint értékű első Matolcsy-csomag tartalmazta többek között a tranzakciós illeték bevezetését, az adóbeszedés hatékonyságának emelését, amiből 120 milliárdot reméltek, de azt a 73 milliárdos megtakarítást is, amit a pedagógusok béremelésének elhalasztásától vártak. Miután az EU részben hiteltelennek, részben elnagyoltnak ítélte a terveket, jött a második csomag 367 milliárdért, amelyben bejelentette a kormány, hogy a megállapodás ellenére nem felezi meg a bankadót 2013-ban, duplájára emeli viszont a pénzügyi tranzakciós illeték kulcsát (0,2%), bevezeti a közműadót, de további terhekkel sújtja a cafeteriát is.

Végül, amikor már senki nem számított újabb pakkra, Matolcsy harmadszor is csomagolt egyet, ami szerint magasabb kulcsot vetettek ki a közművezetékekre, az energiaellátók jövedelemadóját háromszorosára emelték, s határoztak az online szerencsejátékok megsarcolásáról is. Egyes vélemények szerint a harmadik megszorító csomagra valójában nem is lett volna már szükség az egyenleg tartásához, azzal az Orbán-kormány már a választások előtti osztogatásra spájzolt be, tartalékot képezve többek között a pedagógusok szeptemberi béremelésére. (Az osztogatásra való felkészülést poltikusok, és szakértők abban is tetten érhetőnek látják, hogy jövőre giga nagyságú, 600 milliárd forintos tartalékot különített el a kormány - a szerk.) Összességében a három Matolcsy-csomag 854 milliárd forintot kóstál, igaz szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy halmozódhatnak a különböző tételek.

Teljesen átírták a várható makropályákat

A megszorító csomagok bejelentése, illetve utóbb törvényi elfogadása egyben azt is jelezte, hogy a korábban kiindulási alapnak lefektetett makroelőrejelzések sem stimmelhetnek, így azokat is alaposan átfaragták. Míg nyáron azt jelezték előre, hogy 2013-ban 1,6 százalékkal fog növekedni a magyar gazdaság, a büdzsét már 0,9 százalékra hűtött bővülésre alapozták. Kisebb növekedési ütem mellett a foglalkoztatottak száma sem gyarapodhat 2,2 százalékkal, így az új érték 0,7 százalék lett, de emellett azt jósolják még, hogy a munkanélküliségi ráta 10,8 százalékos lesz a korábban jelzett 10,3 százalék helyett. Az új terv szerint ezért a lakossági fogyasztás serm fog bővüni 0,3 százalékkal, éppen ellenkezőleg, félszázalékponttal csökkenni fog jövőre. Rossz hír az is, hogy az Orbán-kormány 2013-ra 5,2 százalékos inflációval számol a korábban fundamentumnak tekintett 4,2 százalék helyett, arról nem beszélve, hogy a külföldi elemzők is alacsonyabb, maximum 4,5 százalékos pénzromlást prognosztizálnak.

Akik tényleg jól járnak

Egy igazából jól sikerült, megalapozott költségvetésnek arra kellene szolgálnia, hogy növekedjen a közjó, minél többen juthassanak bővülő, és javuló színvonalú közszolgáltatásokhoz. Miután sok tényező egyszerre fog változni a jövő évtől, ezért nagyon nehéz megjósolni, hogy valójában milyen folyamatok, milyen eredménnyel mennek végbe jövőre. Az iskolák államosításával nőni fog-e az oktatás színvonala, ami valószínű viszont, hogy lesz pedagógus béremelés a választások előtt. A felsőoktatás viszont biztosan rosszabbul jár, kevesebb pénzből, kevesebb diák tanulását fedezi majd teljes egészében a központi költségvetés. Az egészségügyben a gyógyszerkassza járhat némileg jobban, de az is csak a korábban tervezetthez képest.

Biztosan jól jár viszont a terrorelhárítás, akik 13,4 milliárdot költhetnek jövőre, a debreceni stadionra 9,2, a Kossuth tér átépítésére 10,2 milliárd forint jut majd. Az Országgyűlési Őrség kistafírozása, felöltöztetése 2,1 milliárd forintjába kerül majd adófizető polgároknak, s a bizonyítottan hasznos nemzeti konzultációkra is 1,6 milliárdot fordíthat a kormány. S, hogy mindezt megfelelően el is tudja adni, kormányzati kommunikációra 1,7 milliárdot szavaztak meg a képviselők.