Szentendre. Menedzser mentette meg a várost

Az 5000 fő alatti települések tartozásait december 28-ig kiegyenlíti az állam. Ez azt jelenti, hogy mintegy 92 milliárd forint megérkezik a hitelező pénzintézetek számláira – értesült a Figyelő nemzetgazdasági minisztériumi és önkormányzati forrásból.

Eredetileg 97,3 milliárd forintot tervezett a szaktárca a kistelepülések adósságkonszolidációjára, de múlt héten a kormány korrigált, s olyan javaslatot nyújtott be a parlamentnek, amely szerint a központi költségvetés mégsem a teljes adósságot vállalja át. Amely önkormányzatok nem átgondolt módon fogtak vállalkozásba, például uszodát, termálfürdőt építettek, s emiatt adósodtak el, azok tartozását az állam nem egy az egyben veszi át, legfeljebb a 40 százalékát.

NEM JÓ HÍR
A differenciálás maximum 20 települést érint, s körülbelül 5 milliárd forintot nyer vele az államkassza – mondta lapunknak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Az 5000 főnél kevesebb lélekszámú településeknél különösen a fürdőberuházásokért, ingatlan-, részvény- és cégvásárlásokért, valamint tagi kölcsönökért nem áll jót az állam, vagyis ezen ügyletek visszafizetési kötelezettségei nagyrészt továbbra is az önkormányzatok vállán maradnak. Lapunk kereste a másik oldalt, a pénzintézeteket is, hivatalosan azonban egyikük sem nyilatkozott.

A piaci pletykák azonban változatlanul arról szólnak, hogy csökkentett értéken kerülne sor a konszolidációra. A Figyelőnek név nélkül nyilatkozó banki szakemberek szerint „összességében nem jó hír a központosítás”. A bankok nem szeretik az államot, mert megbízhatatlan, ellenséges, és nem tartja be a szavát.

Menetrend módosuló feltételekkel
Az 5000 fő alatti települések adósságrendezése mintegy 92 milliárd forintba kerül az államnak, s a konszolidáció ezen része december 28-ig befejeződhet. Az 5000 fő feletti települések adósságátvállalása az előzetes tervek szerint 512 milliárd forintba kerülne a központi költségvetésnek, erről azonban tárgyalások kezdődnek a pénzintézetek és a kormány között, a konszolidáció feltételei sem tisztázottak. A fővárossal december 18-án ül le a kormány delegáció-ja tárgyalni, a mintegy 190 milliárd forintos fővárosi adósságállomány 40 százalékát vállalná át az állam.Konkrétan az átvállalt adósságot megfizeti ugyan, hiszen ha nem tenné, az formailag államcsődöt jelentene. Csakhogy a bankoknak nagy vesztesége keletkezhet abból is, ha a későbbi fizetési feltételekben kell engedményeket adniuk. Kockázatot jelent, hogy az önkormányzati adósságok nagy része svájci frankban van. A devizanem-kezelés a hitelintézetekre hárulhat, amennyiben az állam forintban szeretne tartozni. „A bankok mondhatják azt, hogy nem engednek a zsarolásnak, és nem módosítják a szerződési feltételeket, de egy állam mindig jobb tárgyalási pozícióban van” – hallottuk.

Lapunk kormányzathoz közel álló forrásból úgy értesült, hogy a kabinet új egyezséget akar kötni a bankokkal az önkormányza-toktól átvállalt adósságról. A kiindulópont az lenne, hogy az állam sokkal megbízhatóbb adós, mint az önkormányzatok, a kisebb kockázatot pedig be kell árazniuk a pénzintézeteknek. Az egyeztetéseket a kormány felhatalmazása alapján 2013. február 28-ig Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter és Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár folytatja le a megyei jogú városokkal és az 5000-nél nagyobb lélekszámú, jelentős adósságállománnyal rendelkező önkormányzatokkal – tudtuk meg.

LEVEGŐHÖZ JUTNAK
Az év elején mintegy 400 önkormányzat tette volna fel a kezét, hogy elengedhetetlen számára az adósságkonszolidáció – mondta lapunknak a TÖOSZ elnöke –, a mostani, több ezer önkormányzatot érintő adósságrendezés viszont nem igazságos.  „Mindenképpen igazságtalan lesz. A múltat akarjuk eltörölni úgy, hogy egyesével nem néztük meg az adósság okát” – magyarázta Schmidt Jenő. A TÖOSZ szerint vizsgálni kellett volna az egy főre jutó adóbevétel mellett a kiadási szintet is, vagyis azt, hogy egy lakosra számítva mennyi az oktatási, egészségügyi, szociális kiadások szintje.

Célszerű lett volna azt is figyelembe venni, hogy mennyi az önrészes hitel és mennyi az, amit beruházásra vettek fel, és teljes egészében ebből fejlesztettek. „Ha a beruházást száz százalékban hitelből finanszírozták, és nem jövedelemtermelő szektorban valósították azt meg, például könyvtárat vagy művelődési intézményt építettek, akkor az felelőtlen döntés volt” – hangsúlyozta. Ezzel együtt egyértelműen pozitívnak tartja a kormány lépését, hiszen nagyon sok önkormányzat megszabadul az adósságtól. Az 5000 főnél több lakosú 300 településnél viszont megmarad az adósság 50 százaléka. „Levegőhöz jutnak, de folyamatosan figyelni kell őket, vállalatirányítási szisztémát kell átvenniük, folyamatos ellenőrzéssel” – emelte ki Schmidt, mi az önkormányzatok kiegyensúlyozott működésének egyértelmű feltétele.

PROFI MENEDZSER
A kontrollingrendszerre példa Szentendre, amely működőképességének megőrzése érdekében reorganizációt hajtott végre egy profi menedzser, Polányi Sándor irányításával. Az előzményekbe Borai Tamás, az Interim Management Resourcing Kft. ügyvezető partnere avatta be a Figyelőt. Szentendre gazdálkodása 2011 végére annyira ellehetetlenült, hogy a város működőképessége veszélybe került. A városvezetés felismerte, hogy a saját erőből megtett intézkedéseken túl a pénzügyi helyzet stabilizálása érdekében olyan gazdálkodási modellt kell kialakítania, amely megállítja a további eladósodást. Cikkünk megjelenésével egy időben távozik posztjáról Polányi Sándor, aki az elmúlt 9 hónapban Szentendre reorganizációs alpolgármesteri posztját töltötte be, s fenntartható pályára állította a város gazdálkodását.

A 9-10 milliárd forint éves költségvetésű Szentendre adóssága különféle beruházások, a válság és svájcifrank-alapú hitelei miatt 9-10 milliárd forintra duzzadt, amelynek éves adósságszolgálata 800 millió forint. A város azonban 2012 elején ebből legfeljebb 200 millió forintot tudott teljesíteni számlavezető bankja, a Raiffeisen felé. A pénzintézet javaslatára az önkormányzat elfogadta, hogy külsős válságmenedzsert, úgynevezett reorganizációs alpolgármestert nevezzenek ki. Polányit egyhangúlag szavazta meg a közgyűlés, mint ahogy reorganizációs tervét is. (A szakember jelentős referenciákkal rendelkezik, a Herendi Porcelánmanufaktúra korábbi vezérigazgatója, a Vivendi Telecom vezérigazgatója és a Magyar Telekom bulgáriai leányvállalatának vezérigazgatója volt.)

Míg Szentendre 2012 elején éves adósságszolgálatának csupán negyede teljesítésére volt képes, 2012 decemberében már háromnegyedére, 600 millió forintot tud biztonsággal visszafizetni. Az adóssághegy tehát nem tűnt el, de a város kiszámítható pénzügyi pályára került. A lapunk által megkérdezett szakértők egybehangzóan úgy fogalmaztak, Szentendre valóban pozitív példa, minden magyarországi településen kötelezően kellene pénzügyi igazgatót alkalmazni. Mint ahogy a jegyzők a törvényes működés őrei, a pénzügyi alpolgármestereknek vagy gazdasági igazgatóknak a település gazdálkodásáért kellene felelniük. Dietz Ferenc polgármester is úgy vélekedett lapunknak, hogy az adósságátvállalás egyszeri állami segítség, ezért más településeknek is hasonló reorganizációba kellene kezdenie, mint Szentendrének.

Kapcsolódó cikkek