Épülôben az új Tisza-híd. A tendergyôztes irreális határidôt vállalt Fotó:ORFK-H.Szabó Sándor

Az átadás előtt álló, II. Rákóczi Ferencről elnevezett vásárosnaményi híd pénzügyi szempontból egyedülálló: ez az utóbbi évek egyetlen nagyobb közlekedési beruházása, amely nem uniós források felhasználásával, hanem kizárólag a magyar adófizetők forintjaiból épül. Hiába, az idő sürgetett. A régi Tisza-hídról a szakértők megállapították, hogy menthetetlen, tervezett felújításának sok értelme nincs. Szaknyelven szólva: a ridegtörés 
miatt fennáll annak a veszélye, hogy egyszer csak összeomlik.

Átkelőre viszont feltétlenül szükség van, mert ez a beregi térség kapuja. „Még iskolaigazgató voltam, amikor egy napra lezárták a hidat; akkor döbbentünk rá, mit is jelent a hiánya” – emlékszik vissza Filep Sándor, Vásárosnamény polgármestere. Most, a közlekedési vészhelyzet fennállása miatt egyszerűen nem volt idő arra, hogy uniós pályázatot adjon be a tárca, a magyar hídhoz kivételesen magyar pénz kellett, az utolsó fillérig. Négy pályázó jelentkezett az építésre: a Tisza-híd Konzorcium, amelyet a Porr Építési Kft. fémjelez; a BBMCE Konzorcium a Bilfinger Berger Civil Hungária Kft. vezetésével; a Strabag MML Kft. s végül a K-A 2011 Konzorcium, élén a Közgép Zrt.-vel. Bár ez utóbbi csoportosulás 429 millió forinttal magasabb árajánlatot adott be, mint egyik vetélytársa, minden további nélkül győzhetett, a másik három indulót ugyanis kizárták a versenyből. Méghozzá arra hivatkozva, hogy formailag és tartalmilag rossz, hiányos pályázatokat nyújtottak be, s utólag sem javították, pótolták azokat.

Meglepő módon a döntést ezúttal minden kizárt pályázó elfogadta, egyik sem élt a jogorvoslat lehetőségével. Az egyedül állva maradt K-A 2011 Konzorcium – amelynek a kormányhoz közel álló Közgép Zrt. mellett az A-Híd Zrt. a tagja – nettó 4,235 milliárd forintért kapott megbízást arra, hogy Vásárosnaménynál kétszer egysávos hidat emeljen a Tisza fölött, és elbontsa a régit. Az objektumot az eredeti tervek szerint már nyolc hónappal ezelőtt, április közepén át kellett volna adni, de a járművek csak a napokban, várhatóan- december 15-én vehetik birtokba, s akkor is csak ideiglenesen.

Megbízható forrásból származó információnk szerint a miniszterelnök 2013. január 10-én avatja fel a hidat (a ceremónia pontos időpontját Orbán Viktor programjához igazítják), ám azt véglegesen csak május 31-én adják át a forgalomnak. Vagyis mindent egybevetve csaknem 14 hónappal tolódik ki az eredeti határidő.

TARTHATATLAN ÍGÉRET
A nyertes 2011 nyarán azt vállalta, hogy alig 8 hónap alatt felépíti a hidat. A lapunk által megkérdezett mérnökök szerint a Közgép Zrt. vezette pályázó csoport irreális határidővel nyert, amelyről mindenki már az aláírás pillanatában tudta, hogy tarthatatlan. A konzorcium vezetése valahogy mégsem tartott attól, hogy a napi 0,2 százalékos – azaz 7,7 millió forintos – kötbér esetleg megrendítheti anyagi helyzetüket. Igaz, a szerződés értelmében a késedelmi kötbér a beruházás értékének 
15 százalékát nem haladhatja meg, ám e summa így is jó 630 millió forintra rúgott volna, már 75 nap késlekedést követően.

Ma már bizonyos: a Közgép Zrt. vezette konzorcium egyetlen forint kötbért sem lesz kénytelen fizetni, mert a szerződést időközben módosították. Kiderült ugyanis, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrző pontot építtet ki a hídra vezető út mellett. Ez gyakorlatilag egy parkoló, közvilágítással, s nettó 30 millió forintba sem kerül. S hogy miért van ennek jelentősége? Azért, mert a K-A 2011 Konzorcium, amely pályázata benyújtásakor 8 hónapos határidőre vállalta egy több mint 4 milliárd forintba kerülő híd felépítését a hozzá csatlakozó utakkal együtt, addig az ennek a beruházásnak a századrészét sem kitevő parkoló kialakítására már további 14 hónapot kért. És a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. méltányolta ezt az igényt! Ami azzal jár, hogy a magyar adófizetők pénzéből egy forintot nem kér vissza a brutális csúszás miatt, mert a szerződésmódosítás szentesíti azt.

Siratják a régit
A vásárosnaményi emberek annyira szeretik a régi, lebontásra ítélt hidat, hogy fennmaradásáért akár demonstrálni is hajlandók lennének. Annak ellenére, hogy a közelmúlt magyar történelmének szomorú epizódja fűződik hozzá: 1956. november 4-én hajnalban a szovjet tankok ezen az átkelőn gördültek vissza, hogy leverjék a magyar forradalmat. A sors iróniája, hogy 20 tonna tengelyterhelés ma sem megengedett a hídon, de a vészterhes órákban a sokszorosát kibírta. „Ha akkor nem szakadt le, most miért verik szét? Maradjon fenn!” – vélik a helybeliek, akik szerint hídi vásárokat is lehetne rendezni rajta, miután a forgalmat leterelték róla. Filep Sándor polgármester is elismeri, hogy a régi híd a szívükhöz nőtt, de szerinte a közlekedési szakemberek érveivel nehéz vitába szállni: két híd szorosan egymás mellett árvízkor veszélyes helyzetet teremthet. „Ha bontani kell, hát bontsanak!” – zárja le a vitát a városvezető.
A hídnál dolgozó műszaki szakembereknek megvan erről a véleményük, de nevüket nem merik írásba adni, hiszen ezzel a saját szerződésüket szegnék meg, és – ahogy mondják – azonnal kirúgnák őket. Ezért Loppert Dánielt,- a NIF kommunikációs vezetőjét kérdeztük, fenntartják-e álláspontjukat, miszerint a hídtól legalább 100 méterre épülő parkoló – az ominózus NAV ellenőrző pont – miatt indokoltan csúszik 8 hónapot a híd építése, s 14-et a végső átadás. Kérdésünkre a műszakilag meglehetősen nehezen tartható álláspont megismétlése helyett diplomatikus válasz érkezett: 
„A híd-hoz tartozó úthálózatot átrajzolja a NAV ellenőrző pont építése. Az új tervre tekintettel a meglévő építési engedélyt módosítani kellett, valamint a Natura 2000 hatásbecslés felülvizsgálata is szükségessé vált. A téli hónapokban nem lehet építkezni, a kivitelezés legkorábban március közepén, jogerős építési engedély birtokában kezdődhet meg. Fentiek miatt módosul az eredetileg tervezett végleges forgalomba helyezés ideje.”

Az érvelés enyhén szólva nem meggyőző. Nem ad választ arra, hogy a más nagyságrendet képviselő hídberuházásnál ugyanezeket a feladatokat miképp hajthatták végre gyorsabban. Arra pedig a legkevésbé sem, hogy a most elvégzendő papírmunka és az előttünk álló tél miként lassíthatta visszamenőleg (!) 8 hónappal a híd építését. Amúgy a parkoló – amely az úthálózaton aligha tud sok mindent átrajzolni – egyelőre egy nagyobbacska homokozó képzetét kelti, már csak azért is, mert az építési engedélyt még nem kapta meg rá a kivitelező.

STRATÉGIAI SZEMPONT
A térségben az illegális jövedéki termékek (üzemanyagok, dohányáruk) csempészete miatt- a közúti forgalmat immár harmadik éve a nap 24 órájában ellenőrzik a NAV munkatársai – tudtuk meg Burillák Attilától, a hivatal szóvivőjétől. A vásárosnaményi Tisza-hídnál létesítendő ellenőrző-áteresztő pont álláspontjuk szerint stratégiai szempontból a lehető legjobb helyen lenne, ugyanis az eddiginél jóval kisebb ráfordítással és hatékonyabban lehetne felderíteni az illegális jövedéki termékek mozgását.

Minden csúszik
Az utóbbi húsz évben határidőre csak egyetlen nagyobb hidat adtak át: a szekszárdit. Igaz, az sem ment egyszerűen. A munkások úgy emlékeznek, az akkori miniszterelnök, Medgyessy Péter nehezen tudta a programjába iktatni az ünnepélyes átadást, ezért a beruházó nagyvonalúan eltolta volna pár héttel az avatást. A hídon dolgozók azonban tiltakoztak, mert veszélyben érezték a prémiumukat, amely csakis pontos teljesítés esetén járt. A dunaújvárosi Duna-híd és a szegedi Móra Ferenc híd átadása egyaránt másfél évet csúszott. A határidő kitolása azonban az M0-s körgyűrű északi hídjánál volt a leginkább feltűnő – nem az egyéves késlekedés, sokkal inkább annak indoklása miatt. Az építkezés megkezdése után alig három hónappal bejelentették, hogy legalább 12 hónapot kérnek még, mert egyhetes árvíz sújtotta a területet. Azután kiderült – lapunk kiderítette –, hogy a mai Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. elődje már az eredeti szerződés aláírásakor tudta: lehetetlen határidőt tűztek ki. Csakhogy nem akartak ellentmondani a gyors munkát ígérő Gyurcsány Ferencnek, illetve a parlamentnek, amely a kormányfői ígéretet törvénybe foglalta. Csak később, csendben módosítottak – volna. A következő években legfeljebb egy csúszás fenyeget, a komáromi hídé, több komolyabb átkelő építése ugyanis nincs napirenden. Az ezerszer megígért aquincumi híd esetében már az első kapavágás is csúszik.„A NAV, illetve jogelődje, a vám- és pénzügyőrség illetékes regionális parancsnoksága 2008-ban jelezte ezt első ízben, majd – amikor tudomására jutott, hogy a Tisza-hídon átépítési munkálatok kezdődnek – ismételten jelezte igényét” – szögezte le írásban is a NAV szóvivője. Némiképp meghökkentő, de a NIF illetékesei nem tudnak a korábbi kérésről, csak egy olyan levélről, amelyet 2011. november 9-én – tehát amikor a hídépítés már javában folyt – intézett hozzájuk a debreceni pénzügyőr ezredes főigazgató. Hivatal és hatóság tehát egymásra mutogat. Tekintettel a félmilliárd forintos tét komolyságára, fogalmazhatunk keményebben is: egyikük nem mond igazat. Nem tisztünk eldönteni, melyik fél állít valótlant, annyi azonban bizonyos, hogy a magyar adófizetőknek 630 millió forintjába kerül ez az akta- és felelősségtologatás.

Kapcsolódó cikkek