Az egyiptomi forradalom eseményeinek rögzítése. Milliók látják

A Facebookon október 25-én éjjel jelent meg egy amatőr videó, mely rögzíti, hogy egy tolvaj kikapja a mobiltelefont egy lány kezéből, majd kiugrik az éppen záródó metróajtón a Klinikák megállónál. Másnap már több mint 20 ezren osztották meg a mobiltelefonnal felvett videót a közösségi oldalon. A történetet felkapták a kereskedelmi tévécsatornák is, ennek köszönhetően többen felismerték a többszörösen visszaeső tolvajt, akit a rendőrség végül 26-án este el is fogott.

Korábban, még szeptemberben a YouTube lokalizált magyar változatát az új Alstom metrókocsik első menetrend szerinti útjáról készített videók árasztották el. A fiatalok nagy része mobiltelefonnal a kézben igyekezett dokumentálni a járművek külsejét, belsejét, illetve magát az utat. Az 1-2 perces videók nézettsége több ezerre ugrott, a teljes kattintásszámot tekintve pedig 100 ezer fölött tartanak – annak ellenére, hogy számos magyar tévécsatorna jelen volt az eseményen. 

A magyar beteg
Az idei évben elindult a YouTube magyar verziója is. Bár a felhasználók többsége az átalakulásból csak annyit érzékelt, hogy a csatorna nyelve magyarra váltott, és az ajánlott videók egy része immár helyi, a háttérben ennél sokkal komolyabb üzleti megfontolás állt. A Google (a videomegosztó tulajdonosa) megállapodott több magyar tartalomszolgáltatóval, hogy azok februártól saját gyártású műsoraikat hivatalosan is elérhetővé teszik a YouTube-on, cserébe részesedést kapnak a reklámbevételből. A közösségi média jellegéből fakadóan a szolgáltatók maguk dönthetik el, mi az, amit feltöltenek a videomegosztóra, és mi az, ami továbbra is exkluzív tartalmuk marad. Nagy várakozás övezte az MTVA és a TV2 megjelenését a csatornán, ám az eddigi eredmény felemás. Míg a hagyományos nézettségben gyakorlatilag sereghajtó MTVA világosan felismerhető profillal van jelen, és az általa feltöltött tartalmat majdnem 1 millióan nézték meg, addig a TV2 hivatalos oldalának a nyomára is nehéz bukkanni. A honlapjukról ugyanis látható link nem vezet oda, de némi keresés után egy tv2official, csupán 211 ezres látogatottságú csatornára lehet bukkanni. Itt random módon feltöltött infotainment (azaz szórakoztatva tudósító, a hírértéket gyakran nélkülöző) videókkal találkozhatunk. Más a helyzet a szórakoztató tartalmakkal: a hivatalos Megasztár csatorna például óriási népszerűségnek örvend.KRITIKAI ÉRZÉK
A YouTube-ra ma percenként 72 órányi videoanyagot töltenek fel, ez a harmadik leglátogatottabb site az anyavállalat Google-, illetve a rivális Facebook-oldalak után. Bár a hírvideók természetükből fakadóan rövid életűek, összességében már nagyobb nézettséget generálnak a szórakoztató jellegű tartalmaknál. A YouTube statisztikái szerint 2012-ben a legkeresettebb kifejezések harmada valamilyen híreseményhez kapcsolódik.

A folyamat, melynek során a YouTube mint hírcsatorna mindinkább háttérbe szorítja a tévés híradásokat, nagyjából egy éve gyorsult fel. A Japánt 2011-ben sújtó pusztító földrengést követően valamennyi hírügynökség beszámolt az eseményekről. Ennek dacára a tragédiát követő héten a YouTube 20 legnézettebb videójának mindegyike a természeti katasztrófa valamelyik, televízióban korábban még nem sugárzott momentumát mutatta be, és összességében 96 millió nézőt vonzott. A legnézettebb felvételeket azok a felhasználók készítették, akik maguk is a természeti csapás elszenvedői voltak, de maradt annyi lélekjelenlétük, hogy a náluk lévő mobileszközökkel rögzítsék az eseményeket. Ezeket aztán szerkesztetlenül feltöltötték a YouTube-ra vagy olyan mainstream híroldalra, mely teret ad a közösség által létrehozott, webkettes tartalomnak. Mindezek következtében ugyanakkor a hírek már nem értelmezési keretben jelennek meg, így megnő a nézők-felhasználók kritikai érzékének, egyéni érdeklődésének, a személyes ajánlásoknak a jelentősége, és csökkenhet a nézők alulinformáltsága is. Ez természetesen proaktív, tanulni vágyó felhasználói attitűdöt feltételez.



A washingtoni székhelyű Pew Research Center által készített kutatás arra kereste a választ, hogy mely YouTube-ra feltöltött hírek terjednek vírusként. A 2012. július 16-án publikált eredmények arra világítottak rá, milyen összefüggés figyelhető meg a legnagyobb videomegosztó és a hagyományos tévéhíradások videoanyaga között. Az elemzés alapját a YouTube News & Politics rovata 15 hónapos, 2012 nyaráig tartó időszakának 260 legnézettebb videója jelentette. A legnépszerűbbek között a felhasználók által feltöltöttek 39, míg a hírügynökségek logójával terjesztett anyagok 51 százalékot tettek ki. A kutatás készítői megjegyzik, hogy a videók minőségéből és készítési technikájából kikövetkeztethető, hogy a hírügynökségi anyagok nagy részét is civilek rögzítették. A szerkesztett tartalom 52, míg az utóbbi, a teljesen vágatlan anyag 48 százalékot tett ki.  Az elemzésből összességében az látszik, hogy szoros kapcsolat alakult ki a civil újságírók, videobloggerek és a tévétársaságok között.

CIVILEK A PÁLYÁN
Habár az olvasók jelentős része továbbra is a szerkesztett híreket részesíti előnyben, a nyomtatott és online sajtó aligha engedheti meg magának, hogy nagyszámú tudósítót tartson. Az ügynökségek sorra szüntetik meg kirendeltsé-
geiket és hívják vissza külföldi tudósítóikat. Minthogy azonban tudósítókra továbbra is szükség van, az ágazatban egy új, hibrid gazdasági modell jelenik meg. E szerint a felhasználók rögzítik az eseményeket, a szerkesztők pedig híreket vagy akár kész cikkeket gyártanak az anyagból. Azzal például, hogy a YouTube stratégiai szövetséget kötött a londoni székhelyű Reuters hírügynökséggel, egy tíz évvel ezelőtt még elképzelhetetlen helyzet állt elő. Az üzleti modell lényege, hogy a videomegosztó cég anyagi támogatást nyújt az ügynökségnek, cserébe az exkluzív tartalmat készít a YouTube számára. Oliva Ma, a videomegosztó hírigazgatója mindemellett jelezte, hogy a cég nem lép a tartalomgyártás piacára, csupán az eredeti tartalmak generálását kívánja elősegíteni.
Sorra alakulnak a több civil újságírót foglalkoztató ügynökségek is. A Newsonia.com például azt kéri a bloggerektől, hogy az általuk izgalmasnak vélt eseményekről töltsenek fel fotókat vagy videókat az oldalukra. A már most széles tematikus és földrajzi regiszteren mozgó, alapvetően a vizualitásra kihegyezett tudósításokat közlő oldal ily módon bevételi lehetőséget kínál számukra. Alapdíjazásuk 100 dollár, amennyiben a tudósítást gyorsan sikerül értékesíteniük valamelyik ügynökség felé. Az oldal több magyar vonatkozású infotainment videót is tartalmaz.

A magyar Globspot.hu is izgalmas kísérlet. Áttekinthető felületen, országok és témák szerinti bontásban közöl a világ különböző pontjain élő magyarok által beküldött anyagokat, melyeket a „régióvezetők” előbb átdolgoznak, mielőtt élesítenék őket az oldalon.
A TÉVÉ ALKONYA
A számítógép, táblagép előtt töltött mind több idő a televíziózás rovására megy. Az online felhasználói élmény folyamatosan javul, a videomegosztó mind több felhasználót ér el. A YouTube azonban a most terjedő, okos televíziókra fejlesztett alkalmazásaival már egyenesen a tévé képernyőjétől vesz el felületet a híradásoktól és ezzel együtt a reklámidőből. Tavaly a Magyar Reklámszövetség adatai szerint a hazai hirdetési torta 18,8 százalékát tette ki az internetes reklámokra költött összeg, a YouTube ilyen mértékű előretörésével azonban a televíziós szelet rovására gyorsan eléri a 20-25 százalékot is.

Kapcsolódó cikkek