A leghatékonyabb segítség a depressziós panaszainak elismerése

A depressziós betegeknél felbomlanak a napi biológiai ritmusok, amelyek közül kiemelkedik az alvászavar. De megfigyelhető az étvágytalanság és a fogyás, vagy ritkán éppen fokozódik az étvágy, így a hízás (gondoljunk csak a „bánathájra”), a fáradékonyság, a szexuális érdeklődés és öröm csökkenése, a figyelem zavara, a munkateljesítmény romlása, a szorongás (!), a saját képességek és teljesítmény leértékelése, az öngyilkossági gondolatok és kísérletek, és a legsúlyosabb esetben bekövetkezik az öngyilkosság.

Tapasztalatok szerint egy átlagos depressziós fázis 6-12 hónapig tart kezelés nélkül, és ez sok esetben az élet eldobásával jár. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2011-ben 2422-en haltak meg öngyilkosság miatt, és körülbelül 24 ezren követtek el öngyilkossági kísérletet. Az öngyilkossági kísérletek és az ez által okozott halál leggyakoribb oka a depresszió. A szorongást és az alvászavart  – főleg a depressziós férfiak – gyakran próbálják alkohollal csillapítani, amelyből egyre nagyobb mennyiségre van szükség a hatás eléréséhez. Ezt hívjuk toleranciának, ami az alkoholizmus egyik fő ismérve. A depresszió és az alkoholfogyasztás előfordulása ugyanannál a betegnél jelentősen növeli az öngyilkosság kockázatát.

A depresszió enyhe tünetei is csökkentik a teljesítményt, a betegek gyakrabban hiányoznak az iskolából, a munkahelyről.  A közepes és súlyos depresszió mellett az otthoni és az iskolai/munkahelyi teljesítmény jelentősen romlik, a betegek egy része táppénzre, sőt kórházi kezelésre szorul.  A fejlett országokban a depresszió társadalmi terhei meghaladják az onkológiai vagy a szív- és érbetegségek által okozott terheket, Magyarország is ehhez közeledik. 

Hogyan segíthetünk? Az egyik leghatékonyabb segítség a betegség elismerése és az ennek megfelelő segítségnyújtás: orvoshoz kell irányítani a pácienst. Fontos, hogy kerüljük a moralizálást: a „Szedd össze magad!, Ez nem betegség, csak akarni kell!” és az ehhez hasonló „jó tanácsok” gyakran egy-egy szöget jelentenek a koporsóba.  Az önértékelés csökkenése depresszióban ilyen tanácsokkal oda vezethet, hogy a beteg még értéktelenebbnek tartja magát, reménytelennek látja a helyzetét, és az öngyilkosság gondolata jelenik meg vagy erősödik az ártalmas külső nyomás hatására.

Magyarországon is több helyen folyt olyan program, melynek keretében sikerült széles körű társadalmi összefogással tabukat döngetve időben kezelésbe terelni a depressziósokat és megelőzni az öngyilkosságukat. Enyhe depresszióban pszichoterápia, közepes és súlyos esetben gyógyszeres vagy gyógyszeres és pszichoterápiás kombinált kezelés javasolt. A depresszió gyógyszeres terápiájának sikere ma már eléri vagy meghaladja számos testi betegség (pl. magas vérnyomás) kezelési sikerét.

Fontos az egyénre szabott terápia, a különböző hatásmechanizmusú és mellékhatású gyógyszerek közül a megfelelő kiválasztása a megfelelő adagban. Ez azonban csak akkor hatékony, ha a páciens az előírt ideig (mininum 6 hónapig a tünetek javulása után!) szedi is a gyógyszert. Többszöri visszaesés vagy az úgynevezett bipoláris depresszió esetében a jó állapotot fenntartó, a visszaeséseket megelőző tartós kezelésre van szükség.

A szerző a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának egyetemi tanára

Kapcsolódó cikkek