A nemzetközi hitelminősítő intézet befektetési ajánlású adósosztályzati szint alá rontotta pénteken Horvátország szuverén besorolását arra hivatkozva, hogy a horvát kormány által eddig bevezetett reformok nem elegendőek a növekedés beindításához. Az ország hosszú és rövid futamidejű szuverén adósosztályzata ennek megfelelően "BB plusz/B"-re csökkent "BBB mínusz/A-3"-ról.

Az osztályzat kilátása stabil, azaz a hitelminősítő nem tervez újabb rontást. A pénzügyminiszter szerint Horvátország jövőre a leminősítés miatt nehezebben tudja majd a gazdasági növekedéséhez szükséges finanszírozási forrásokat előteremteni akár belföldi, akár külföldi tőkepiacról. A visszaminősítés tovább emeli a miniszter szerint már egyébként is magas hozamokat is, ami az ország versenyképességét veti vissza. "Azt terveztük, hogy januárban kilépünk a nemzetközi tőkepiacra. Ettől azonnal elállunk" - mondta a pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy megfontolandó, Horvátország egyáltalán kilépjen-e jövőre a külföldi piacra.

A pénzügyminiszter bejelentette: a kormány felülvizsgálat alá veszi a 2013-as költségvetést, folytatja az állami vállalati szektor strukturális átalakítását, valamint csődmegelőző céllal megállapodásokat köt magáncégekkel pénzügyi helyzetük rendezésére.  kormány megtakarítási megfontolásokból valószínűleg eláll néhány beruházási tervétől egyes minisztériumoknál és kormányszerveknél - mondta Slavko Linic.Felgyorsítják az igazságszolgáltatási, oktatási és egészségügyi reformot, valamint megvalósítják a közalkalmazottak bértömegének tervezett csökkentését, mihelyt befejezik a tárgyalásokat a szakszervezetekkel. Nem tervezik ugyanakkor a közalkalmazottak bérének további csökkentését, nem csökkentik a nyugdíjakat és a szociális kiadások összegét sem.

A miniszter elmondta, hogy a kormány nem emeli tovább az adókat, szigorúbb intézkedéseket vezet be azonban a szürke gazdaság felszámolására. A helyi médiának nyilatkozó horvát elemzők szerint a leminősítés rossz hír, de tartani lehetett tőle, mert "valahol várható volt". A lépés rövid távon biztosan megnehezíti a köz- és magánszektor refinanszírozását a nemzetközi pénzügyi piacokon - mondta Damir Novotny gazdasági elemző a közszolgálati televíziónak (HRT). A horvát kormány és a magánszektor is drágábban juthat majd hitelhez, ami negatív hatással lesz a befektetésekre és a gazdasági növekedésre is - fejtette ki a szakértő. "Egész idő alatt azzal foglalkoztunk, hogy leépítsünk-e vagy sem, emeljük-e az adókat vagy ne" - mondta Ljubo Jurcic közgazdász a HRT késő esti híradásában a kormány munkáját bírálva, hozzátéve, hogy ehelyett a termelés bővítésével és az azt célzó intézkedésekkel kellett volna foglalkozni.

Jurcic szerint azt is figyelembe kel venni, hogy "az IMF-nek dolgozó hitelminősítők" lépése politikai üzenetet is hordoz, de gondolatát nem fejtette ki bővebben. Szerinte a horvát gazdaság legnagyobb "bűne" az, hogy túl korán kezdte idegen pénzeszközökkel finanszírozni magát. Jurcic, aki 2002-2003-ban gazdasági miniszter volt a szociáldemokrata Ivica Racan kormányában, úgy vélte: a közszférában a leminősítéstől függetlenül is bércsökkentés várható jövőre, és ha a kormány nem dolgoz ki jó gazdaságpolitikát, akkor 2013 végén már a nyugdíjakat sem lehet majd szinten tartani. "Nem az IMF-re, hanem cselekvőképes kormányra van szükségünk" - válaszolta tömören arra a felvetésre, hogy szüksége van-e Horvátországnak ezek után IMF-hitelre. Slavko Linic pénzügyminiszter nem utasította el az IMF-fel való együttműködést. A reformok végrehajtásához jól jönne még egy résztvevő segítsége - mondta, de szinte azonnal hozzátette, hogy még korai lenne hitel-megállapodásról beszélni.

Kapcsolódó cikkek