800 milliárd
forint kiigazítás szerepel három különböző csomag formájában a jövő évi költségvetésben. A kabinet még a nyáron „kőbe véste” a 2013-as büdzsé számait. Elemzők és közgazdászok már akkor felhívták a figyelmet arra, hogy a kormány túlságosan optimista növekedési előrejelzéssel kalkulál. Az idő előrehaladtával egyre világosabbá vált, hogy nem tarthatók a számok. Csökkent a növekedésre vonatkozó előrejelzés, és nőtt az inflációs várakozás. A kínkeservesen kiszámolt jövő évi GDP-arányos 2,7 százalékos hiányhoz azonban várhatóan további egyenlegjavítás szükséges. Ez azért fenyeget, mert a kormány egyedi, gyakran a hajuknál fogva előrángatott tételekkel akar egyenleget javítani. Ilyen például az adóbeszedés hatékonyságának javulásából remélt 120 milliárd forint, vagy az egyelőre igen valószínűtlen IMF-megállapodás kedvező hatásai nyomán bekalkulált 100 milliárdos megtakarítás az állam kamatkiadásain.



100 milliárd
forintba kerül durván az országnak, hogy nem állapodtunk meg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). A nemzetközi szervezet által kínált kedvező finanszírozási konstrukciót politikai alapon utasította el a kormány. Az év elején az elemzők és a közgazdászok többsége még arra számított, hogy a kabinet tavaszra már lezavarja a tárgyalásokat.
A kormány folyamatosan kettős kommunikációt alkalmazott. Befelé népszerűségi szempontok miatt azt kommunikálták, hogy az ország politikai és gazdasági függetlenségét fenyegeti egy megállapodás. Kifelé, a befektetők és a tőkepiacok felé pedig a tárgyalások folyamatos lebegtetése volt a stratégia. Ez a játék nagyon kockázatos, de egyelőre működik. A világ nagy jegybankjainak monetáris lazítása pénzbőséget idéz elő, így van kereslet az olyan rizikósabbnak számító befektetések iránt, mint például a magyar államkötvények. A nemzetközi hangulat romlása esetén viszont ez hirtelen elapadhat, és az ország finanszírozási vákuumba kerülhet.

1257 orvos
távozhat az idén a hazai egészségügyi intézményekből – mondta Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a Figyelőnek. Szó sincs a remélt csökkenő tendenciájú migrációról, annak ellenére, hogy az ágazatért felelős államtitkárság jelentős illetménykiegészítéssel és ösztöndíjjal próbálja itthon tartani a doktorokat. A jó szándék ellenére az ösztöndíjak feszültséget okoznak az intézményekben, és az is kérdéses, hogy honnan pótolják a pénzt, ha lejár az ösztöndíj-folyósítás ideje. Az orvosi kar elöregedett, a 30 ezer doktor közül 
19 ezer ötven évnél idősebb, köztük 3000-en túl vannak a 70. életévükön.
1,5 százalék
Ennyivel csökkent a harmadik negyedévben a GDP az egy évvel korábbi szinthez képest. Magyarország recesszióba süllyedt, hisz a második negyedben is ugyanekkora volt a gazdaság visszaesése az első negyedéves kicsit alacsonyabb mérséklődés után. Pártállástól függően lehet azon vitatkozni, hogy a kormány gazdaságpolitikájának mekkora a szerepe ebben, de hogy van, az biztos. A legégetőbb gond a gazdaságban a hitelezés hiánya. Hitel híján nincs beruházás és nincs gazdasági növekedés sem. A bankok a pénzügyi válság által kényszerítve kénytelenek csökkenteni, kiigazítani mérlegeiket, megszabadulni a kockázatos tranzakcióktól, eszközöktől. Ez már önmagában is a hitelezés visszafogásával járhat. Magyarországon azonban a gazdaságpolitika által a pénzügyi szektorra rótt extra adók súlyosbítják a helyzetet. A térség országaiban többnyire már elindult a hitelállomány növekedése, nálunk azonban továbbra is csökken.



231 milliárd
forintos összeggel fogadta el a parlament az Egészségbiztosítási Alap gyógyszertámogatásra fordítható büdzséjének jövő évi összegét. A gyógyászati segédeszközökre az ideinél 5,1 milliárddal jut kevesebb. A gyógyszerkassza tervezetten 49 milliárdos gyártói befizetéssel gyarapodik majd, hiszen a gyógyszeriparra kivetett 20 százalékos különadó továbbra is megmarad, a várakozások ellenére nincs kilátás annak megszüntetésére. Ám annak ellenére, hogy a Széll Kálmán-tervben eredetileg a gyógyszerek közfinanszírozására jövőre szánt összeget az utolsó pillanatban 60 milliárddal megemelte a kormány, a pénz kevés. A magyarok egészségi állapota ugyanis kirívóan rossz: amíg az EU tagállamaiban 100 ezer lakosra átlagosan 171,4 daganatos és 209,9 keringési megbetegedés jut, nálunk 243, illetve 418,7.

60 milliárd
forint lehet év végére a kórházak adósságállománya, ez az ország összes kórházának másfél havi működési költsége, a hiány évek óta közel azonos összegű. Az adósság nagysága megegyezik az egy évvel korábbival. A beszállítói tartozásokat úgy tudták a tavalyival azonos szinten megtartani, hogy a költségvetési forrásaik bővülése nélkül 20 milliárddal nőtt a kiadásuk a kötelezően előírt bér- és minimálbér-, valamint az áfaemelés miatt. Az Egészségbiztosítási Alap maradványából és a múlt évi konszolidációs összegből 14-15 milliárdnyi többletjuttatásra számíthatnak ez év végén, ám mivel az államkincstár december 20. után már nem utal, így ha utána döntenek csak az összeg kiutalásáról, veszélybe kerülhet a betegellátás. A forráshiánnyal küszködő beszállítók sok kórháznak ugyanis már csak készpénz ellenében szállítják ki a megrendelt gyógyszert és egyéb eszközöket.

800 millió
eurót fizet a kormány az E.ON magyarországi gázüzletágáért, vagyis az E.On Földgáz Storage Zrt.-ért és az E.On Földgáz Trade Zrt.-ért. Noha lapzártánkig az ügyletet még nem véglegesítették, a szándéknyilatkozatot már november 30-án aláírta Orbán Viktor miniszterelnök és Johannes Teyssen, az E.ON elnök-vezérigazgatója, és a kormánydöntés is megszületett december 12-én. Az Orbán-kabinet időszakában ez a második nagy összegű energetikai állami felvásárlás a Szurgutnyeftyegaz Mol-részesedésének tavaly májusi megvétele után, amely 1,88 milliárd euróba került. Az állami kézbe jutó E.ON-érdekeltségek az MVM Zrt. tulajdonába mennek át, amely így tovább erősíti gázipari pozícióit.



100 000 autót
állít elő a tervek szerint a Mercedes-Benz kecskeméti gyára, amelyet március 29-én avattak fel. Az üzem jelenleg már valamivel több mint 3000 embernek ad munkát, a beszállítókon keresztül pedig becslések szerint további 10 ezernek. Ennek köszönhetően az idén a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. nyerte el a Figyelő TOP200 Az Év Munkahelyteremtője díját. A kecskeméti üzemet 2009-ben kezdte építeni a tulajdonos Daimler konszern, a beruházás összesen 800 millió euróba került. A fejlesztés becslések szerint körülbelül fél százalékkal gyarapítja a magyar GDP-t. Jelenleg a B-modellt állítják elő Kecskeméten, jövőre a paletta a hasonló platformra épülő Mercedes CLA típussal bővül.



2600 fő
vesztette el a munkáját, amikor február 3-án hajnalban leállt a régóta súlyos anyagi gondokkal küzdő Malév. A nemzeti légitársaság az államnak 100 milliárd forinttal, az orosz Vnyesekonombanknak 120 millió euróval tartozott, az el nem szállított utasok felé 35 milliárd forinttal ragadt be. Bár eleinte a kormányzat illetékesei sokat beszéltek egy új nemzeti légitársaság megalapításáról, konkrétum azóta sem történt, az unión kívüli repülési jogok egy részét pedig megkapta a Wizz Air. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér a Malév-csőddel évi mintegy 1,6 millió átszálló utast veszít, a nyertes a többi, Budapestről üzemelő társaság, valamint a müncheni, a bécsi és a prágai reptér.



1,8 millió
hektoliter bort adott a 2012-es szüret országszerte a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának előzetes adatai szerint, miután a szokásosnál csapadékszegényebb, de napsütéses esztendőben kevesebb, bár jó minőségű szőlő termett. De nem csak az időjárás volt a ludas, hogy a kelleténél kevesebb a hazai bor, mert a mintegy 5,34 millió hektár hazai mezőgazdasági területből több év uniós támogatással végrehajtott ültetvénykivágása után mindössze 82 ezer hektár szőlőterületet tartottak nyilván tavaly. Az elmúlt négy év alatt 4000 hektárral csökkent az országos szőlőterület. Az idei bortermés így már messze nem fedezi az évek óta csökkenő, mindössze 2,3 millió hektoliteres éves belső fogyasztást sem, ennek következtében meredeken növekszik a borimport. A vártnál kisebb bortermés hatására máris emelkedik a fogyasztói ár. A pincészetekben legalább 10-15 százalékos drágulást valószínűsítenek.



0
keretszám lesz – ígérte bronzvasárnap a miniszterelnök.Az első kormányzati közlések szerint aki eléri a bejutáshoz szükséges ponthatárt, annak nem kell fizetnie tanulmányaiért. Az állami finanszírozás további feltétele, hogy a diák időben megszerezze a diplomát, s vállaljon kötelezettséget arra, hogy Magyarországon kamatoztatja tudását. Az indulatokat azonban már ez a kormányfői bejelentés sem csillapította, sőt, úgy tűnik, karácsony után is folytatódnak a tüntetések. Lapzártánkkor kiderült: a szakminiszter évente szakonként határozza meg, hogy mely képzéseken vehető igénybe ösztöndíj vagy részösztöndíj. A felvételhez szükséges minimális pontszámot pedig kormányrendelet, illetve miniszteri határozat állapítja meg. Mindez azt jelenti, hogy továbbra sem tudni, hányan kerülhetnek be 2013-ban a felsőoktatásba, és ez nyugtalanítja a hallgatói érdekvédelmi szervezeteket. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere közölte, a tavalyi 37 ezer állami férőhelynél is többet, legalább 40 ezret biztosítanak a felvételizőknek. Ehhez képest a felsőoktatási büdzsén nem módosítottak, továbbra is 123,5 milliárd forint, amelyet 10 400 férőhelyre szabtak.

3,972 millió
tonna búza termett az idén Magyarországon összesen 1,063 millió hektáron. Az évtized egyik legaszályosabb esztendejében betakarított termés az egy évvel korábbinál 9 százalékkal nagyobb területről származik, mégis 3,3 százalékkal kisebb mennyiséget jelent, mint tavaly. Az elmúlt öt év átlagától még nagyobb arányban, 9,3 százalékkal marad el. A termésátlag hektáronként 3,74 tonna volt, 11 százalékkal kevesebb a tavalyi 4,2 tonnánál. Őszi árpából 4,6 százalékkal több, tavasziból 6,4 százalékkal kevesebb termett az idén, mint 2011-ben. Hektáronként 3,610 tonna árpát takarítottak be 276 ezer hektárról, azaz az előző évinél 5,6 százalékkal nagyobb területről.

3000
iskola kerül januártól állami kézbe. Szakértők szerint azonban még most, december végén is bizonytalan, nem okoz-e káoszt az új struktúra, s biztosítottak-e a finanszírozási feltételek. Bár az oktatási államtitkárság 2010 nyara óta ígéri a tanári fizetések emelését, arra továbbra sincs fedezet. A tervek szerint a pedagógusi életpályamodell keretében a főiskolát végzett kezdő tanárok a minimálbér 180 százalékát, az egyetemi diplomával rendelkezők pedig a dupláját kapták volna. A halasztással a központi költségvetés 2013-ban 73 milliárdot nyer, ha pedig 2015-ig sem kerül sor a bevezetésére, több mint 380 milliárdot.

4884 euró
A GfK Hungária Piackutató Intézet felmérése szerint ennyi volt 2012-ben a magyarországi vásárlóerő, ez jelentősen elmarad az 5036 eurós tavalyi értéktől. A felmérés megállapítja, hogy 2012 az az év, amikor euróban és forintban egyértelműen csökken Magyarországon a vásárlóerő, amely az uniós mezőny alsó harmadába tartozik. Az ebből számított magyar vásárlóerő-index az EU-átlagnak mindössze 38,1 százaléka. Ezzel az erővel a magyar egy hellyel előzi meg a macedón fogyasztót, de elmarad a horváttól is. Az itthoni rangsorban nem meglepően a fővárosban a legmagasabb az egy főre jutó vásárlóerő, majdnem kétszerese az országos átlagnak. A fővárost Fejér és Komárom-Esztergom megye követi a rangsorban, Szabolcs-Szatmár-Bereg pedig a sereghajtó. A fővárosban a XII. kerületben, a települések versenyében Telkiben a legnagyobb a vásárlóerő.

116,1%
Ennyi volt a gabonafélék idei termelői árindexe 2012 első tíz hónapjának átlagában. Nem is olyan nagy a 16,1 százalékos termelői árnövekedés az aszályban radikálisan lecsökkent termés fényében. Különösen úgy nem, hogy 2011-ben egész évben sokkal nagyobb termés mellett is 30,1 százalékkal drágultak a gabonafélék, ezt már nem valószínű, hogy megközelíti a 2012-es egész éves átlag. Ez is mutatja, hogy nem a helyi hatás, sokkal inkább a világpiaci folyamatok alakítják a hazai piaci folyamatokat, termelői árakat is. Az áremelkedések nagyságából az is látszik, hogy a gabona-, azaz takarmánydrágulás vesztese, ahogyan 2011-ben, úgy 2012-ben is az élelmiszeripar volt, amely nem tudta input költségeinek növekedését teljes mértékben érvényesíteni saját átadói áraiban. Miközben az élő állatok termelői árai 2012 első 10 hónapjában 13,6 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakáét, a feldolgozott állati termékeké mindössze 8,9 százalékkal emelkedett.

Kapcsolódó cikkek