„A minôségi szolgáltatáshoz szakképzettek tömegére lesz szükség.”

Fejlődésünk egyik legfontosabb tényezője, hogy a hallgatóknak kínált képzéseink szakirányai és azok tartalma érzékenyen követi a munkaerő-piaci igényeket. Olyanok indítására nem fordítunk erőforrásokat, amelyeket a munkaadói igények vagy a jó gyakorlati felhasználhatóság nem igazol. Pilléreink a kommunikációs oktatás, az üzleti szakok, benne a turizmus, a média-művészetek és a művészetközvetítő szakok teljes spektruma, a nemzetközi tanulmányok és a közszolgálati képzés, amelyekben az EU-s források gyakorlati menedzsmentjét oktatjuk.

Kritikus terület
A ma beiratkozott diákok 3-5 év múlva lépnek ki a felsőoktatásból, és a mai munkaerő-piaci helyzetben nagyon nehéz arról nyilatkozni, hogy a következő öt évben milyen trendek dominálnak. Az biztos, hogy a magyar gazdaság egyik legfontosabb ágazata tartósan a turizmus, amely egyre újabb területekkel és igényekkel jelentkezik. Az ezen a téren működő kis- és középvállalkozások minőségi szolgáltatásához szakképzettek tömegére lesz szükség, amint kifelé megyünk a recesszióból.

Kritikus terület a kommunikációs képzés. A BKF véleménye 6 évvel ezelőtt is az volt, hogy a bolognai rendszerben a kommunikáció- és médiatudományi oktatás hivatalosan kialakított kimeneti követelményei már akkor elavultak, és ez különösen igaz ma. Az általunk kínált szakirányokkal mindent megteszünk annak érdekében, hogy a kommunikációs képzést erőteljesen differenciáljuk a főbb alkalmazási területekre. Sok üzleti kommunikációt, e-újságírást, közösségi és újmédia-ismereteket, nemzetközi kommunikációt tanítunk az éles gyakorlás lehetőségével. A következő időszakban az alkalmazott kommunikációs képzés szerepe növekszik, az üzleti és intézményközi kommunikációban alkalmazott eszközök és módszerek területén valóságos forradalom zajlik, és ehhez a BKF oktatása kiváló alapokat nyújt.

Üzleti tudás
Eltűnnek azok a képzések, amelyek leragadnak a kommunikációelméleti, esztétikai, nyelvtudományi, hagyományos újságírási és médiatanulmányoknál, és képtelenek a megfelelő szakmai gyakorlat lehetőségét biztosítani.

Az éppen felfutó művészeti képzéseinket is olyan szakmai környezetbe helyezzük, ahol a mesterségbeli tudás versenyszellemmel és üzleti tudással is párosulhat. Ezen a területen közvetlenül érezzük, hogy az állami finanszírozott hallgatói helyek hiánya tehetségek elveszítését eredményezi. Márpedig ez az országnak egyáltalán nem jó. Érthetetlen, hogy a saját erőnkből létrehozott oktatási infra-struktúrát miért nem használhatják a kevésbé tehetős, de kiemelkedően tehetséges diákok, akik ilyen infrastruktúrával az állami intézményekben nem találkozhatnak.

Az állami támogatások ma a gyártás-termelés fejlesztését szolgáló vagy azt megalapozó műszaki és természettudományos területekre irányulnak. Meggyőződésem, hogy azok a tanulmányok, amelyek a gazdálkodás, a kereskedelem és a marketing, sőt továbbmegyek: az üzleti kommunikáció területein kínálnak hasznos tudást, inkább feljövő, mint hanyatló területek. Kár, hogy a hazai gazdasági állapotok a most végzettek közül sokakat késztettek külföldi munkavállalásra.

Az a tény, hogy végzettjeink közül többen találnak szakirányban állást maguknak a nálunk jobb gazdasági helyzetben lévő országokban, mégiscsak ezeknek a képzési területeknek és képzésünk minőségének a visszaigazolását jelenti.

Az állami szektor finanszírozási problémái szerencsére minket közvetlenül kevéssé érintettek. Rugalmasabbak és hatékonyabbak tudunk lenni, hallgatóink számára pedig, igaz, nem olcsó, de stabil, magas színvonalú és gyakorlatias képzést kínálunk.

A szerző a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) rektora

Kapcsolódó cikkek