Nagy adat, Nagy Testvér
■ Mára semmi akadálya nincs annak, hogy megvalósuljon George Orwell antiutópiája, legalábbis technológiai értelemben. Az 1984 című regény mindent látó telekép készülékét és Nagy Testvérét nem csak a térfigyelő kamerák, a mobilok vagy a netes tevékenység egyszerű monitorozása jelenti ma. Például a pénzügyi vagy telekommunikációs világcégek különleges, intelligens elemzőprogramokat futtatnak a sok millió gigabyte-nyi adatbázisban (innen a nagy adat [Big Data] kifejezés). Például számlázási, ügyfélszolgálati rendszerekben, nyilvánosan elérhető közösségi oldalakon kutakodnak az automata szoftverek, hogy egy átlagember (az ügyfél) egy napját, sőt munkahelyi, vásárlási és szabadidős szokásait is a legapróbb részletekig megismerjék. Méghozzá lehallgatási engedély nélkül. Elég, ha az ember szerződést köt szolgáltató cégével, majd a call centert híva tudomásul veszi, hogy az ügyfélszolgálati beszélgetéseket rögzítik. Kevesen tudják, hogy a felvett szöveget a hangulatot, hangsúlyt is elemző szoftverek bontják ízekre, így már akkor tudják, mikor akarunk szolgáltatót váltani, amikor még mibennünk talán nem is tudatosult a döntés. Ráadásul ugyanez igaz az üzleti döntésekre, a konkurencia lépéseinek automatizált elemzésére is. (Jön a zettabyte-ok kora – Figyelő, 2012/45. szám.)



Nyomtass modellt, alkatrészt vagy ékszert
■ A mögöttünk álló év legnagyobb szenzációja a fejlett világban a térbeli nyomtatás villámgyors elterjedése volt. A 3D-s nyomtató melegen lágy, de gyorsan megkeményedő műanyag rétegek ezreit fecskendezi villámgyorsan egymásra. Ezzel minden – számítógéppel megtervezhető – térbeli formát képes kinyomtatni, azaz legyártani. A kezdetben méregdrága nyomtatókat csak modellezésre használták. Ma már azonban saját magunkról is pofonegyszerűen készíthetünk szobrot, ha a fejünket egy 3D-s szkennerrel letapogatjuk. Többé nem lehet gond egy szeretett játékról letört műanyag fül otthoni pótlása, vagy Rodin A gondolkodó szobrának rekonstruálása sem. Sőt szobrunkat akár lógó ormánnyal is ábrázolhatjuk. Az interneten már ma többtucatnyi oldal kínál 1000 dollár körül elérhető 3D-s nyomtatókat és egyúttal térbeli tervek ezreit is. A kreativitásnak csak a képzelet szab határt: akad, aki színészek, politikusok, rajzfilmfigurák egyedi szobrát nyomtatná és árusítaná, vagy épp már javíthatatlannak hitt, öreg háztartási gépeket reparálna meg a módszer segítségével. Az olcsó otthoni térbeli nyomtatás akár a fogyasztói társadalom kordában tartására, egy új gazdaság alapjainak lerakására is alkalmas lehet – legalábbis az új hullámos, örök optimista ökofiatalok szerint.



Közösségi forradalmak
■ A közösségi oldalak az arab tavasz során, illetve a megszorítások miatti európai tüntetések alkalmával politikaformáló erővé léptek elő. A részben Twitteren és Facebookon szervezett arab forradalmak és összehangolt tiltakozások nyugaton és keleten egyaránt fontos erőt jelentenek. Igaz, a rezsimek gyorsan tanulnak: az autokratikus, diktatórikus keleti országokban a nagyobb, tömegeket érintő konfliktusok kezdetekor szinte azonnal lekapcsolják a netet és a mobilhálózatokat.



A névtelen seregek
■ A net közösségformáló ereje az Anonymous sikerében is megmutatkozik. A főként politikai szervezetekre, államokra, óriáscégekre támadó hackercsoport ráadásul csak egy a tucatnyi hasonló kisebb érdekcsoport közül. Nem is szólva az olyan államközi konfliktusokról, amelyek során az országok hadseregei, titkosszolgálatai is belefolynak egy-egy kisebb csapást mérő szoftver fejlesztésébe. Bár eddig főként az iráni urándúsítók vagy az amerikai hadsereg robotrepülői voltak a célpontok, nincs kizárva az sem, hogy a profi vírusok és hackerek a közműellátást vezérlő gépeket, esetleg a sebezhetőbb banki rendszereket, kormányhivatalokat támadják, káoszt okozva az ellenség hátországában. Nem is szólva az átlagember bosszúságáról, akit kéretlen levelek vezettek félre, vagy egy vírus miatt elveszítette adatait a gépéről.



Okos közlekedés
■ A közösségi oldalak és a GPS-es okosmobilok összeházasítása is vadonatúj irányokat szül. Nem csak a Foursquare jellegű – jelentkezz be, mutasd meg a barátaidnak, hogy hol vagy éppen – típusú alkalmazásokra jók a netre kötött mobilok. Megreformálhatják például a tömegközlekedést: ha minden buszon (és más járművön) jeladó van, vagy a hetes busz pontos érkezési idejét mindenki azonnal láthatja telefonján, akkor sokkal vonzóbbá tehető a tömegközlekedés.  Emellett a nyugati nagyvárosokban terjedő bérbiciklik (nálunk jövő márciustól Bubi néven) mintájára már bérautókkal is próbálkoznak. Amerikában a Uber nevű vállalkozás a legismertebb, míg a szomszédos Bécsben a Car2Go lett hamar népszerű. Egy alkalmazás segítségével megtalálhatjuk a városban a hozzánk legközelebbi autót, és a telefonon keresztül kibérelhetjük és kifizethetjük azt. Emellett terjednek az okos telekocsis applikációk is, ha mondjuk valaki 2-3 embert még szívesen elvinne munkába aznap reggel. Sőt, több százezer kilométert tettek meg vezető beavatkozása nélkül az automata személyautók, így ha a jogi akadályok is elhárulnak, 10-15 év múlva elérkezhet a robotsofőrök kora.



Szorosabb kapcsolatok a világ túlsó felével
■ Mivel a szemünk előtt zajlik, folyamatában nézve nem tűnik túl nagynak, mégis óriási változást hozott a mindennapokban, sőt a távközlési iparág üzleti modelljében is a széles sávú internet terjedése. Pontosabban ennek elképesztő üteme és felgyorsulása a mobilnet ázsiai, afrikai, latin-amerikai terjedésével. Mára a világ népességének háromnegyede érheti el a gyors világhálót, azaz került egy csapásra kétkattintásnyira egymástól. Az internetes telefon révén még a képtovábbítás is ingyenes, amit ma több százmillióan használnak, jó néhányan már nappaliban lévő óriástévéről. Pedig ez egy évtizede még sci-finek számított. A tendencia megállíthatatlan: pár év és gyakorlatilag bárki, bármikor, bármilyen eszközön, a világ bármely szegletében elérhető lesz. Ha akarja, ha nem.



Zöld, zöldebb és még zöldebb intelligens otthonok
■ Szerencsére a környezettudatos gondolkodás megállíthatatlanul terjed, ám sokszor nehéz a marketingígéreteket különválasztani a ténylegesen hasznos újításoktól. Ez utóbbi kategóriát képviselik a fenntartható épületek, legyen az lakó- vagy irodaház, hiszen az épületek a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy harmadáért felelnek. A napelemek, -kollektorok, redőnyök vagy épp a kondenzációs kazánok azonban nem sokat érnének az intelligens, öntanuló, az időjárást pontosan követő vezérlések nélkül. Ráadásul a ház szoftvere akár egy mobilról is irányítható, programozható a fűtés, a hűtés, a redőnyök mozgatása, a villanyok le- és felkapcsolása vagy akár a sütő, a kávéfőző bekapcsolása is. Csak le ne fagyjon a ház központi chipje, mert télen ugyanígy járhatnak a bent lakók.



Személyre szabott gyógyászat
■ Ma már 3000 dollárért is elvégzik a teljes emberi DNS kiolvasását, és a cél, hogy ez 1000 dollárnál olcsóbb legyen. Ez az áttörés pedig akár már 2013-ban elérhető lehet. A biotechnológia fejlődésével pedig egyre több betegségről tudják meg a kutatók, hogy milyen genetikai okokra vezethető vissza, azok milyen mutációkat okoznak. Az egyes génhibákra pedig külön-külön tudnak majd hatóanyagokat fejleszteni, így várhatóan egyre több – eddig gyógyíthatatlannak hitt – betegség lesz orvosolható. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy az eljárások egyre kevesebb hibával tudjanak működni, hogy ne kelljen párhuzamosan tucatnyi vizsgálatot elvégezni a biztos eredmény érdekében. Különösen a rákos megbetegedések gyógyításában várható áttörés, a tudományos kihívásnál nagyobb lesz viszont, hogy az igencsak drága eljárásokat hogyan tudják az egészségbiztosítók finanszírozni.



Újraindul az űrverseny
■ A hidegháború végével az űrkutatás lendülete is alábbhagyott, de Kína egyre erőteljesebb szerepe ismét versenyhelyzetet teremt. Az autó nagyságú, eddig sikeres Curiosity Mars-járó pár éven belül társaságot kap: a NASA eszköze mellé 2018-ban érkezik az első európai rover, az ExoMars. Ennél időben és térben is közelebbi, ám érdekes missziók várhatók rövidesen: 2013-ban Kína egy 20 tonnás modullal bővíti a Tienkung–1 (Tiangong–1) űrállomást, és ez a második egység három űrhajóst tud fogadni akár 20 napra is; 2015-ben pedig egy újabb darab érkezik, így a Tienkung egyre inkább hasonlít majd a Nemzetközi Űrállomásra. A kínaiak jövőre végrehajtják az első holdra szállásukat, igaz, csak egy automata rovert küldenek a szomszédos égitestre. A NASA is tartogat érdekes projektet rögtön a jövő év elejére: az eddigi legrészletesebb információkat szolgáltatja a Napról és a napszélről az IRIS műhold, mely a Nap felső rétegeinek fizikai tulajdonságait kutatja.



Alkalmazásboltok új szerepben
■ Az okostelefonok száma túllépte az egymilliárdot, így nem is olyan meglepő, hogy eddig a Google és az Apple alkalmazásboltjából 40 milliárd letöltést regisztráltak összesen, ez 2014-re elérheti a 80-at. Ezek az appok ráadásul egyre okosabbak lesznek, tudják majd, merre vagyunk, mit szoktunk ott csinálni, mikor milyen termékre, szolgáltatásra lehet szükségünk, és ezeket kínálják fel. Hamarosan épp délben kaphatjuk meg a sarki pizzás ajánlatát, este pedig kedvenc bárunk aznapi akcióit. Érdemes időben megjelenni a virtuális applikációs térben is, mert egy céges honlap rövidesen kevés lehet a piaci sikerhez.



Bozonok és kvantumgépek
■ Egyelőre az elméleti fizikusokat hozta csak igazán lázba, hogy sikerült bizonyítani a genfi CERN nagy hadronütköztetőjében, hogy létezik a Higgs-bozon és az elektronoknak tömeget adó Higgs-mező. Számukra ez azért különlegesen fontos, mert ezek segítségével az anyagi világunkat leíró standard modell bizonyítható. A felfedezés azonban lendületet adhat olyan kutatásoknak, amelyek néhány éven vagy évtizeden belül hétköznapjainkat is megváltoztathatják. Ilyen például a kvantumszámítógép, amelynek fejlesztését az is ösztönzi, hogy a szilíciumalapú számítástechnika lassan eléri a miniatürizálás fizikai határait. Ezek a kvantumszámítógépek nemcsak kisebbek és gyorsabbak lehetnek, hanem teljesen újfajta programozási lehetőségeket is rejtenek. Mivel a Higgs-mező segítségével az elektronok tömege változtatható, ha ezt sikerül kontrollálni, az anyagok mechanikai, optikai, kémiai és mágneses tulajdonságait is szabadon lehet változtatni. Például szobahőmérsékleten is működő szupravezetők állíthatók elő, így veszteség nélkül lehetne elektromos áramot szállítani, vagy a mainál egyszerűbben, tisztábban tudnánk tárolni az elektromosságot.

Kapcsolódó cikkek