Az egyik legnagyobb hazai kutatócég a Vichem Chemie Kutató Kft., melynek alapító-társtulajdonosa Kéri György, a biokémia nemzetközileg elismert professzora. Nagyon szereti a munkáját, 62 évesen is szinte mindennap este nyolcig dolgozik, nem gondol nyugdíjba vonulásra. Persze örülne, ha találna olyan tanítványt, aki később átvenné tőle cége, a Vichem Chemie Kutató Kft. vezetését, de nem könnyű feladat ilyen rátermett fiatalt találni. A tudományos alkalmasság mellett menedzseri és jogi affinitásra is szükség van ugyanis a pályázatok, ösztöndíjak útvesztőiben és a szabadalmaztatások során.

Az 1976-ban az ELTE-n doktorált, később az Egyesült Államokban is rendszeresen kutató biokémikus, a Semmelweis Egyetem kutatóprofesszora 1991-ben elsőként alapított hazánkban biotechnológiai kutatócéget, a Biosignal Kft.-t. A vállalkozás létrejöttének fő oka az volt, hogy Kéri György nem akarta Magyarországot elhagyni, és bár számos vezető egyetemhez és biotechnológiai céghez is hívták busás fizetési ajánlattal, mindig azt kereste, hogyan tudna itthon dolgozni. A nemzetközi élvonalba tartozó kutatásokat tudósként pedig úgy tudta megvalósítani, illetve hasznosítani, hogy céget alapított a források bevonásához.

Félmilliárdos büdzsé
A mintegy kétszáz nemzetközi publikációt és körülbelül száz szabadalmat jegyző kutató német kollégáival közösen 1999-ben alapította meg a Vichem Chemie-t, amely a Biosignal korábbi kutatási eredményeit vitte tovább. Az új cég létrehozását az indokolta, hogy az addig munkát adó megrendelőt felvásárolták, majd néhány évvel később a Pfizer be is olvasztotta. Az új cég többféle tumor ellen használható molekulát is fejlesztetett. Ezekből egy a klinikai második fázisú tesztelésig is eljutott, amit kevesen tudtak eddig hazánkban megvalósítani. A molekulát egy osztrák cégnek értékesítették további felhasználásra.

A Vichem nyitott az alapkutatások felé is, amelyeket főként európai uniós forrásokból finanszíroz, az önrészt pedig saját piaci bevételeiből teremti elő. Tavaly az 550 millió forintos bevételéből 310 millió származott piaci forrásokból, 240 millió a – döntően uniós – pályázati forrás. Ez a nagyságrendű büdzsé komoly kutatásokat tesz lehetővé. A Vichem főként azzal foglalkozik, hogy a rákos megbetegedések kialakulásában kulcsszerepet játszó hibás fehérjék gátlására keres molekulákat. Ez azért is ígéretes terület, mert a következő években, évtizedekben a gyógyszerkutatás átalakul, nem lehet már olyan univerzális hatóanyagokat készíteni, amelyekkel különféle betegek sokaságát azonos módon kezelik. Különösen igaz ez a rákos megbetegedésekre. A legtöbb ráktípus hosszabb távon nagy valószínűséggel gyógyítható lesz, de a high-tech megoldásoknak ára van. Mivel egy-egy molekula csak kevés betegen tud segíteni, a személyre szabott terápia igen drága lehet – rákgyógyszernél nem ritka az egy-két millió forintos ár a havi adagért. Ezek a jelenségek a nagy gyógyszergyárakat teljesen új üzleti modellek kidolgozására kényszerítik, és egyre több lehetőséget kapnak a kicsi, innovatív vállalkozások.

A biotechnológia területén más tudományágakhoz hasonlítva az üzleti újdonságok is kiemelkedők. Főként Amerikában, de egyre inkább Európában is egyetemi kutatásokból kinövő – spin-off – cégek végzik a kutatások egyre nagyobb szeletét az egyetemek, kutatóhelyek mellett. A nagy gyógyszergyárak ugyanis nem tudnak olyan gyorsan reagálni a robbanásszerű változásokra, mint az innovatív kisvállalkozások, így a biotech cégek szerepe felértékelődött.

Rekorder tranzakció
A gyors növekedési potenciál és a felvásárlások lehetősége a kockázati tőkések érdeklődését is felkeltette, és egyre többen ruháznak be e területen, legalábbis nyugaton. A 2005-ben alapított Cryo-Innovation Kft.-be az OTP-csoport kockázatitőkealap-kezelője, a PortfoLion szállt be 220 millió forinttal 2010-ben. Az uniós Jeremie kockázatitőke-alapok befektetései közül idehaza nem sok irányult biotechnológiába, de ez jó döntésnek bizonyult: ez volt az első sikeresen értékesített Jeremie-tulajdonrész. A vevő a svéd Vitrolife, amely 5 millió eurót, nagyjából 1,4 milliárd forintot fizetett. Ha a későbbiekre meghatározott célok is teljesülnek, 9 millió euróra módosul a vételár, ezzel az ügylet a magyar biotech ipar eddigi legnagyobb felvásárlásává avanzsálna.

Molnár András, a PortfoLion befektetési igazgatója elmondta, szívesen fektetnek be biotech cégekbe is, ezen a területen nagy növekedést lehet elérni, akár ilyen rövid idő alatt is. A Cryo példájánál maradva: a 2011-es 200 millió után ez évre 530 millió forint árbevételt várnak a ma már 24 főt foglalkoztató cégnél.

A Cryo igazi spin-off vállalkozás, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán doktoráló Pribenszky Csaba kísérleteinek ellenőrzéséhez keresett eszközt, de mivel ilyet nem talált, maga fejlesztett egyet. A mesterséges megtermékenyítés folyamatának hatékonyabbá tételén dolgozott, ugyanis az eljárás komoly stresszel jár az embriókra nézve, és csak kevés éli túl a folyamatot. Szerette volna megfigyelni, mi történik a sejtekben, és ehhez kezdett el fejleszteni egy olyan kamerát, ami a tárgylemezeken elhelyezett embriók fejlődését figyeli, majd egy szoftver kiértékeli a folyamatot. Ez a digitális kamerával felszerelt mikroszkóp kiválóan alkalmas embriók, különösen lombikprogram keretében megtermékenyített petesejtek fejlődésének megfigyelésére.

A PrimoVision névre keresztelt kamerarendszerből eddig közel 50 országba adtak el néhány száz darabot, de a világon 4000 meddőségi klinika található, és ez jelentős növekedést tesz lehetővé. A fejlesztések pedig folytatódnak. A svéd központú Vitrolife tervei közt szerepel a hazai time-lapse (a felvett képkockák gyorsított lejátszása és elemzése) mikroszkópfejlesztési csapat tovább erősítése. A PortfoLion a tranzakció során pedig megtartotta azt a jogot, hogy Pribenszky Csaba eredeti ötletét, a sejtstresszkezeléssel kapcsolatos kutatásokat és az eredmények piaci bevezetését egy külön spin-off cégbe szervezve folytathassa.

Tovagyűrűző hatások
Egy kutatóvállalkozás fontosságát nemcsak az ott végzett munka adja, hanem a szakterületén továbbgyűrűző hatások is. A cégeknél a hazai kutatói fizetéseknél magasabb keresetek olyanokat is itthon tarthatnak, akik e nélkül külföldre mennének. A fiatalok bevonása is fontos, a Vichemnél például a 32 alkalmazott mellett öt doktorandusz is van.

Kéri György egyetemi tanítványai közül azonban sok tehetséges fiatal is vezető külföldi kutatóhelyekre ment. Igaz, a távozott magyar szakemberek segítséget is jelenthetnek a hazai tudománynak, mivel így több lehetőség nyílik ezekkel a kutatóhelyekkel, egyetemekkel, cégekkel együtt dolgozni.

Vannak azonban, akik itthon is sikereket tudnak elérni. Kéri György tanítványai, Peták István és Schwab Richárd alapították azt a KPS Diagnosztika Zrt.-t, amely a személyre szabott onkológiai kezelésekhez és kutatásokhoz szükséges diagnosztikai infrastruktúrát biztosítja, például egy nagy sebességű génszekvenáló, a genetikai állományt kiolvasni képes berendezéssel is rendelkeznek (Magyar jövőcsinálók – Figyelő, 2012/42. szám). Így a hazai kutatók világszínvonalú diagnosztikai eszközökhöz férnek hozzá.

Dinnyés András 2005-ben szintén a nehezebb utat választotta. Elismert biotechnológusként ahelyett, hogy egy nívós nyugati egyetem professzori állását választotta volna, több év külföldi, Amerikát és Ázsiát is érintő kutatómunka után visszatért Magyarországra. Nevét a szélesebb közvélemény is ismerheti, hiszen kutatócsoportjával ő hozta létre az első magyar klónozott egeret, Klonillát. A klónozásban és őssejtkutatásban elismert szakember a meglévő intézményrendszer keretei között nem tudta azokat a kutatásokat költséghatékonyan megvalósítani és megfelelően menedzselni, amelyekkel foglalkozni szeretett volna, ezért saját céget alapított.

Vállalt kockázatok
Az idén hétéves Biotalentum Kft.-t 39 évesen alapította, vállalva ennek minden anyagi és szakmai kockázatát. Mára körülbelül 30 embert foglalkoztat a cég, és több külföldi tapasztalt kutató és doktorandusz is megfordult náluk. Gyakorlatilag egy egyetemi intézet méretével vethető össze a vállalkozás. A saját cég megkívánta, hogy Dinnyés András a kutatás mellett a menedzsmenttel és a cégvezetéssel is foglalkozzon, de a tudományos életben eleve maguknak kell a kutatóknak a pályázatokat keresni, a csapatot szervezni és az elszámolásokkal is foglalkozni, így ez nem jelentett szokatlan terhet. Ráadásul, míg egy intézmény falain belül a kutatócsoport sokban függ az egyetem általános anyagi lehetőségeitől, céges formában sokkal szabadabban tudnak dönteni célzott tevékenységükről.

A cég nyugat-európai partnereivel számos uniós finanszírozású alap- és alkalmazott kutatási projektben vesz részt. Ezeken nagy előny, ha kis- és középvállalat is résztvevő. Számos esetben tudományos vezetője is ezeknek a projekteknek a Biotalentum. Dinnyés András ugyanis a cégvezetés mellett a gödöllői Szent István Egyetem és az Utrechti Egyetem professzora is, nemzetközileg elismert kutató, 110 publikációval. Ötleteihez személyes kapcsolatainak köszönhetően tud rangos egyetemi partnereket megnyerni, tucatnyi futó kutatásuk közül jelenleg háromban a Cambridge-i Egyetemmel működnek együtt, de az is sokszor előfordul, hogy neves intézetek kérik fel őket a partnerségre. A Vichemmel is vannak közös projektjeik a hatóanyag-tesztelés területén.

A cég biotechnológiai módszerekkel a tudományterületen belül az éppen egyik legizgalmasabb kérdéssel foglalkozik: hogyan lehet felnőttsejtekből őssejtet előállítani. Ezek olcsó és biztonságos létrehozása azért is fontos, mert így lehetővé válhat a regeneratív őssejtterápia, amikor a beteg szövetekbe a páciens saját sejtjeiből létrehozott őssejteket juttatnak be, és azok a szervezet irányítása mellett pótolják az elhaltakat. Ennek számos technológiai és biztonságossági kérdését még rendezni kell, de várhatóan az eljárás évtizeden belül robbanásszerű változást okoz a gyógyászatban.

A Biotalentum nemzetközi projektvezetési tapasztalata is gyümölcsöző, mivel a cég egy önálló és sikeres EU-pályázatot író és menedzselő részleget is létrehozott. Dinnyés András az idén megalapított vállalkozása, a Cellsystemics Kft. pedig az új generációs genetikai elemzések adatainak feldolgozását, orvosok, biológusok számára is jól értelmezhető formába öntését végzi, egyelőre nemzetközi megbízások alapján.

Klasztert alakítana
A nyugati partnerek abban is segíthetnek, hogy ezeket a fejlesztéseket eljuttassák a nagy nemzetközi gyógyszergyárakhoz. Hazánkban, nem függetlenül a folyamatosan apadó gyógyszerkasszától és a különadóktól, a gyógyszercégek építik le hazai bázisaikat. A Sanofi tavaly jelentette be, hogy bezárja magyarországi kutatórészlegét, így legalább 150 magasan képzett szakembert küldtek el. Az AMRI három éve megnyitott, száz főt foglalkoztató kutatóközpontját zárta be Budapesten. Az állás nélkül maradt kutatók egy részének a hazai kis cégek adtak munkát, vagy azok maguk is új kisvállalkozásokat hoztak létre.

A magyar gyógyszeripar gyengélkedése azt is jelenti, hogy a hazai innovációkat esetleg csak külföldön lehet értékesíteni. Magyar cégként pedig nehezebb a nyugati nagyvállalatok innovációs részlegeinek vezetőivel kapcsolatba kerülni, csak a nemzetközi összeköttetésekkel rendelkező cégeknek van erre lehetőségük. A Biotalentum Kft. szeretné maga köré gyűjteni a hasonló profilú vállalkozásokat, és szorosabb együttműködést kialakítani, mivel klaszterként könnyebben tudják a kisebb cégek a nemzetközi figyelmet magukra irányítani.

Kapcsolódó cikkek