Az EU jövője: Velünk? Nélkülünk?
A Figyelő év végi dupla számában mindenre kiterjedő összeállítás olvasható az Európai Unió jövőjéről, valamint hazánk uniós tevékenységéről és lehetőségeiről. Nagy-Britannia például újratárgyalja és lazítja uniós kapcsolatrendszerét, a többi tagállamnak azonban aligha van más választása, mint az egységes jövőképen alapuló, eltérő ütemű menetelés a jelenleginél sokkal inkább nemzetek feletti modell felé.

Gyakran úgy tűnik viszont, hogy Magyarország kilóg az uniós országok közül. Miként állunk szűkebb régiónkban, illetve az EU-átlaghoz viszonyítva bizonyos gazdasági és társadalmi mutatók tekintetében? Két részből álló, infografikákkal is kiegészített összeállításunkban erre keressük a választ.

Uniós összeállításunkból az is kiderül, hogy hogyan módosult Magyarország és az Európai Unió viszonya, emellett több hazai közszereplő, valamint közgazdász mondja el véleményét az uniós tagságunkról.

A jövő embere a tengeren él majd
Növekszik a tengerek vízszintje és a föld lakossága, egyre kevesebb a hely a szárazföldön, ezért világszerte építészek és dizájnerek érvelnek a tengerek benépesítése mellett. Tudósok szerint ráadásul a felmelegedés hatására még ebben az évezredben nyolcvan méterrel emelkedik az óceánok szintje, ha valóban elolvad az összes jég. A földön élő emberek száma az utolsó 50 évben 3 milliárddal növekedett, és 2011-ben elérte a 7 milliárdot, becslések szerint 2050-re eléri a 9 milliárdot, így a megavárosok lakossága tovább nő.

A hely viszont fogytán van, miután már évek óta süllyednek el szigetek a tengerben, például a kis New Moore-sziget a Bengáli-öbölben, melyért India és Banglades évek óta hevesen küzdött. A vitát, melyet a két állam éveken keresztül nem tudott eldönteni, a globális felmelegedés egy csapásra megoldotta. A dél-tengeri Kiribati százezres lakossága a parlament javaslatára szülőföldje elhagyására kényszerült. De nemcsak apró szigetecskék veszélyeztetettek, hanem olyan megavárosok is, mint London, New York, Tokió és Sanghaj, sőt Hollandia egészét és Észak-Németország nagy részét is fenyegeti a gleccserek elolvadásával járó tengerszint-növekedés. Klímakutatók jóslata alapján Mainz és Lipcse még ebben az évezredben tengerparti településsé válik.

A lehetséges és logikus megoldás a lakható területek bővítésére a tengerek urbanizációja, hiszen bolygónk területének 70 százalékát jelenleg is víz borítja, és ez az arány tovább növekszik. Közel 50 éve dolgoznak tervezők a tenger benépesítésén. Nem csupán technológiai megoldásokat, akár 50 000 lakosú kisvárosokat és víz alatti felhőkarcolókat álmodnak, hanem autonóm tengeri államokat is képzelnek a nemzetközi vizekre, melyekben nincsen diktatúra, adó, és több a szabadság.

 

 

Kapcsolódó cikkek