brusszel


EU-ban minden hatodik alkalmazott keveset keresett

Figyelő Online
2012.12.20  14:16   
mail
nyomtatás
Az alkalmazottak körében 17 százalék volt a kiskeresetűek aránya 2010-ben az Európai Unió 27 tagországában az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint.
Az unió statisztikai hivatalának metodikája szerint az minősül kiskeresetűnek, akinek egy órára számított teljes jövedelme az országában számított átlagjövedelem kétharmada vagy annál kevesebb. A módszertanból következik, hogy hatalmas különbségek vannak az egyes országok között, Bulgáriában például a küszöb 1 euró, Dániában viszont 16,6 euró. A legmagasabb, 27,8 százalék, Lettországban volt a kiskeresetűek aránya, majd Litvánia (27,2 százalék), Románia (25,6 százalék), Lengyelország (24,2 százalék) és Észtország (23,8 százalék) következik. A legalacsonyabb arányszámúak listáját 2,5 százalékkal Svédország vezeti, megelőzve Finnországot (5,9 százalék), Franciaországot (6,1 százalék), Belgiumot (6,4 százalék) és Dániát (7,7 százalék).

Nagy szóródást mutatnak a statisztikák a nemek szerinti megoszlástól, a képzettség fokától és a munkaszerződés jellegétől függően. A 27 tagország átlagában a nők 21 százaléka, de a férfiak csupán 13 százaléka minősült kiskeresetűnek 2010-ben az alkalmazottak körében. Bulgáriát kivéve mindenütt a nők állnak rosszabbul, Cipruson 31,4 százalékuk kiskeresetű, majd Észtország (30,1 százalék), Litvánia (29,4 százalék), Németország és Lettország (28,7-28,7 százalék) következik. A legjobb a nők helyzete Svédországban, ahol csak 3,1 százalékuk számít kiskeresetűnek. Nagyok a különbségek attól függően is, hogy az alkalmazottnak határozott vagy határozatlan idejű munkaszerződése van. A határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak 31,3 százaléka esett a kiskeresetűek kategóriájába az unió 27 tagországában, míg a határozatlan idejű munkaviszonyban dolgozóknak csupán 15,7 százaléka.

A határozott idejű szerződéssel rendelkezők körében Hollandiában volt a legnagyobb a kiskeresetűek aránya, 47,9 százalék. A további sorrend: Lengyelország (42,5 százalék), Németország (38 százalék), Bulgária (36,9 százalék), Magyarország és Nagy-Britannia (36,4-36,4 százalék). Nagy szerepe van a képzettség fokának, uniós átlagban az alacsony képzettségűek 29 százaléka, a középszintű képzettségűek 19,3 százaléka, a felső fokú végzettségűek mindössze 5,8 százaléka minősült kiskeresetűnek. A legrosszabb helyzetben Németországban vannak az alacsony képzettségűek, 47,9 százalékuk kiskeresetű. Magyarországon az Eurostat kimutatása szerint a kiskeresetűségi küszöb óránként 2,3 euró jövedelem. Az alkalmazottak 19,8 százaléka kiskeresetű, ezen belül a nők 21,5 százaléka és a férfiak 18,1 százaléka. Az alacsony képzettségűek 40,8 százaléka, a felsőfokú végzettségűek 2,1 százaléka, a határozott idejű szerződéssel rendelkezők 36,4 százaléka, a határozatlan idejű szerződésen alapuló munkaviszonyban dolgozók 18,6 százaléka minősült kiskeresetűnek.
Kapcsolódó cikkek
MTI
mail
nyomtatás

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.