Stagnálás és 5 százalékos infláció vár ránk

A GKI Gazdaságkutató Zrt. jövőre a szeptemberben várt 0,8 százalékos növekedés helyett stagnáló GDP-t prognosztizál az idei 1,5 százalékos gazdasági visszaesés után. Az intézet konjunktúrajelentésének hétfői budapesti tájékoztatóján Vértes András jelezte: a GDP-arányos államháztartási hiány az idén 2,7, jövőre 3 százalék lesz, az infláció idén 4,7 százalék, jövőre 5 százalék lehet. Az idei költségvetést a kormány 0,5 százalékos GDP-növekedéssel és 4,2 százalékos inflációval készítette. A GKI szerint 2013-ban a fogyasztás egy százalékkal, a beruházások 2 százalékkal csökkennek. A jegybanki alapkamat a jövő év elején 5,5 százalékra, a jövő év végére 5 százalékra csökkenhet, az euró árfolyama 285 forint körül várható IMF/EU megállapodás nélkül a GKI konjunktúrajelentése szerint.

Kedvezőbb támogatott lakáshitel-konstrukció
A lakáshitelek kamattámogatása jelenleg öt évig tart, de évente csökken, a kormány döntése értelmében viszont 5 évig állandó, használt lakásra 50, újra pedig 70 százalék lesz a kamattámogatás - mondta Zsarnóci Csaba, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős helyettes államtitkára hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.

Emellett emelkedtek a támogatott kölcsönösszegek, és használt lakásnál a vételár is. A kedvezőbb feltételek visszamenőleges hatályúak, így aki korábban vett fel lakáskölcsönt, arra is vonatkoznak - tette hozzá a helyettes államtitkár.

Hétfőn beszakadt a forint, kedden mégis jött a kamatcsökkentés
Jelentősen gyengült a forint hétfő délután, az elemzők szerint piaci híresztelések és a JP Morgan által közzétett előrejelzés miatt. Az eurót hétfő délután négy órakor 288 forint körül jegyezték a bankközi devizakereskedelemben, míg kora reggel 283,88 forinton, péntek délután pedig 283,57 forinton. A dollár jegyzése 218,54 forintvolt a péntek délutáni 216,62 forint után, a svájci franké 238,22 forint 234,45 forint után, a japán jen árfolyama pedig 2,6101 forint a péntek délutáni 2,5965 forinttal szemben.

A forint gyengülését az elemzők több negatív tényező egybeesésének vélik. Egyrészt a JP Morgan által kiadott technikai elemzés 299 forint feletti euróárfolyam kialakulását vetítette előre rövid távon, ami elindította az év végére egyébként is esedékes pozíciórendezést a piacon, másrészt az elmúlt hónapokban elmaradt a jegybanki kamatvágások negatív árfolyamhatása, ami most egyszerre érvényesül a piacon. Mindemellett ismét találgatások kaptak szárnyra az új jegybankelnök személyével kapcsolatban. Ezt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter válthatta ki, amikor egy rádiónyilatkozatában a kormány és a jegybank együttműködését megkönnyítő szövetségről beszélt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kormánnyal való jövőbeni együttműködésre vonatkozó találgatásokra utalva azt közölte az MTI-vel: "nem tervezi a kéthetes kötvény elhelyezésének korlátozását".A pletykákkal kapcsolatosan Kocziszky György, az MNB monetáris tanácsának külső tagja úgy reagált, hogy "az butaság". A Reuters hírügynökségnek úgy fogalmazott: "a monetáris tanács nem tárgyalt ilyen lépést a kéthetes jegybanki kötvénnyel kapcsolatosan, és én nem értenék egyet egy ilyen intézkedéssel".

Ugyan londoni elemzők szerint a forintgyengülés megakadályozhatta volna a várt kamatcsökkentést, a Monetáris Tanács végül 25 bázisponttal 5,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi kamatdöntő ülésén. A döntést ismét szűk többség, azaz a külsős tagok szavazatával hozták meg. A monetáris tanács immár egymást követő ötödik alkalommal csökkentette 0,25 százalékponttal az irányadó kamatszintet, és 2011. január óta nem volt olyan alacsony az alapkamat, mint most. Az új kamatszinthez képest már "látótávolságon belülre került" a valaha volt legalacsonyabb, a 2010 második felében érvényben lévő 5,25 százalékos kamatszint. Londoni elemzők a kamatcsökkentési ciklus további folytatására számítanak, és úgy látják, hogy az irányadó ráta jövőre 5,00-5,25 százalékig csökken.

Még mindig rosszul keresnek a magyarok
A bruttó átlagkeresetek 4,5, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,8 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit az idén január-októberben, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 219 500 forint volt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 229 800, a közszférában - nem közfoglalkoztatás keretében - foglalkoztatottak 211 700 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 73 100 forint volt a KSH jelentése szerint. A bruttó átlagkeresetek a versenyszférában 7,3 százalékkal nőttek, a költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyának növekedése miatt csökkent az átlagkereset, e hatást kiszűrve átlagosan 3,4 százalékos emelkedést mért a KSH.

Távozott az MNV vezérigazgatója
Közös megegyezéssel, azonnali hatállyal távozik a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. éléről Horváth Gergely Domonkos, a társaság vezérigazgatója - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) az MTI-vel kedden. Horváth Gergely Domonkost 2010. június 11-én nevezte ki az MNV élére Fellegi Tamás akkori fejlesztési miniszter, Kamarás Miklóst váltotta a poszton. Utódja Márton Péter lesz, aki jelenleg az MNV társasági portfólióért felelős főigazgatója, 2013. január 1-jétől tölti be a vezérigazgatói posztot.

Újabb 20 év Paksnak
Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) elbírálta az MVM Paksi Atomerőmű (MVM PA) Zrt. egy éve benyújtott kérelmét és engedélyezte, hogy az 1. számú atomerőművi blokk további húsz éven át üzemeljen - közölte a nukleáris hatóság kedden. Az OAH arra a vizsgálati eredményre jutott, hogy a jogszabályokban előírt nukleáris biztonsági követelmények teljesülnek, a meghosszabbított üzemidő alatt a biztonságos üzemeltetés biztosított - indokolta döntését a hatóság. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. komplex műszaki és gazdasági elemzések alapján 2001 januárjában döntött arról, hogy a blokkok üzemidejét meg kívánja hosszabbítani. Az üzemidő-hosszabbítási programját 2008-ban nyújtotta be a nukleáris hatóságnak, amely végig nyomon követte a tovább üzemeltetésre való felkészülést.

Fél százalékos növekedés jövőre
Az idén 1,4 százalékkal csökken, 2013-ban már 0,5 százalékkal nő, 2014-ben pedig 1,5 százalékkal bővül a magyar bruttó hazai termék (GDP) - közölte legfrissebb inflációs jelentésének előrejelzéseit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden. Az MNB előrejelzésében jövőre 3,5 százalékos inflációval számol.

Felszámolnák a körbetartozásokat

Szerződésmintákkal és az elvégzett munka átadásának visszatartásával akadályozná meg a kormány egyebek mellett az építőiparban a lánctartozásokat. Az erről szóló határozat a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.

Javult a helyzet, de még mindig sok a gond a boltokban
Minden harmadik esetben problémát találtak az ellenőrök az idei karácsony előtti ellenőrzések keretében végzett próbavásárlások során, tavaly az arány még 55 százalékos volt - mondta Fülöp Zsuzsanna, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivője szerdán. A kormányhivatalok kötelékébe tartozó ellenőrök az árak megfelelő feltüntetését, az akciós ajánlatok valóságtartalmát, a fogyasztói jogokról szóló tájékoztatást vizsgálták, és igyekeztek kiszűrni a vásárlókat megkárosító cselekményeket - tette hozzá a szóvivő.

Orbán: jól kezdődő év lesz 2013
A miniszterelnök szerint joggal állítható, hogy 2013 egy jól kezdődő év lesz, hiszen január 1-jével a bérek nőnek, a rezsiköltségek viszont csökkennek. Orbán Viktor ezt szerdán mondta a Parlamentben, a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről szóló megállapodás aláírási ünnepségén, jelezve, hogy a minimálbér-emelésre "különösen érzékeny" ágazatok esetében a kormány költségvetési támogatást biztosít az első félévben jelentkező bérköltség- és járuléknövekedés ellentételezésére. A kormányfő szólt arról is, hogy szerinte "jó reményeink vannak arra nézve", hogy a jövő évi büdzsében rögzített gazdaságpolitikával ismét lesz Magyarországon gazdasági növekedés, sőt "egy tartós gazdasági növekedési szakasz első évét láthatjuk majd 2013-ban".

Lehetetlen Matolcsyék terve
A tervezett március 31-i határidőig megvalósíthatatlan a kereskedők olyan pénztárgéppel való ellátása, amely on-line kapcsolatban áll az adóhatósággal - közölte az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szerdán az MTI-vel.

Az Országgyűlés november végén fogadta el azt a törvényt, amely előírja, hogy a Magyarországon működő pénztárgépek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) között on-line kapcsolat jöjjön létre. A végrehajtási rendelet tervezetének ismeretében az IVSZ lehetetlennek tartja azt, hogy március végéig az átállást meg lehetne valósítani. A közlemény szerint jelenleg ilyen pénztárgép ugyanis nem kapható a piacon. A tervezés, tesztelés és gyártás minimálisan 8-10 hónapot igényel. Korábban az IVSZ azt kérte, hogy az előírt informatikai modernizációhoz a kormány nyújtson vissza nem térítendő támogatást uniós pénzből, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében.A program 100 ezer vállalkozást érinthet. Cégenként 50-100 ezer forintos pályázattal és 50-70 százalékos támogatási intenzitással kalkulálva, legfeljebb 7 milliárd forintból megvalósítható lenne az átállás.

Eldőlt: nem kell IMF
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) jövőre 5896 milliárd forint értékű állampapír kibocsátását tervezi, ebből mintegy 1275 milliárd forint, azaz 4-4,5 milliárd euró értékben történhet devizaalapú kibocsátás - közölte az ÁKK csütörtökön.

Borbély László András, az ÁKK általános vezérigazgató-helyettese az adósságkezelő sajtótájékoztatóján elmondta: jövőre 731 milliárd forint a nettó forint kibocsátási terv, míg a nettó devizakibocsátás 47 milliárd forint. Így továbbra is érvényes az az alapelv, hogy a forintadósságot forintban, a devizaadósságot devizában újítja meg az ÁKK.

Bejelentette: az ÁKK új, hosszabb futamidejű lakossági termék bevezetését tervezi. Borbély László András kiemelte: az ÁKK is természetesen azzal számol, hogy előbb-utóbb lesz IMF-megállapodás, ami azt a célt szolgálja, hogy biztonsági tartalék legyen az ország számára. Hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a szervezet azzal számol, hogy 2013-ban akár lesz, akár nem lesz megállapodás, annak közvetlen finanszírozási szerepe nem lesz.

Felminősítés Magyarországnak
Megerősítette Magyarország szuverén adósosztályzatait csütörtökön a Fitch, a besorolások kilátását pedig negatívról stabilra javította. A piacok pozitívan fogadták a hírt, a forint és a tőzsde is enyhén erősödött. Kormányzati és elemzői vélemény szerint további hasonló minősítői lépés is elképzelhető.

A Fitch Ratings Londonban jelentette be, hogy a megerősítés Magyarország hosszú futamidejű deviza- és hazai államadósságának "BB plusz", illetve "BBB mínusz" besorolására, a Magyarországon bejegyzett kereskedelmi adósok besorolásának felső határát jelentő "BBB" országplafonra, valamint a rövid futamidejű szuverén devizakötelezettségek "B" minősítésére vonatkozik. A kilátás stabilra javításával a Fitch levette a napirendről Magyarország mint szuverén adós leminősítését.

A nemzetközi hitelminősítő azzal a véleményével indokolta a döntést, hogy a magyar kormány haladást ért el az államháztartási hiány csökkentésében és az államadósság stabilizálásában. A cég közölte ugyanakkor, hogy most már nem számít IMF-megállapodásra. Magyarország szuverén osztályzatainak kilátása a három nagy nemzetközi hitelminősítő - Moody's Investors Service, Standard & Poor's, Fitch Ratings - közül most már kettőnél stabil; csak a Moody's tart érvényben negatív kilátást a magyar besorolásokra.

Az euró árfolyama a bejelentést követően 286,30 forintról 285,20 forintra csökkent. A Fitch döntése a délutáni kisebb vételi hullám után hozott egy újabb hullámot a BÉT-re is a kereskedés végén, és így sikerült pluszban zárni.

Kapcsolódó cikkek