A KSH adataiból kiderül: 2012 első három negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye 1,3 százalékkal csökkent 2011-hez képest. Idén eddig minden negyedévben rendre csökkent a GDP év/év alapon, tehát nemcsak „érzetre", hanem statisztikailag is igaz: a magyar gazdaság recesszióba került.

A Századvég Gazdaságkutató 1, a Kopint-Tárki GKI 1,5 százalékos százalékos GDP változást vár az idei teljes évre, az előjel mind a három esetben „természetesen" mínusz. Akadt 2012-nél rosszabb, de jobb év is a közelmúltban.

Lehangolóak voltak az idei reálgazdasági folyamatok, alig található olyan ágazat, amelyről valami jót is lehetne mondani.

Az ág is húzta a hazai gazdaságot

Már szinte hagyományosnak mondható módon lefelé húzta a GDP-t az építőipar teljesítménye - bár itt a 3. negyedévben némi emelkedés volt, az elkerülő és összekötő utak építésének, vasúti fővonalak felújítási munkáinak köszönhetően - tudjuk meg a KSH jelentéséből.

A mélybe húzta a GDP-adatot a mezőgazdaság is, amely a tavalyi kiváló terméshez képest idén nem éppen remekelt. A gyengélkedő iparral összhangban visszaesett a szállítás, raktározás teljesítménye is. Az adatok alapján csak az infokommunikációs, illetve a turizmus ágazatnak ment viszonylag jól, utóbbinak elsősorban a külföldről érkező vendégek miatt.

A hazai gazdaság mélyrepülését magyarázza a külső dekonjunktúra - az euróövezet recessziója -, a tavalyi bőséges mezőgazdasági termés bázishatása, s nem utolsósorban a hazai gyenge belső kereslet. Utóbbit jól mutatja, hogy a kiskereskedelmi forgalom 1,8 százalékkal esett vissza az év első tíz hónapjában.

Harmatgyenge lakossági kereslet

Ez nem is csoda, hiszen a lanyhuló gazdasági teljesítmény csökkenő reálbérekkel párosult: 1,8 százalékkal növekedtek a nettó keresetek az első év tíz hónapjában a KSH adatai szerint (családi kedvezmény nélkül számítva), ami nagyjából 3,8 százalékos reálbércsökkenést jelent. Ennek egyik oka az adójóváírás idei kivezetése, ami a közepes és kis keresetűek adókedvezménye volt. Ennek hatását a kormány ugyan igyekezett tompítani a minimálbéremeléssel és az elvárt béremeléssel, gyanítható azonban, hogy voltak ennek ellenére olyan kis-, közepes keresetű munkavállalók, akiknek nominális nettóbércsökkenést kellett elszenvedniük.

Ahol a munkaadó zsebébe nyúlt, és szinten tartotta a nominális bért, az a hazai infláció mellett még igen jelentős reálbércsökkenést jelentett (a munkaadónak meg bérköltség-emelkedést). A közszférában a növekvő arányú, minimálbér alatt kereső közfoglalkoztatottak is lefelé húzzák az átlagot, illetve - az egészségügy kivételével - a közszféra  több éve tartó bérbefagyasztása sem épp a dinamikus növekedés felé vitte a magyar bérszínvonalat.

Alternatív bérnövekedési adatok

Ha nem számítanánk a közszféra bérei közé a közmunkásokat fizetését, akkor a 3,7 százalékos nominális nettó bércsökkenés helyett már 1,8 százalékos növekedésről beszélnénk a köz dolgozóinál - derül ki a KSH munkaerőpiaci folyamatokat elemző legfrissebb kiadványából. S ha még a közszférában az adójóváírás kiesése miatt kapott kompenzációt is a bérhez számítanánk (a hivatalos KSH-adat ezt nem tartalmazza), akkor 3,5 százalékos lenne a nettó bérnövekedés, nemzetgazdasági szinten 4 százalék. Ami egyébként még mindig messze elmaradna az infláció mértékétől.

A versenyszférában a legalább 5 főt foglalkoztatóknál 35 ezer fővel dolgoztak kevesebben az év első 10 hónapjában, a közszféra létszáma pedig csak a közmunkások miatt növekedett - ha a közmunkásokat nem számítjuk, akkor körülbelül 16 ezerrel kevesebb a betöltött álláshely ezen a területen.

Stabil munkahelyből nem lett több

A KSH megkérdezéses módszerrel fölvett statisztikája szerint viszont nőtt a foglalkoztatottság. A KSH munkaerőpaci folyamatokat elemző kiadványa szerint többlet munkaalkalom támogatott álláshelyként, illetve a gazdaság kevésbé stabil szegmensében keletkezett csak (alkalmi, időszakos, gyakran nem bejelentett formájú munkavállalás) - olvasható az elemzésben.

Aligha meglepő mindezek után, ha idén (is) vállalati csődhullámmal kellett szembenéznünk: idén az Opten becslése szerint várhatóan 23500 felszámolás lesz, ami új rekord - s lenne ennél még sokkal több is, csak a szabályozás változása miatt kevesebb a felszámolás, mert ha nincs fedezet a felszámolásra, akkor a kényszertörlést alkalmazzák. Soha ennyi cég nem dőlt be, mint mostanság: az Opten adatai szerint idén novemberben 3840 cég szűnt meg, a korábbi negatív rekord 3269 megszűnés volt egy hónap alatt - még 2010-ben.

Jövőre a kormányzat 0,9 százalékos növekedéssel számol, a rossz hír, hogy „érzetre" ez még bizony recessziót jelentene. A még rosszabb hír, hogy a gazdaságkutatók szerint még ennyi sem lesz a növekedés, prognózisaik a -0,2 és a 0,3 százalékos növekedés között szóródnak. A jegybank szerint a növekedés fél százalékos lesz.

Kapcsolódó cikkek