Orbán Viktor és Lázár János a parlamentben. Az informatikai pénzek lehívását is gyorsítani kell

Név nélkül nyilatkozva egyik nagy informatikai cég vezetője sem dicséri az állami IT-beszerzések ütemét, a körülöttük kialakuló csendes csúszásokat, háttérben zajló huzavonákat, a kőkemény politikai pozícióharcokat. Most, két és fél évvel az új kormány felállása után mintha végre tisztulna a kép – jegyzi meg egy informatikai multi szintén névtelenséget kérő helyi vezetője. Nem vállalja a nyilvános szereplést, nem kockáztatja az állami üzletet meggondolatlan kritikával.

Pedig az bőven jogos lenne: a választások után mintegy két esztendeig nem futott jóformán semmilyen nagyobb állami IT-projekt. Pedig például az e-levéltárról már 2007-ben kormányhatározat született, de a 3 milliárd forintba kerülő megvalósítás csak jövőre zárul. A kétmilliárd forintos Egységes infrastruktúra programnál 2008-ban indult a fejlesztés, de a kormányváltás megakasztotta. Az ebből kinőtt Központosított kormányzati informatikai rendszer program keretében már megkezdődött a központi közigazgatás egyes intézményei IT-kiszolgáló rendszereinek egységesítése, de az első etap is csak 2013 őszére fejeződik be, azaz öt évvel az indulás után.

SOK LEGÉNY VAN TALPON
Miközben az üzleti szereplők is látványosan visszafogták a költéseiket, a szektor nagyobb szállító cégeinek elemi érdekévé vált, hogy induljanak az állami tendereken. Csakhogy a nagyobb kiírások rendre elmaradtak, változás csak most következik e téren. Az említett letisztuló viszonyok még ma sem kristálytiszták, az oszd meg és uralkodj elve az államigazgatáson belül is működik, illetve az egyes területek vezetői védik szorosan intézményüket, érdekszféráikat.

Elvben a nagy központi IT-beszerzések a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozó Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-nél – röviden NISZ-nél, a Kopint-Datorg Zrt. jogutódjánál – csapódnak le, amely Vályi-Nagy Vilmos államtitkár alá tartozik. Ám ugyanennek a minisztériumnak van egy másik szerve is, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ), amely számos projekten együtt dolgozik a NISZ-szel, de pénzügyi-kincstári területen saját beszerzései is vannak. A KIFÜ-höz tartozik például a sok kritikát kapott Költségvetési Gazdálkodási Rendszer, a KGR is, illetve több régi, folyamatban lévő IT-projekt.

A harmadik erőcentrum, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, amely Gál András Levente 2011. novemberi távozásával meggyengült, de a nagy embernek úgy tudjuk, még ma is van ráhatása egyes ügyekre. Matolcsy György politikai ereje révén a Nemzetgazdasági Minisztérium sem megkerülhető. Emellett ott van még az erős, Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium, amely általában a szuperbiztonságos, így drágább belügyi, rendvédelmi rendszerek beszerzéséért felel. Ebbe az ötszereplős erőtérbe került még bele az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet, hiszen ott épp egytucatnyi új projekt indul jövőre. Ezek az IT-szektort 10 milliárdnyi összegben érintik, ebből mintegy 3,5 milliárd megy majd hardverbeszerzésre.

Értesüléseink szerint korábban informálisan egyedül a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, Kalmár István képviselte a legfelsőbb politikai akaratot és hangolta össze sokáig a fenti kusza rendszer érdekeit. Júliustól azonban Lázár János is belépett a képbe, mivel a pályázati pénzek lehívásának felgyorsítását kapta feladatul a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság végrehajtó embereként. Ráadásul Kalmár viszonya állítólag már nem felhőtlen a nagypolitikával, így most éppen a legfelsőbb politikai akaratot is többen képviselik.

Nagyobb állami informatikai projektek előkészítés alatt (milliárd forint)

GSM-R 60-80*
● A vasút mobilkommunikációs rendszere alapvetően a vonatok biztonságosabb és gyorsabb közlekedéséhez szükséges. Karácsony előtt a NISZ Zrt. az uniós pénzből fejlesztett 905 kilométer vasútvonalra írta ki a közbeszerzést.

Egészségügyi fejlesztések 10
● Összesen 12 pályázat, ebből mintegy 3,5 milliárd szolgál hardverbeszerzésre. Cél a betegadatok központi elérhetővé tétele, a kórházi, gyógyintézeti adatbázisok összekötése. Így például nem kellene a papíralapú leletekért személyesen elmenni.

IP Centrex 5,56
● Csaknem a teljes magyarországi közigazgatás hangkommunikációját képes lesz interneten keresztül kiszolgálni – a távközlési cégek nagy bánatára.

Kormányzati felhő 2,85
● A tavasszal esedékes projekt célja, hogy az elavult géptermi kapacitásokat kiváltsa. Két vagy négy helyszínen új, számítási felhőalapú szerverpark épül ki. Így későbbi kormányzati projektek jelentős részénél a hardverbeszerzést szükségtelenné teheti. Úgy tudjuk, a projekt az NFÜ jóváhagyására vár.

Végberendezések modernizációja 1
● A kormányzati és közigazgatási intézményeket érintő fejlesztés részeként az elérési hálózat teljes sávszélessége minimum 100 Mbps-ra növekszik. Javul az intézmények belső és egymás közti kommunikációja.

Belügyi, hatósági, közintézményi internetelérés fejlesztése 0,24
● Oktatási és kulturális intézmények, a Belügyminisztérium regionális szervei, hatóságok és azok a közösségi intézmények kaphatnak emelt szintű internetszolgáltatásokat, amelyek távközlési szempontból nehezen megközelíthető területen vannak.
*Figyelő-becslés.

UGRÁSRA KÉSZ CÉGVILÁG
Az elmúlt években kiéheztetett, hardvereket szállító cégek mindenesetre most sorban állnak: várják az állami megrendeléseket, mivel vállalati piacaik is zsugorodnak, akárcsak a fogyasztói vásárlási kedv. Ugyanakkor a nagy hozzáadott értékű, szoftvereket és szolgáltatásokat szállító rendszerintegrátoroknak 2013-ban kevesebb dolguk lehet.

A kormánynak most nagyon gyorsan kell lépnie, hiszen 2013-ban érvényes szerződéseket kell kötni sok milliárd forint elköltéséről (a NISZ nagy beszerzési projektjeit lásd külön). Ráadásul úgy, hogy a beszállítók lehetőleg ne is támadják meg a döntéseket a Közszerzési Döntőbizottságnál, mert az időben elhúzná, azaz lehetetlenné tenné a kasszában maradt uniós támogatások lehívását. Éppen ezért a NISZ tavaszra várható tenderén, tenderein feltehetőleg több nagy szállító kap megrendelést. Más kérdés, hogy szakmailag indokolt-e például egy olyan hatalmas, közel 3 milliárd forintos hardverbeszerzés, mint a kormányzati felhő, amely heterogén elemekből áll. „Már megint fordítva ülünk a lovon, az uniós pénz elköltésének kényszere miatt vásárol a kormányzat egy olyan hatalmas szerverközpontot, amelyhez utólag kell kitalálni, mit is csinál” – jegyzi meg egy ágazati multi első számú hazai vezetője.


Az idénre várható beszerzések értékét nagyságrendileg megváltoztatja, ha végre valóban elkezdődik a vasút mobilkommunikációs rendszere, a GSM-R kiépítése. Hosszas halogatás után a jórészt uniós pénzből fedezett közbeszerzést karácsony előtt kiírták, a szállítók január 25-ig adhatják be a pályázatukat. E projektnek és az ez évre várható egyéb beszerzéseknek egyaránt növeli a fontosságát, hogy a 2014–2020-as uniós tervezési ciklus magyarországi teendőit részletező december 17-i kormányhatározat az Elektronikus közigazgatás operatív programhoz hasonló fejlesztési célt nem mond ki. Így lehetséges, hogy 2014-től egységes államigazgatási informatikai projektek már nem, csak szigetszerű fejlesztések lesznek.

Kapcsolódó cikkek