Látványosan romlik a közmű-szolgáltatók eredményessége 2013-ban, a korábbi évek többmilliárdos nyeresége után szinte mindegyiknél nullszaldóval terveznek - derül ki a Figyelő legfrissebb számából, amelyben összeállítást találhatnak a közműcégeket sújtó elvonásokról. Korántsem biztos például, hogy végül tapsolnak a kormány rezsicsökkentő intézkedéseinek a fővárosiak. Kérdés ugyanis, meddig bírják a nadrágszíjmeghúzást a közműcégek, s mikortól kell a fogyasztóknak a szolgáltatási nívó csökkenésével vagy épp kimaradásokkal szembesülniük. Az érintett közszolgáltatók nem panaszkodnak, ám lapunk információi szerint lázasan számolnak, miként tudják egyensúlyban tartani működésüket. A 10 százalékos rezsicsökkentés számukra csupán az utolsó csepp a pohárban, helyzetüket januártól több új elvonás is nehezíti.

A 2013-as működési feltételek miatt szakértők azt a kérdést is felteszik, jó lépés volt-e visszavenni tavaly a Fővárosi Vízművek magánkézben lévő 25 százalékát a francia és német tulajdonosoktól. A 25 éves szerződés lejártakor, azaz egy évtized múlva az 1997-es vételárért, mintegy 16 milliárd forintért kellett volna a tulajdoni hányadot visszavásárolni, emellett éves szinten 1,5-2,0 milliárd lett volna a menedzsmentdíj. Azóta is folyik a számháború, előnyös üzletet kötött-e a főváros, amikor a vételárat 1 milliárd forinttal lealkudta. Igaz, hogy ezzel megnyerte a menedzsmentdíjat, ám a részvények visszavásárlása érdekében felvett hitel tartósan negatívba fordítja a működést, törlesztése kamatokkal együtt megközelíti az évi 1 milliárdot. „A korábbi eredmény abszolút eltűnik, üzletileg fenntarthatatlanná válik a cég működése, azzal együtt is, hogy ingatlaneladásból 2013-ra beterveztek egy egyszeri 600 milliós tételt" - magyarázta lapunknak Tüttő Kata. Meglátása szerint, ha a főváros nem sietteti a vízművek visszavételét, a közműcégekre nehezedő különféle adók miatt - amelyek rontják az eredményességet - ma lényegesen olcsóbban tudta volna visszavásárolni a társaságot.

Részletek a ma megjelenő Figyelőben!

Új év, új víziók

Nem a magyar tévénézőnek szánják, mégis hatalmas áttörést hozhat az idén az új, OLED-technológiájú tévék piacra kerülése, ez egyes gyártók helyzetén is javíthat.

E sorok írója is döbbenten, állát a földön keresgélve ácsorgott néhány éve a hannoveri CeBIT kiállításon, az akkor még űrtechnológiának számító OLED-tévéket bámulta hosszú perceken át. Az organikus, azaz saját fényt adó LED diódákon (OLED) alapuló képernyők ugyanis döbbenetes képminőségük révén még a szakmabeli közönséget is elkápráztatják, így minden hozzáértő lelkesen várja az újabb technológiai áttörést tévéfronton.

Mielőtt azonban a boltba rohannánk, nem árt tudni, hogy az első, képminőségnek szóló döbbenetből felocsúdva van jó néhány hátránya is a technológiának - legalábbis¬ egyelőre. Egyfelől mint minden új fejlesztés, méregdrága lesz, az első egy-két évben bizonyosan. Az LG és a Samsung is kétmillió forint felett induló bolti árat adott meg. Ugyanígy az első fél évben érkező csúcskészülékek nemcsak prémiumáron kaphatók majd, hanem valószínűleg - ahogy ez lenni szokott - a gyermekbetegségektől sem lesznek mentesek.

Részletek a mai Figyelőben!

Devizahitelesek lehetőségei

Eredetileg 2012 végéig állt rendelkezésre több, a bajba jutott devizahitelesek megsegítését szolgáló kormányzati program, ám mivel nem sikerült célt érniük, egy részüket meghosszabbították. Érdemes ismét körbenézni.

Számos banki és kormányzati kezdeményezés indult az elmúlt két évben a devizahitelesek megsegítésére. Ez mindenképpen örömteli: sokan kaptak segítséget, a szándék elvitathatatlanul pozitív volt. A széles választékban azonban néha még a szakemberek is elvesztek, így a programok egy része teljes érdektelenségbe fulladt.Összeállításunk a figyelő legfrisebb számában.