Közpénzekről van szó, de minden jel arra utal, hogy veszélybe kerül a felelős döntést megalapozó ár:érték:kockázat elemzésnek való megfelelés. Ez felvetné ezen összegeknek a hanyag, illetve hűtlen kezelését. Ezt állapítja meg az önkormányzati húscég-mentő akciókról (Nemzeti Pác/ Figyelő 2013. 2. szám) Nagy Péter, a több mint 2 évtizede nemzetközi üzleti ügyekkel foglakozó Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda tagja. Az államháztartásról szóló törvény speciális előírásait alapján pedig erre fokozottan kellene vigyázni.

A hanyag, vagy hűtlen kezelés megítélése döntően azon múlik, hogy a megtérülés, hozam alapján megfelelően jó üzletnek tekinthető-e egy ilyen típusú befektetés. Nem lehet problémás persze, ha a piacot, a múltbeli bizonytalanságokat, a jelenlegi kilátástalanságokat figyelembe vevő hiteles üzleti terv, az ár:érték:kockázat alapján is jó üzletnek látszik a befektetés. A jelen piaci helyzetben azonban Nagy Péter szerint lehet attól tartani, hogy az sajnos nem így lesz. Az önkormányzatok húsipari befektetése - felszámolás alatt álló gyulai cég esetét kivéve - valószínűleg ahhoz fog igazodni, hogy mit tudnak kialkudni a jelenlegi tulajdonostól. A gyulai esetre is ugyanez vonatkozik, azzal a különbséggel, hogy ott a felszámolótól akarnak eszközöket vásárolni. „Csak egy jól működő svájci óragyár megvételéhez elegendő kevés profizmus, egy gondban lévő, reorganizációra szoruló üzem megvásárlása nagyságrenddel több hozzáértést igényel" - példálózik az ügyvéd, aki szerint utóbbinál is problémásabb a termelő eszközök megvásárlása. Különösen akkor, ha abból újra létre akarnak hozni egy működő szervezetet. Nagy összegű közpénzekről van szó, ezért ár:érték:kockázat elemzés nélkül nem lehet védhető döntést hozni, ahol a befektető hitelesen hivatkozhat biztos megtérülést ígérő papírokra.

A hűtlen kezelés mellett egyéb büntetőjogi következménnyel is járhat a munkahely-mentő húsos befektetés. Ismeretes, egy tavaly decemberi kormányhatározat több önkormányzatnak, közöttük a mentőakcióban érintettek is, jelentős támogatást adott. Több problémát is felvet Nagy Péter szerint, ha a húscégek mentőakciójának ez lenne a forrása, ha nem is közvetlenül, hanem bizonyos következtetések alapján erre a következtetésre lehet jutni.

Az állami támogatás az EU versenyjogi szabályainak ugyanis speciális területe (state aid), amelyben nem csak a kormány, az önkormányzatok is alanyai az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak. Ha olyan állami pénz jut ezekbe a megmentendő társaságokba, amely nem egy konkrét üzletrész vagy eszköz vételára, hanem valamilyen azon túli célt szolgál a pénz, mint például a Malév ügyben volt, akkor az, jogilag támadható az ügyvéd szerint. Magyarországot el is marasztalhatják meg nem engedett állami támogatások miatt egy EU-bizottsági eljárás, vagy egy per során, ha nem tudja az igazát megvédeni. A mérce az egyes ügyekben (például Spain v. Commission ügy) kidolgozott és használt úgy nevezett. "market economy principle", azaz az objektív kereskedelmi indokolhatóság (Greece v. Commission). Azaz, az hogy egy magán befektető is betette volna-e a pénzét az adott feltételekkel. Ezután pedig, azon céget, amely az állami támogatási szabályok megsértése miatt vesztett pert, azokon a külpiacokon is, amelyen jelen van, mint a húsipar esetében például a német piacon, a konkurensek jogilag szintén megtámadhatják az államtól jogtalanul kapott támogatással szerzett indokolatlan versenyelőnye miatt, amely akár végzetes is lehet adott cég számára, legalábbis azon a piacon.

Fotó: Getty/Europress

A nyilvánvaló kockázatok, a versenyjogi és a magyar büntetőjogi problémák miatt, Nagy Péter ezért csak nagyon jó üzleti terv és az ár:érték:kockázat elemzés alapján is legfeljebb reális összegű befektetést javasol az érintett önkormányzatoknak. Mint fogalmazott, „nem úgy van az, hogy beleszórunk egy kis pénzt a munkahelyeket megmentésére", mert ezt a jogszabályok szerint nem lehet megtenni! „Erre a célra a munkahely megőrző támogatások hivatottak, de ez nem az" - figyelmeztet az ügyvéd.
Annál is inkább, mert a szabályok kikerülése bizonyítható lehet. Ha valamely önkormányzat, amelynek van elfogadott éves költségvetése, és kap egy terven felüli összeget az államtól, és pont ugyanekkora összeget fektet be ezután valahová, amelyre amúgy nem lett volna pénze, az magáért beszél. Bizonyítható hogy milyen forrásból és milyen célra szolgált a pénz. Ráadásul, ha nem is egy önkormányzat kerül ilyen helyzetbe, hanem 3-4, és mindegyik érintett önkormányzat nyilvános éves beszámolójából ezeket a tényeket ki lehet következtetni, az versenyjogi szempontból csúnya esetté tud összeállni. Az éves beszámolókat elfogadó éves önkormányzati közgyűléseken is várhatóan e bizonyíthatóság szempontjából érdekes felvetések hangzanak majd el amelyekre érdekes válaszokat is fognak kapni. Így, ha a jogosultatlan támogatás vélelmével bármely hazai vagy külföldi konkurens, itthon, vagy Brüsszelben az ügyletet támadni akarja, sok muníciót össze tud majd gyűjteni az ügyvéd szerint. Arra ugyanis érdemes az önkormányzati mentőakció során felkészülni, hogy a legjobb előkészítés ellenére is ki fogja váltani a konkurensek ellenkezését, meg fogják támadni, amely az érintett húscégnek nagy sok problémát fog okozni.

Kapcsolódó cikkek