Az IMF budapesti irodájának vezetője tavaly december 11-én közölte, hogy idén január 16. és 28. között Magyarországon lesz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja, de ezúttal nem lesznek hiteltárgyalások, az IMF szakértői csupán a szervezet éves, Magyarországról szóló országjelentésének előkészítése, illetve a 2008-as hitelprogram utólagos ellenőrzése miatt érkeznek.

Iryna Ivaschenko közleményében hangsúlyozta: az IMF valamennyi tagországában tart ilyen rendszeres, a szervezet alapszerződésének négyes cikkelye szerinti egyeztetéseket.Az IMF legutóbb 2012 januárjában adott ki országjelentést. A valutaalap tárgyalódelegációja azóta - hivatalos úton - egyszer, 2012 júliusában járt Magyarországon a magyar kormány által kezdeményezett hitelmegállapodásról szóló hivatalos tárgyalások keretében.

Az IMF 1999 áprilisa óta teszi közzé az országlátogatásokról készült szakértői jelentéseket. Egy-egy ilyen országlátogatás során az IMF közgazdászai az ország gazdasági életében fontos szerepet betöltő szakemberekkel, így kormánytagokkal, politikusokkal, jegybankárokkal, felügyeleti hatóságok vezetőivel, illetve a piaci szektor és a tudományos élet meghatározó szereplőivel egyeztetnek az ország gazdasági helyzetéről. Az országlátogatást követően az IMF szakértői jelentést készítenek, amelyet később az IMF igazgatótanácsa tárgyal meg. A négyes cikkely szerinti országjelentésben az IMF szakértőinek véleménye jelenik meg, az igazgatótanács külön közleményben ismerteti álláspontját.

"A magyar kormány helyesen járt el"

A magyar kormány helyesen járt el az utóbbi több mint egy évben akkor, amikor egyes kérdésekben ragaszkodott álláspontjához a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való egyeztetések során - mondta Varga Mihály, az IMF-fel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Varga Mihály annak kapcsán beszélt erről, hogy az IMF nemrégiben egy tanulmányban "beismerte": a szervezet által az eurózónának javasolt egyes intézkedések nem voltak elég hatékonyak. A miniszter kifejtette: örömteli, hogy az IMF is elismeri, ott sem tévedhetetlen emberek vannak és nyitottak a szakmai vitákra, és arra, hogy meghallgassák a fogadó ország álláspontját. Emlékeztetett arra, hogy a 2008-as IMF-megállapodás lényegében 3 hét alatt jött létre, és az akkori kormány "kritika nélkül fogadta el a valutaalap akkori álláspontját". A mostani kormány ugyanakkor több mint egy év elteltével sem írta alá a megállapodást az IMF-fel, és "helyesen járt el akkor, amikor bizonyos kérdésekben ragaszkodott az álláspontjához".

Hozzátette: a kormánynak törekednie kell arra, hogy egy-egy kérdésben meggyőzze álláspontjának helyességéről a valutaalapot. Varga Mihály bízik abban, hogy az IMF a következő hónapokban "nagyobb nyitottsággal tudja majd befogadni a nemzeti kormányok véleményét". Hangsúlyozta: Magyarország az utóbbi hónapokban úgy is működőképes tudott maradni, hogy nem kötött megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal. A GDP-arányos hiány 3 százalék alá kerülése, az államadósság, a kamatszint és a kockázati prémiumok csökkenése olyan, az Európai Unió által is elismert eredmények, amelyek mind a magyar gazdaság egyensúlyi helyzetét jelzik vissza.

"A magyar gazdaság a következő hónapokban állhat egy olyan váltás előtt, amely most már valóban a növekedés megindulását segítheti majd elő" - mondta.

Varga decemberben: akár hivatalos tárgyalások is lehetnek

Varga Mihály december 11-én egy üzleti konferencián úgy fogalmazott: az IMF-fel egyelőre csak egyeztetések zajlanak, az IMF küldöttsége 2013 januárjában Magyarországon tartózkodik, és akkor akár hivatalos tárgyalások is lehetnek.

A kormany.hu-nak úgyszintén decemberben úgy nyilatkozott: Magyarországnak nincs szüksége pénzlehívásra, csak biztonsági hálóra, mivel a magyar állampapírok 2013 első felében valószínűleg biztonságosan eladhatóak lesznek és a devizatartalékok magas szintje is finanszírozási biztonságot nyújt az országnak.

Varga szerint komoly vitapont volt a tárgyalások során, hogy a nemzetközi szervezetek a gazdasági növekedés banki oldalról történő beindítását tekintik fontosnak, ezért a pénzügyi intézetekre kivetett adó erőteljes csökkentését fogalmazzák meg követelményként. Magyarország ezzel szemben kitart amellett, hogy a magyar lakosság tovább már nem terhelhető, ezért a méltányos közteherviselés okán a pénzügyi szektornak is részt kell vállalnia a konszolidáció költségeiből. A megállapodást nehezíti továbbá az Európai Unió és a Valutaalap elvárása közötti alapvető eltérés is, mivel az előbbi sokkal merevebben ragaszkodik a 3 százalékos hiánycél tartásához, az IMF viszont a növekedés beindítására helyezi a hangsúlyt.

Kapcsolódó cikkek