– Mit tesznek, miután a tendergyőztes Getronics visszalépett a használatarányos útdíjrendszer megvalósításától, versenytársi nyomásgyakorlásra hivatkozva?
– A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a költségvetési törvényben előírt 75 milliárd forintos bevételt az elektronikus útdíjrendszerből az idei évben beszedje, az ehhez szükséges döntéseket soron kívül biztosítja.

– Jó néhány állami informatikai fejlesztés évek óta döcög, mi van ennek a hátterében?
– A legfrissebb projektek tavaly nyáron indultak, céljuk, hogy a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt.
központi szolgáltatásokat nyújtson. Ne virágozzék több száz virág, hanem egy erős központi infrastruktúra épüljön ki, megfelelő biztonsággal, védelemmel és lényegesen olcsóbban.

– A Központi Gazdaságirányítási Rendszer (KGR) vagy az Egységes infrastruktúra-program hosszú évekig futott, míg végül csak egy töredékük valósult meg. Mi van most ezekkel?
– Pontosítanom kell: ezek az előző kormányzat tervei voltak, a KGR például az ő elképzeléseik szerinti gazdálkodási és informatikai rendszer megvalósítását szolgálta volna. A szállítók a KGR-nél és más projekteknél is többéves csúszásban voltak. Ezt örököltük, így sok elhibázott vagy elakadt terveken alapuló projektet törölni kellett az elmúlt két évben.

– Van több olyan állami IT-beruházás, amelyet nem töröltek, de nem is haladnak már évek óta. Ezeknél miért nem léptek?
– A jelenleg futó és meghirdetett projektek nem két vagy négy éve mennek, hanem a múlt nyáron nevesített és azóta elindult fejlesztések, amelyek kifejezetten jól haladnak. Nincs ok tehát arra, hogy csúszásról, késésről beszéljünk. Az igaz, hogy az E-közigazgatás operatív program (EKOP) tavaly tavaszig lényegesen lassabban haladt a többihez képest. 2012-ben azonban behoztuk a lemaradást, az idén pedig a többi operatív programénál jobb teljesítési arányszámokat várok.

– Minek köszönhető a gyorsítás?
– Tavaly ősztől projektalapú, abszolút piaci feltételek mentén szervezett működési modellt vezettünk be. E szerint kell dolgozniuk az NFÜ-s háttérintézményeknek és a kedvezményezetteknek is. Minden projekt fölé mentort neveztünk ki, aki az összes felmerülő problémát kezeli. Ez szerintem mintaértékű lesz más operatív programok számára.

– Fel is kellett gyorsítani a lehívást, mert le voltunk maradva az elmúlt 2-3 évben. Nem így van?
– Sokkal egyszerűbb ma pályázni, forrást felhasználni, mint 2 vagy 4 évvel ezelőtt. Nagyságrendileg 50-60 százalékkal kevesebb idő kell ma ahhoz, hogy a szükséges jóváhagyások megszülessenek: gyorsabb az engedélyek kiadása, olyan lehetőségeket nyitottunk az előlegek felhasználására, amelyek korábban nem léteztek.

– Miért nem haladtak korábban jól a fejlesztések?
– Régóta projektalapú működést szerettünk volna megvalósítani, ez a múlt évtől működik. Ehhez megfelelő szaktudás, projektmenedzsmenthez értő szakembergárda is kell. Ám nyilván nem lehet azonnal elvárni egy bruttó 250 ezer forintot kereső állami kollégától, hogy egy fejlesztés menedzselésének minden mozzanatához értsen, amikor a piacon ezek a szakemberek 1,5 millió forintot keresnek. Remélem, a lassan 20 éve tartó elvándorlásnak gátat tudunk vetni, ezért is hoztunk létre olyan tudásközpontokat, mint a NISZ, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség és más szervezetek.

– Ha ilyen jól állnak most, akkor miért kapnak annyi kritikát az IT-vállalatoktól?
– Nyilván kedvükre lenne a gyártóknak, ha azt a fejlesztési irányt követnénk, hogy az összes állami intézmény saját alkalmazásához külön szervert, egyedi adattárolót, szoftvereket vásárol. Ám a világ már régen nem erre tart, és a kormányzati takarékossági törekvések sem ebbe az irányba mutatnak. Ez persze sok mindenki érdekét sérti a piacon, az intézmények közt, és így óhatatlanul kritikákat von maga után. Hogyha egy multinacionális cég összehúzza az 50-70 ilyen típusú üzemegységét, az teljesen normális, ha ezt egy nyugati közigazgatásban teszik, az is elfogadható, de ha ezt Magyarországon tesszük, azt már gyanúsnak minősítik azok, akiknek az érdekük ilyenkor sérül.

– Mekkora üzlettől esnek el az itthon működő IT-vállalatok?
– Nyilván sok kritika ért minket a szakmából, mert lényegesen, évi 100-110 milliárd forintról 60 milliárd környékére csökkentettük a közigazgatási informatikai kiadásokat, beleértve az egészségügyet, az oktatást, a teljes állami intézményrendszert. Ilyenkor mindig meg szoktam kérdezni, hogy ez kinek rossz. Egy biztos: az adófizetőknek egyértelműen hasznukra van.

– A kiadási szint csökkenése meg is látszik a központi IT minőségén, nem?
– Téved, a szolgáltatási szint nem csupán megmaradt, hanem sok esetben javult is. Kiváltottunk rengeteg kiszervezett szolgáltatást, lecseréltünk számos infrastrukturális elemet, visszavásároltuk a Telekom-csoporttól a Tetra-rendszert szolgáltató céget, és létrehoztuk a Nemzeti Távközlési Gerinchálózatot. A megtakarított pénz persze nem került a cégekhez, hanem a költségvetésben maradt, ez nyilván sokaknak fáj.

A nagy kormányzati informatikai projektek*

Központosított Kormányzati Irányítási Rendszer (KKIR) 1 és 2
Költség: 5,56 milliárd forint.
Projekt állása: 70 százalék, zárás az idén.
Eredmény: egymás közt ingyenes, kifelé az eddiginél olcsóbb internetalapú telefonálás 50 ezer közigazgatási dolgozó számára; hálózati és végponti eszközök, nyomtatók, szerverek és munkaállomások cseréje.

E-levéltár
Költség: 1,1 milliárd forint.
Projekt állása: zárás az idén.
Eredmény: a nemzeti adatvagyon katasztrófatűrő megőrzése, hozzáférhetővé tétele.

Egészségügyi projektek
Költség: 20 milliárd forint.**
Projekt állása: közbeszerzések februártól.
Eredmény: az ellátórendszer fejlesztése adatkapcsolati, alkalmazáskiszolgálói szinten, e-recept bevezetése. A teljes betegéletút elektronikusan elérhető lesz, időpontot a körzeti orvos foglal.

Kormányzati felhő
Költség: 2,85 milliárd forint.
Projekt állása: zárás nagyrészt az idén.
Eredmény: egyszerűbb programfrissítés, kevesebb licenc- és hardverigény, gyorsabb mentés, nagyobb adatbiztonság, kevesebb hálózati végpont.

GSM-R
Költség: 20-23 milliárd forint.
Projekt állása: folyamatban van a közbeszerzés, eredmény február végére.
Eredmény: biztonságosabb és potenciálisan gyorsabb vonatközlekedés.

E-útdíj
Költség: 42 milliárd forint.***
Készültség: a tendergyőztes Getronics visszalépett, új beszerzési eljárás várható.
Eredmény: évi 150 milliárd forint költségvetési bevétel.
*Vályi-Nagy Vilmos tájékoztatása alapján. **Csak informatikai költség. 
***Kormányzati keretösszeg.
– Egy kormányhatározat a 2014–20-as uniós költségvetési ciklusra már nem tartalmaz kifejezetten informatikai fejlesztési programot, mint amilyen az EKOP volt, és közben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szerepe, jelentősége is drasztikusan csökken. Hogyan látja a változásokat?
– Teljesen nyílt információ volt már decemberben, hogy a 2014–20-as ciklus tervezési feladatait nem az NFÜ látja el. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Miniszterelnökség közösen készíti elő ezt a csomagot, ők tárgyalnak Brüsszellel. Az NFÜ 2006 óta működik nagyjából változatlan keretek közt. Nyilvánvalóan ésszerű dolog egy új költségvetési ciklus előtt a hatékonyabb működés érdekében áttekinteni az intézményrendszert, hiszen annyi minden változott a világban, itthon is.

– Eszerint nem lesz informatikai uniós támogatási operatív program 2014–20 közt?
– Még a struktúra, az intézményrendszer kérdése is nyitott. Ezek a következő fél évben tisztulnak le. Ekkor lehet majd látni, hogy konkrétan milyen operatív programok lesznek. Még a tagállamok sem hagyták jóvá az uniós költségvetést, nincsenek feltöltve a pénzalapok, sőt nemzeti szintre sincs még lebontva ez a forrás. Ha ezek tisztázódnak, utána lehet arról beszélni, hogy milyen és mennyi lesz az egyes operatív programok kerete.

Kapcsolódó cikkek