A globális járványügyi biztonság megteremtése érdekében tett lépéseknek köszönhetően a különböző járványok ma már sokkal kevesebb halálesetet okoznak a korábbiaknál. A korszerű gyógyszerek megjelenésével, a kutatások fejlődésével újabb és újabb betegségek kezelhetők. Az elemzés szerint az antibiotikum rezisztencia jelenti a legnagyobb kockázatot.

Az emberek többsége természetesnek veszi, hogy az antibiotikumok bármikor rendelkezésre állnak, csakhogy ez hamarosan a múlté lehet. Minden egyes antibiotikum adaggal erősebb lesz az a néhány baktérium, amelyik már ellenállóvá vált az adott szerrel szemben. Minél speciálisabb a gyógyszer, annál hamarabb jelennek meg és szaporodnak az arra rezisztens baktériumok is.

Annak ellenére, hogy napjainkban is számos új készítmény kifejlesztése van folyamatban, szakértők arra figyelmeztetnek, évtizedekkel vagyunk elmaradva a korábbi felfedezések ütemétől. Ennél is aggasztóbb, hogy bizonyos újonnan megjelent halálos baktériumok - a kialakult rezisztenciájuk miatt - sokszor már a legerősebb antibiotikumokra (az ún. karbapenemekre) sem reagálnak. Ezeknek az új fertőzéseknek a halálozási aránya akár 50 százalékos lehet. Ráadásul kilátásban sincs olyan gyógyszerkutatás, ami erre megoldást adna. Mindez oda vezethet, hogy a jövőben a legáltalánosabb fertőző megbetegedésekre sem lesz gyógyszer.

Ugyan az antibiotikum rezisztencia a rossz közegészségügyi állapotok miatt a legszegényebb országokban okozhatja a legnagyobb problémát, de Európában is évente 25 ezer ember hal meg olyan kórházi fertőzés következtében, amit az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok okoznak. Az antibiotikum rezisztencia a kontinensen 600 millió kiesett munkanapért felelős, társadalmi kára pedig 1,5 milliárd euróra tehető.

Antibiotikumokra nem csak a klasszikus gyógyító tevékenységben van szükség. Fertőzések megelőzésére, szervátültetések során, a koraszülött-ellátásban ugyanúgy alkalmazzák a készítményeket, mint az állatgyógyászatban. Túlzott felhasználásuk oka egyfelől, hogy sokszor kifejezetten a betegek kérik meg orvosukat: írjanak fel nekik antibiotikumot. Az is előfordul, hogy maguk az orvosok próbálkoznak a különféle készítményekkel, abban bízva, hogy valamelyik használ majd. Emellett a világon sok olyan ország is van, ahol eleve nem szükséges orvosi rendelvény az antibiotikumok megvásárlásához. Így az „öngyógyító" betegek is kiveszik részüket a felelőtlen felhasználásból. Szintén tipikus probléma, hogy az orvos által felírt gyógyszer szedését a teljes kúra vége előtt abbahagyják, és az is, hogy az esetleges maradékkal egy később jelentkező megbetegedést próbálnak meg házilag gyógyítani. A szakértői anyag szerint további gondot jelent, hogy az állattartás során is indokolatlanul sok antibiotikumot használnak fel.

Eközben a gyártók számára nem feltétlenül éri meg újabb készítmények fejlesztésébe fogni, hiszen jövedelmezőbbek az olyan gyógyszerek, amelyeket rendszeresen kell szedni például magas vérnyomásra vagy cukorbetegség kezelésére. Az Európai Unió éppen ennek a problémának a leküzdésére indított el egy 2 milliárd eurós kezdeményezést. Emellett folyamatos ismeretterjesztésre is szükség van ahhoz, hogy az emberek tudják: a felelőtlen antibiotikum használat súlyos következményekhez vezet. Tudni kell például, hogy az influenza ellen hatástalanok az antibiotikumok. Fontos az is, hogy a bízzuk az orvosra a döntést, és ne kérjünk tőle „mindenáron" antibiotikumot. Tartsuk be az orvos által rendelt kúrát, a korábban fel nem használt készítményeket pedig vigyük vissza a gyógyszertárba és ne kezdjünk öngyógyításba a megmaradt antibiotikum beszedésével.

 

Kapcsolódó cikkek