Két embernek lehet izgalmas a Figyelő eheti címlapsztorija: annak, aki semmit nem tud a Magyar Telekom egykori balkáni ügyéről és annak, aki nagyon sokat tud róla. Hiszen a cikkben az egész történet részletesen megismerhető, aki azonban eddig is figyelemmel követte az eseményeket, az rengeteg új részletet ismerhet meg a sztoriból. Abból a sztoriból, amely még korántsem zárult le. Hiszen Magyarországon, Macedóniában, Montenegróban a mai napig nyomozások, büntetőeljárások zajlanak a Magyar Telekom (MT) egykori balkáni szerződései kapcsán. Ezek a folyamatok kisebb-nagyobb lendülettel, több-kevesebb politikai töltettel mennek előre, ám az ügyben mégis a legnagyobb tétje egy amerikai polgári eljárásnak lehet. New Yorkban ugyanis éppen egy polgári per elindításáról alkudoznak a felek. Egyik oldalon az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (Securities and Exchange Commission - SEC) ügyvédei. A másik oldalon három egykori MT-vezető, mint magánszemély (Straub Elek volt vezérigazgató, Balogh András stratégiai igazgató és a külföldi akvizíciókért felelős Morvai Tamás) neves New York-i és washingtoni ügyvédei.

Az eljáráshoz készült dokumentumokból kiderül: a SEC úgy véli, pontosan ismeri a 2005-ös és 2006-os macedón és montenegrói szerződések aláíróinak valódi motivációit és az ügyletek kétes céljait. A legsúlyosabb gyanú szerint a mindenféle nemzetközi céggel kötött szerződés részben különböző kormányhivatalnokok megvesztegetését szolgálta, hogy ezáltal a Magyar Telekom sikeresen növelje részesedését, vagy éppen távol tartsa a konkurenciáját. A Magyar Telekom egykori menedzserei és azok ügyvédei magát az eljárást az amerikai joghatóság hiánya és a történtek elévülése miatt is támadják. Ugyanakkor tartalmilag is mindent tagadnak, mondván: az amerikai jogászok hiába néztek át 26 millió oldalnyi, négy különböző nyelven íródott e-mail levelezést, hiába hallgattak meg több mint 100 embert, illetve hiába folytattak hat ország hatóságai is (Magyarországon, Macedóniában, Montenegróban, az Egyesült Államokban, Németországban és Görögországban) költséget nem kímélő nyomozásokat, így sem sikerült semmilyen kétes célt bizonyítani.

Lesz-e bírósági per New Yorkban, vagy sem, azért is fontos mérföldkő, mert a macedón és a montenegrói hatóságok is az amerikai anyagokra alapoznak. Magyarországon hivatalosan ugyan még vizsgálódik a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), de úgy hallottuk, hogy túl sok valódi nyomozati cselekmény nem történik, legfeljebb csak a Balkánról érkező jogsegély-kérések ügyében. Vagyis, ha az Egyesült Államokban befejeződne az ügy, minden bizonnyal itthon is lezárulna.

AMERIKAI HISTÓRIA
A nyolc éve húzódó történet (lásd rövid kronólogiánkat) részleteit a Figyelő címlapsztorijában részletesen is meg lehet ismerni, nézzük most inkább a hátralevő lépéseket! A Magyar Telekomos vezetők figyelme mégis New Yorkra szegeződik. Az amerikai polgári eljárásban egészen pontos, napra lebontott menetrend van arról, hogy kinek, meddig, maximum hány oldal terjedelemben, milyen anyagokat lehet beterjesztenie, milyen szóbeli egyeztetések zajlanak, és milyen döntések maradnak az illetékes bíróra. Jelenleg még mindig csak tárgyalás előtti szakaszban van az ügy, vagyis azon megy a vita, hogy van-e az amerikai bíróságnak egyáltalán joghatósága, illetve elévült-e az, ami történt. A bíró mindezt hamarosan eldönti. A magyar menedzserek és ügyvédeik abban bíznak, hogy nem lesz eljárás, ám ha mégis, akkor az akár 3-4 évig elhúzódó pernek végül három kimenetele lehet: felmentés, bírság, megállapodás (settlement).

A Figyelő úgy tudja, hogy mivel a Magyar Telekom, mint cég már nincsen benne az ügyben, a korábbi fázisokkal ellentétben már nem a társaság állja az érintett vezetők amerikai ügyvédi költségeit. A SEC ugyanis 2011. december végén végleges egyezséget (settlement-et) kötött a céggel, és a kibocsátó megállapodott az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumával (Department of Justice, DOJ) is. A magyar cég 90,8 millió dollár, azaz 21,8 milliárd forint úgynevezett „vagyoni előny elvonása" (disgorgement) összeget, bírságot és kamatot fizetett. Cserében a SEC lezárta a vizsgálatot, a DOJ pedig vállalta, hogy - ha a következő két évben jó magaviseletű lesz a társaság -, két év elteltével végleg ejti a vádakat.

A két hatóság azonban eltérően viselkedett a célkeresztbe került magánszemélyekkel szemben. A DOJ nem lépett, és a SEC egyik beadványából az vehető ki, hogy már nem is fog. Egyik forrásunk szerint úgy ítélhette meg, hogy mivel egy büntetőügyben minden kétséget kizáróan igazolnia kellene a gyanúját, ráadásul ez nagyon komoly jogi költségbe kerülne, érdemesebb más ügyekkel foglalkoznia. A SEC más utat választott, pert kezdeményezett a három egykori vezető ellen is. Ahogy jogász szakemberek a Figyelőnek magyarázták (és ez természetesen nem egy egzakt magyarázat), amíg a büntetőügyben 98-99 százalékos bizonyossággal kell meggyőzni az esküdteket és a bíróságot, a polgári perben elég az 51 százalék. Vagyis ott két fél között valamelyik oldalra kell elbillenteni a bíróságot Adott esetben egy ilyen eljárás alacsonyabb költséggel és gyengébb bizonyítékokkal is elindítható. És miközben egy nagy távközlési cégtől majd százmillió dolláros settlementre volt esély, úgy a magánszemélyek esetében még ennek a százada, vagyis az egymillió dolláros amerikai költségvetési bevétel is kivételesen magasnak számítana. Bármennyire furcsa az igazság-szolgáltatást ennyire profánul összekötni a megtérüléssel, de míg a DOJ perének nem lehetett volna pozitív egyenlege amerikai oldalról, addig a SEC-nél erre van esély.

Adott esetben az ügyvédi költségeket így sem Straubék fizetnék, hanem az a biztosítói konzorcium, ahol a telekomos menedzserek felsővezetői felelősség-biztosítása volt. A Figyelő által megkérdezett és az amerikai eljárásokban jártas hazai és külföldi jogászok szerint, miután január 17-én szóbeli egyeztetés történt a felek ügyvédei és a bíró között, már nagyon hamar születik arról bírói döntés, hogy indulhat-e az eljárás. Forrásaink szerint erősek az érvek mindkét oldalon, tényleg a bírón múlik majd a döntés.

A védők tehát bizakodnak, remélik, hogy nem lesz tárgyalás, de ha be is indul, rengeteg kérdőjel van. Sikerül-e majd a bíróságnak tanúkat meghallgatnia? Ha elmarasztaló ítélet születne, milyen esélyekkel illetékes bárki azt végrehajtani, behajtható-e a bírság? A személyes tétek szerint az érintett vezetők a bírságon kívül még azt kockáztathatják, hogy olyan tiltást kapnak, hogy nem vállalhatnak amerikai társaságban tisztséget. S megmarad az örök kétely is: megtudjuk-e valaha minden kétséget kizáróan, hogy mi történt? Ha a SEC gyanúja megalapozott, lesz-e annak további következménye? Ha pedig nem, akkor vágül is miért fizetett egy magyar cég közel 50 milliárd forintot az amerikai költségvetésbe, illetve amerikai ügyvédeknek?

Mérföldkövek - Kronológia 2006. február 13. A Magyar Telekom bejelentette, hogy 700 millió forint értékű szerződés ügyében vizsgálatot folytat az egyik leányvállalatánál.

2006. április 26. A Magyar Telekom nem tartotta meg éves rendes közgyűlést, bizonyos munkavállalókat átmeneti időre mentesített a munkavégzés alól. A társaság a megkezdett vizsgálatról értesítette a magyar PSZÁF-ot, az amerikai SEC-et és DOJ-t.

2006. december 5. Tobb érintett munkavállaló távozása után végül távozott Straub Elek, a Magyar Telekom vezérigazgatója is a cégtől.

2006-2009 A White & Case jogi iroda négy éven keresztül vizsgálta a történteket. Az ügyvédi iroda, a korábbi menedzsmenttagok amerikai védőinek díja, valamint az amerikai hatóságok és a Magyar Telekom között közvetítő Cadwalader jogi költségei 2011 végéig összesen 25 milliárd forintjába került a Magyar Telekomnak.

2010. augusztus 31. A SEC és a DOJ felkérése alapján nemzetközi jogsegély keretében a bonni ügyészség házkutatást tartott René Obermann Deutsche Telekom-vezér lakásában, valamint további hét személy lakásában, a Magyar Telekom vesztegetési ügye miatt.

2009-2011 A Magyar Telekom az amerikai Cadwalader ügyvédi iroda közvetítésével egyeztetéseket folytatott a DOJ és a SEC munkatársaival.2011. december 29. Létrejön a megállapodás (settlement) a SEC, a DOJ és a Magyar Telekom között. A magyar társaság különböző jogcímeken összesen 90,8 millió dollárt fizet.

Kapcsolódó cikkek