Két táborra szakadt az Európai Unió a 2014-2020-as költségvetési vitában: míg a nettó befizetők mindent elkövetnek, hogy csökkenjen a támogatásra fordított összeg, addig 15 kevésbé fejlett ország legalább szinten tartaná a kohéziós pénzek nagyságát. A tét nem kicsi, hiszen Magyarországnak a mostani költségvetési ciklusban (2007-2013) nettó 24,5 milliárd euró, azaz (árfolyamtól függően) 7-8000 milliárd forintnyi támogatást ítéltek meg. Brüsszeli pletykák ugyanakkor most azt tartják valószínűnek, hogy ez az összeg akár több mint 2500 milliárd forinttal is csökkenhet, s csak 18 milliárd euró járna Magyarországnak.

Garancia nincs a sikerre, de jók az esélyei annak, hogy az Európai Unió 2014-2020 időszakra szóló költségvetését elfogadják a tagországok képviselői az Európai Tanács február 7-8-i brüsszeli tanácskozásán - mondta Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkár. A Külügyminisztériumban tartott sajtóbeszélgetésen Győri Enikő a Magyarország szempontjából legfontosabb célok között említette meg, hogy a kohéziós források elosztásának ne a szegényebb tagországok legyenek a vesztesei, az agrárpolitikában az eddigihez hasonló szintű támogatást kapjon az ország, valamint a vidékfejlesztésnél ne a szegényebb tagországoktól csoportosítsanak át pénzt a gazdagabbakhoz.


"Az unió versenyképessége sérül, ha óriásiak a különbségek a tagországok között" - tette hozzá. Az EU-ügyekért felelős államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani hétéves költségvetési időszakhoz képest kisebb pénzügyi keretre kell számítani.

"Botorság lenne pont annyi pénzt kérni, mint hét éve" - mondta, magyarázatként hozzáfűzve, egészen más a jelenlegi világgazdasági helyzet, mint az előző uniós költségvetés megalkotásakor. Hangsúlyozta ugyanakkor: az uniós költségvetési pénzek elosztásánál ügyelni kell arra, hogy az ne ütközzön az EU alapelveibe. "Magyarország részesedését is az uniós elvek és értékek mentén szeretnénk meghatározni" - mondta. Győri Enikő fontosnak nevezte azt is, hogy ne változzanak meg a társfinanszírozásra és az áfa elszámolására vonatkozó szabályok. Például maradjon meg az unió 85 százalékos társfinanszírozási rátája, hogy ne háruljon az eddiginél nagyobb teher a tagországok költségvetésére. Az Európai Tanács uniós költségvetésről folytatott előző, novemberi tanácskozása megegyezés nélkül zárult.

Szigorodna a pénzek elosztása

Az Európai Bizottság egyetlen támogatott tagállamnak, így Magyarországnak sem engedne a GDP-je 2,5 százalékánál több fejlesztési forrást. Így annak ellenére, hogy a hét magyar régió fejlettségi és egyéb gazdasági mutatók alapján egyenként jóval nagyobb összegre lenne jogosult, hazánknak kevesebbel kellene beérnie. A Külügyminisztérium számításai szerint ahhoz, hogy 2014 és 2020 között is a mostani időszaknak megfelelő támogatásban részesülhessünk, a támogatási felső korlátot a GDP 3,5 százalékában kellene meghatározni.

Az unió mechanizmusait ismerő szakértők szerint elvben lehetséges, hogy a magyar kormány több pénzt vív ki a most tervezettnél, azonban hiába van a „kohézió barátai" nevű tömörülésben 15 ország, Orbán Viktor könnyen magára maradhat. A többi államnak ugyanis - a Balti-országokat leszámítva - nem kellene akkora veszteségeket elkönyvelni a támogatási pénzek terén, mint Magyarországnak, így ők könnyebben egyezhetnek meg a nagyokkal.

A kormányfő ráadásul bajban lehet akkor is, amikor a több pénz mellett kell érvelnie, miután Magyarország csak a töredékét hívta le a rendelkezésre álló támogatásnak, azaz az Unióban joggal mondhatnák, hogy a 18 milliárd eurós összeg is elegendő lesz. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai szerint ugyanis Magyarország a 2013-ig tartó ciklus vége előtt másfél évvel mindössze 2600 milliárd forintot hívott le a 7-8000 milliárd forintos keretből.

A támogatások mennyiségén túl, az is mércéje lesz a hazai delegáció teljesítményének, hogy a támogatási összegekhez milyen feltételrendszert sikerül kivívnia. Az EU ugyanis annak érdekében, hogy ne lyukas zsákba öntse a pénzeket, a jövőben ágazati reformokhoz kötheti a pénzek kifizetését, de az is előfordulhat, hogy nem lesz elégendő, ha megvalósul egy-egy program, a hozzá kapcsolódó gazdasági céloknak is teljesülniük kell. Fontos kérdés lesz az is, hogy az állami beruházások esetén megmarad-e az áfa elszámolhatósága.

Több ezer milliárd forintot hagyunk veszni
Lassú, nehézkes, bonyolult - legtöbbször így jellemzik az uniós tendereket a magyar pályázók. Szakértők szerint azonban nem csak a bürokrácia miatt akadozik az uniós pénzek lehívása, miután az uniós támogatások kifizetése mellett a források lekötése sem megy gördülékenyen. A kormányzat tehát nem hirdet annyi projektet, amellyel - elvben legalábbis, megfelelő pályázók esetén - elkölthető lenne a pénz. Márpedig a közösség egyik alapszabálya, hogy elvesznek azok a rendelkezésre álló források, amelyeket a tagállam nem használ fel az adott időn belül. Ahhoz, hogy a mostani keretet kimerítse Magyarország, a mostani tempó duplájára lenne szükség.

Az ÁSZ is elégedetlen volt
Előkészítési hiányosságok, a közbeszerzési eljárások elhúzódása, szabálytalanságok, kapkodás, forráshiány nehezítették az európai uniós pénzek felhasználását, állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) idei jelentése. Az ÁSZ ellenőrizte a 2007-től uniós finanszírozással megvalósuló, kormányzati döntésen alapuló beruházási projekteket. Az ellenőrzés konkrét célja annak értékelése volt, hogy a 2007-től uniós finanszírozással megvalósuló kormányzati döntésen alapuló projektek kiválasztási eljárása célszerű és hatékony volt-e, a projektek kiválasztása eredményes volt-e, a források felhasználása összhangban állt-e a célok teljesítésével.

A jelentés szerint az ellenőrzött projektek kidolgozása és elbírálása 100-900 napot, átlagosan egy és egy negyedévet vett igénybe. Voltak projektek, amelyekre 3-4 év alatt sem sikerült támogatási szerződést kötni, ilyenek voltak például az Országos Mentőszolgálat mentésre-légimentésre irányúló projektjei.
Az Állami Számvevőszék jelentése szerint a szerződés szerinti támogatások közel felét állami tulajdonú gazdasági társaságok kapták, a támogatások 85 százalékát a NIF Zrt. használta fel út és vasútépítésre, és csak 0,7 százaléka jutott a vállalkozásoknak.

Kapcsolódó cikkek