Emlékszünk még arra, hogy ha egy lemez nem volt a sarki boltban raktáron, milyen nehéz volt beszerezni? Ma ez elképzelhetetlen, a vásárló gyakran a zenésztől közvetlenül veszi a műveket digitális formában” – érvel Jim Hagemann Snabe. Az SAP német gyökerű informatikai multi vezére szerint ma is tanulságos elgondolkozni azon, hogy mennyire rossz zsigeri választ adott a zeneipar ezekre a változásokra. Emlékezetes, hogy a kiadók az online letöltés ellen először jogi úton próbáltak fellépni, majd felvilágosító, oktató kampányokkal próbálták átformálni a vevők tudatát. „Amikor egy cég oktatni akarja a vevőit, az nagyon rossz irány” – mutat rá Snabe arra, hogy a visszafordíthatatlan folyamatok elleni küzdelem teljesen hiábavaló, és csak a folyamatos alkalmazkodás segít. Hasonló folyamatok indultak el szinte minden iparágban, és sokan nem tanultak az intő példából, ma is rossz üzleti válaszokat adnak a változásokra. Majdnem minden ágazatban egyre inkább jellemző, hogy nem a cégek diktálnak, hanem a vásárlók. A vállalati menedzsmentnek teljesen át kell formálnia az üzlet működéséről alkotott eddigi elképzeléseit. Az értékesítési lánc mindenhol recseg-ropog. 

A digitális világ térnyerése felgyorsít, és látványosabbá tesz egy általános folyamatot. Azt, hogy az üzleti megfontolásokban a részvényesi érdek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az egyéb érintettek, angol elnevezéssel a stakeholderek. Nagyon tág értelmezésben ugyanis még a vásárló is stakeholder, az üzlet érintettje, és véleményét egyre kevésbé lehet figyelmen kívül hagyni a döntéseknél. Könyvtárnyi irodalma van annak, hogy a stakeholder menedzsment a korábbi, döntősen shareholder (azaz részvényes) központú menedzsmenttel szemben hogyan nyer teret, a trend Magyarországra is kezd beszivárogni.

A PricewaterhouseCoopers (PwC) évente elvégzett felsővezetői felmérése idén például már kiemelt fontossággal kezeli ezt a területet. A figyelembe veendő stakeholderek ugyanis látványosan egyre többen vannak, alaposan megbonyolítva ezzel a vezető hazai cégek üzletvitelét is. „A cégvezetők nemzetközi összehasonlításban is egyre többet foglalkoznak az állam, mint stakeholder kezelésével és ez Magyarországon különösen hangsúlyosan így van” – mondja Szelecki Zsolt, a PwC vezető HR tanácsadója.

Hogy kik a legfontosabb stakeholderek, és milyen hatással lehetnek a hazai céges életre, az kiderül a Figyelő 6-dik számából.

Kapcsolódó cikkek