A hétvégi, ünnepnapi extra munkát beosztástól függetlenül mindenki nehezen viseli. Idő kérdése, s az állandó készenlét felőrli a pszichikumot, a regenerálódás hiánya miatt csökken a koncentrálóképesség, nő a hiba valószínűsége.

A munkavállalói stressz okaival és káros hatásával régóta tisztában vannak a munkaadók, gyakran mégis a darwini elvet hagyják érvényesülni. Sokan nem is bírják.

Tévedés azt gondolni, hogy a stressz kizárólag a munkavállalók személyes problémája, egészségügyi gondjaik közvetlenül hatnak az üzleti működésre, a szervezet hatékonyságára.

Nemzetközi gyakorlatok

„A munkahelyi stressz okozta GDP-kiesés hazánkban nagyjából évi 1000 milliárd forintra tehető, európai szinten ez az összeg pedig meghaladja az 500 milliárd eurót" - mondta egy tavalyi, stressz elleni kampány indulásakor Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke.

Egy nemzetközi felmérés válaszadói úgy vélték, a munkahelyi feszültség mérséklésére az egyik legjobb gyógymód a rugalmas munkavégzés. Egyre inkább helyet követel azonban magának az eszközök között az irodai meditáció és jóga is, noha idehaza természetesen még nem olyan mértékben, mint a nyugati országokban.

Ott ezeknek többéves múltjuk van, az Egyesült Államok nagyvállalatainak közel negyede kínálja a meditációt a munkahelyi stresszt csökkentő kezdeményezések részeként. A jóga-foglalkozások is jól bevált természetbeli juttatásnak számítanak az IBM-nél, a Microsoftnál vagy a Hewlett-Packardnál.

Ha saját meditációs teremmel még nem is látják el a céges központokat, hazánkban is akadnak már példák az irodai relaxációs formák gyakorlására. Ezekről részletesen a Figyelő február 7-i, idei 6. számában olvashat.

Kapcsolódó cikkek