Kötvényt gyakorlatilag bármilyen megbízható jövedelemforrásra ki lehet bocsátani: céges forgalomra, adóbevételre, jelzálog-befizetésre alapozva éppúgy, mint szellemi termékek jogdíjaira. David Bowie 1997-ben 55 millió dollárt szedett be úgy, hogy tíz éves lejáratra kötvényt adott el 287 dalának későbbi jogdíjbevételeire. A neves Wall Street-i befektető, David Pullman által kidolgozott, Bowie-kötvényként is emlegetett kreatív megoldást mások is alkalmazták. Stephen King, a népszerű horrorszerző például 100 millió dollár értékben „kötvényesítette" az addigi és leendő köteteire irányuló keresletet.



Az alkotók számára a módszer hallatlan előnye az volt, hogy adómentes jövedelemhez jutottak, és a tíz év alatt befolydogáló jogdíjak helyett előre, egy összegben kapták meg a pénzüket. Amelyet persze a lejártakor kamatostul vissza is kellett fizetniük.

A kreatív kötvényeknek később leáldozott, ám - amint az a Figyelő 2013/7. számának cikkéből kiderül - nemrégiben, megváltozott fókusszal, ismét felbukkantak. A jogdíj divatiparban honos verziója, a licenc ugyanis továbbra is kedvező kötvényalapként kecsegtet. Egy cég például tavaly novemberben 600 millió dollár értékben bocsátott ki kötvényt, egyebek mellett a rajzolt Snoopy kutya és Madonna Material Girl nevű divatmárkájának népszerűségére játszva.

Kapcsolódó cikkek