brusszel


Az öngyilkosok kétharmada depressziós volt

Figyelő Online
2013.02.14  16:03   
mail
nyomtatás
Évente ötszáz ezer ember szenved a depresszió tüneteitől hazánkban, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint 2020-ra a második leggyakoribb munkaképesség-csökkenést okozó betegség lesz világon. Az öngyilkosságok kétharmadának hátterében depresszió áll.
Hazánkban évente 2800-an vetnek véget önkezűleg az életüknek, de ennek tízszeresére tehető az öngyilkossági kísérlet. - mondta Bitter István professzor, a Magyar Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli elnöke a Magyar Újságírók Országos Szövetsége egészségügyi szakosztályának mai rendezvényén.

A depresszió hátterében veleszületett hajlamra épülő külső hatások játszanak szerepet. Kutatások szerint ezek a hatások felborítják az emberek viselkedési és biológiai ritmusát Ez bekövetkezhet a tartós stressz, a megváltozott életkörülmények, a munkahely vagy a hozzátartozó elvesztése, a válás, vagy sok egyéb tényező hatására. Nem hagyható figyelmen kívül a ma emberét érő információ tömeg, a szükségletek és lehetőségek egyensúlyának rossz kezelése.

Tudományos vizsgálatok egyértelmű kapcsolatot mutattak ki a napi bioritmus megváltozása és a depresszió között, sőt, a depresszió fő tünetei (érdeklődés és örömérzés elvesztése, lehangoltság, energiahiány, koncentrációs nehézségek, alvászavarok, étvágyzavar, stb.) arányosan súlyosak a napi bioritmus felborulásának mértékével - fejtette ki Purebl György, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke. Hozzá tette: az embereknek a genetikus órájukat jól be kell állítani, amiben szerepe van a sötétség-fény helyes arányának, a testmozgásnak, a rendszeres táplálkozásnak, a társasági- és családi kapcsolatoknak is.

A felborult ritmus más betegségek elterjedését is elősegíti, például az elhízást, a 2-es típusú cukorbetegséget, a magas vérnyomást, és a szívbetegségeket. A tudományos nevén cirkadián ritmusnak nevezett ciklikusság helyreállítása (a kronoterápia) nagymértékben hozzájárulhat a depresszióból való felépüléshez is, sőt, ameddig nem áll helyre a beteg napi bioritmusa, addig nagy valószínűséggel nem teljes a depresszió kezelése, melyben a mai modern depresszióellenes gyógyszerek képezik a kezelés gerincét. Nem okoznak függőséget - szemben a csak rövidtávon adható nyugtatószerekkel - és hosszú távú szedésük kivédi a visszatérő depressziót. Pszichiáter szakorvosra kell bízni a beállításukat, és a szedés időtartamát. Bitter István elmondta azt is, hogy hazánkban minden korszerű gyógyszer a betegek rendelkezésére áll, de a gyógyszeres terápiák mellett lényeges a depresszióval küszködők megfelelő életvitele.

Klinikai adatok szerint a depressziót életében minden ötödik ember megtapasztalja. Magyarországon, havi szinten kétszázezer ember szenved depressziós tünetektől, akiknek csak alig fele áll jelenleg orvosi, gyógyszeres kezelés alatt. A depresszió bárkit érinthet, bár sokan nem szívesen vesznek erről tudomást, vagy egyenesen eltitkolják a betegséget a környezetük elől, mert úgy érzik, ha beismerik állapotukat, hátrányos megkülönböztetésnek teszik ki magukat. Emiatt a depresszió sokszor felismeretlen marad, tüneteit mással magyarázzák. A depressziót sokan valamilyen élethelyzet természetes velejárójának tekintik, és ezért nem fordulnak orvoshoz, vagy azért nem, mert reménytelennek érzik helyzetüket (a reménytelenség a depresszió egyik tünete).

Fontos a depresszió tüneteinek megtanítása, az, hogy a beteg vagy a hozzátartozója mikor forduljon orvoshoz. Beszélni kell róla, csökkenteni a megbélyegzettség-érzést, amiben a médiának is fontos szerepe lenne - jelentette ki Bitter professzor.
Purebl doktor pedig a WHO ajánlására hívta fel a figyelmet. Ez arra inti az újságírókat, hogy körültekintően kezeljék az öngyilkossággal kapcsolatos híreket. Ne emeljék ki annak módját, ne tegyék feltűnő helyre az újságokban, és nem „csemegézzenek" annak okáról sem, mert az arra hajlamos emberek saját élethelyzetükre húzzák a tragédiát.

Elhangzott az is, hogy hazánkban 600 pszichiáter orvos dolgozik, sokan nyugdíjkorhatár fölöttiek. Több pszichiáter hátat fordítottak az országnak, így ez az orvosi szakma is hiányszakmának minősül. Fontos az ellátórendszer erősítése is, és az együttműködést a betegek, a hozzátartozók, a civilek és az ellátórendszer között. Ezt célozza az Európai Szövetség a Depresszió Ellen, melynek hazánk is tagja, 2013-tól pedig egy magyar munkacsoport vezeti az EU egyik öngyilkosság és depresszió megelőző projektjét.

 

Kapcsolódó cikkek
mail
nyomtatás

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.