Mindent megtesz a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy minél több vállalattal tudjon stratégiai megállapodást kötni. Majd minden héten érkezik erről egy újabb bejelentés. Kezdetben Orbán Viktor volt az aláíró a kormány részéről, később Szíjjártó Péter és Cséfalvay Zoltán feladata lett a jelentős média figyelemmel kísért eseményeken a megjelenés. Mégis Matolcsy György eddigi két szereplése keltetette a legnagyobb visszhangot.

A Nokia Siemens Networks szerződésének aláírásakor fél millió külföldön dolgozó magyarról beszélt, a GE szerződés kapcsán pedig az ősmagyar agysebészek elismertségét ecsetelte és próbálta ezzel az érvvel is további befektetésre ösztönözni az amerikai nagyvállalatot. Az NGM szerint a partneri megállapodások célja a vállalatok magyarországi termelésének illetve szolgáltatásának bővítése, a hazai beszállítói együttműködés szélesítése, valamint a foglalkoztatás emelése. A minisztérium szerint a kölcsönös bizalom révén javul a befektetői környezet is. A megállapodásokkal rendelkező cégek a magyar gazdaság jelentős szeletét képviselik, hiszen együttesen 25 ezer embert alkalmaznak, árbevételük eléri a 2800 milliárd forintot. A társasági adó megfizetésében azonban nem jeleskednek, hiszen összesen csupán 900 millió forintnyi adót fizettek meg, ami üzemi eredményük mindössze 0,3 százaléka.

KONKRÉTUMOK NÉLKÜL

Megkeresésünkre a megállapodással rendelkező cégek az együttműködés fontosságáról és a megállapodások jelentőségéről tájékoztattak. A lelkesedés és a szép szavak mögött azonban kevés konkrétum rejlik. A kezdetben még 6 oldalas dokumentumok mára négy oldalnyira zsugorodtak. Elkészítésük valószínűleg nem igényel sok munkát, ugyanis a mintából csak ki kell húzni az éppen a vállalatra nem alkalmazható részeket, minden szerződés ugyanarra a sémára készült.

A négy oldalban benne van már a felek megnevezése, az aláírás, a szerződés nyelvére, a nyilvánosságra való kitétel is. Az egyes pontok közül az innovációra és a termékfejlesztésre vonatkozó részeknél remélhetnénk konkrétumokat, de csak az alábbi, inkább semmit mondó kitétel szerepel többségükben: A vállalat „kifejezi készségét arra, hogy kutatási-fejlesztési, illetve innovációs tevékenységet végezzen a magyar oktatási intézmények és kutatóközpontok bevonásával. A Magyar Kormány kész arra, hogy ezt az aktivitást a rendelkezésre álló eszközökkel ösztönözze. A felek megállapítják, hogy a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény rendelkezései alapján 2012. január 1-jétől nem vehetők figyelembe a K+F tevékenységek költségei a gazdasági szereplők által fizetett innovációs járulék számításánál. A Magyar Kormány ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet a GOP keretében biztosítandó K+F+I ernyőprojektekre vonatkozó pályázati lehetőségekre, amelyek a (vállalat) kutatási és fejlesztési tevékenységéhez is megpályázhatóak."

Tehát megállapítják, hogy a kormány már nem ösztönzi a kutatási és fejlesztési tevékenységet, de az eddig is meglévő uniós forrásokra lehet pályázni. A szerződésekben szerepel, hogy a cég törekednek magyar beszállítók bevonására is, és ebben a Nemzeti Külgazdasági Hivatal segítséget nyújt nekik. Erre eddig is minden vállalatnak lehetősége volt. Konkrétumokból tehát nincs túl sok a dokumentumokban. A Coca-Cola Magyarország tájékoztatása szerint a vállalat a megállapodással összhangban 2012. november végétől teljes egészében magyar almából készült gyümölcslevekkel valamint gyümölcsitalokkal látja el a hazai piacot. Azt viszont nem tudjuk, hogy korábban milyen almát használtak fel, és a váltás oka a piaci árak változására, vagy a megállapodás tényére vezethető vissza.

További részleteket a Figyelő 8-dik számában olvashatnak.

 

Kapcsolódó cikkek