Napról napra nő a Tudásod a jövőd!-uniós forrásból finanszírozott felnőttképzési programba jelentkezők száma, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal közlése szerint február 15-ig több mint 180 ezren regisztráltak, s közülük 17.792 -en jelentkeztek informatikai (3495 fő) és nyelvi képzésre (14297 fő). A programot koordináló hivatal eddig141 képzőhellyel kötött együttműködési megállapodást. „A rendszerbe összesen 361 cég regisztrált, azonban közülük többen még nem töltötték fel képzési programjaikat, így egyelőre nem lehetett őket bevonni a programba" - közölte a Figyelő Online-nal Simon Gábor, a „Tudásod a jövőd"- projektet menedzselő TÁMOP 2.1.2. projektiroda vezetője. A cégek közül 96 budapesti, 265 vidéki székhelyű, azonban a jogszabályok értelmében bármelyik cég bárhol képezhet az ország területén. S ugyanez fordítva is igaz, a jelentkezők nem kizárólag a lakóhelyükön működő intézményeknél jelentkezhetnek kurzusra, hanem az országban bárhol. A projekt kiemelten fókuszál a hátrányos helyzetű településen élőkre, a 45 éven felüliekre, a munkanélküliekre és a kismamákra. „A 17.792 jelentkező közül 6.157 fő 45 év fölötti, 6.208 fő hátrányos helyzetű kistérségben lakik, 2.456 főre mindkét feltétel igaz"- közölte lapunkkal Simon Gábor.

 

ÉLET-HALÁL KÉRDÉSE

Az uniós projekt 2013 június végéig tartó első szakaszában 2.8 milliárd forint használható fel, ez idáig 1.5 milliárd forint értékben kötött a hivatal szerződést - tudtuk meg. Hogy ebből a 1,5 milliárd forintból ténylegesen mennyit fizetnek ki, az egyedül a jelentkezők számától függ, azaz attól, hogy ténylegesen hányan iratkoznak be valamilyen képzésre. „Mivel folyamatosan emelkedik a jelentkezők száma, ezt a 1,5 milliárd forintot nagy valószínűséggel megkapják az intézmények. Éppenséggel örülhetnének is neki, ugyanis a 2008-as válság óta egyre kevesebben tanulnak idegen-nyelvet, s a jogszabályok is hátrányosan változtak meg, fokozatosan eltűntek azok az adó- és járulék-kedvezmények, amelyek a munkaadókat arra ösztönözték, hogy alkalmazottaikat beiskolázzák. Most az uniós projekt révén a nyelvi és informatikai képzőhelyek jelentős megrendeléshez juthatnak, s ezzel kilábalhatnak a válságból, csakhogy némely képzőhely szerint nem minden esetben a minőségi követelmény érvényesül, az állam „beletenyerel a piacba", s indokolatlanul preferál egyes képzőhelyeket, míg másokat indokolatlanul mellőz. A lapunkhoz eljuttatott kritikák szerint élet-halál kérdése, hogy kikkel szerződik a hivatal és kikkel nem, amely képző-hely kimarad, az lehúzhatja a rolót. A 2014-ig e célra elkölthető 9 milliárd forint ilyen tekintetben tehát „mentőöv" a szektornak, ugyanis a képzésen résztvevőknek alig kell a zsebükbe nyúlniuk, a költségek 95, illetve 98 százalékát az állam fizeti uniós forrásból.

CÁFOLAT

A projektvezető cáfolta azokat a kritikákat, amelyek szerint az uniós források elköltése nem transzparens módon történik, illetve azt, hogy olyan céget preferáltak volna, amely ellen csődvédelmi eljárás van folyamatban. Reagált arra a vádra is, hogy „átláthatatlan módon kapnak nagyobb kvótát bizonyos képzőhelyek, amelyek maguk nem is végeznek idegen-nyelvi képzést, hanem a megrendelést alvállalkozóknak leosztják, s a hasznot zsebre teszik." „Nincs kvóta rendszer, a döntési kritériumok nyilvánosak, s megfelelnek a képző intézmények és képzések kiválasztásáról szóló eljárásrendnek, a dokumentumokat bárki megtekintheti a http://tudasodajovod.hu/web/guest/letoltheto-dokumentumok web-címen"- hangsúlyozta a Figyelő Online-nak Simon Gábor. Valóban jelentős összeg jut az ágazatnak, 24 hónap alatt 9 milliárd forint támogatást kapnak a magánszemélyek, amelyek végül a képzőhelyek számára jelentenek bevételt. Csakhogy - mint hangsúlyozta - az intézmények egyike sincs kizárva a lehetőségből, bármelyik akkreditált intézmény előtt nyitott a rendszer, s bármikor csatlakozhat a programhoz. Abban sincs semmi szabálytalanság, hogy némely esetben alvállalkozók teljesítik a képzést, ugyanis a szerződés szerint erre lehetőség van azzal a feltétellel, hogy a szerződő félnek felelősséget kell vállalnia a közreműködő szervezetért, mintha a feladatot maga látta volna el. A kritikák egy másik része arra vonatkozott, nem kellett volna 100 ezer embert megcélozni, az eredeti tervek szerint ugyanis ennyi embert szeretnének bevonni a programba, s a 100 ezer jelentkező egyenként bruttó 90 ezer forint támogatást kap. Ám ekkora összegből legfeljebb 100 órás idegen nyelvi kurzus finanszírozható, amellyel legfeljebb egy alapszintű idegennyelv-tudás érhető el. A bírálatok szerint középfokú nyelvtudás elsajátításához nem 100, hanem ötször ennyi nyelvórára van szükség, helyesebb lett volna tehát harmad- vagy ötödannyi embert megcélozni, s azokat valóban olyan szintre eljuttatni, ami esélyt teremtene számukra az elhelyezkedésre.

Erre a bírálatra lényegében nem kaptunk érdemi választ, annyit sikerült megtudni, hogy az NGM, az NFM és a KIM szakértői dolgozták ki, milyen elvek szerint induljon a felnőttképzési program, hány embert, s mely társadalmi rétegeket célozzanak meg, s milyen kívánt társadalmi hatások mentén írják ki a pályázatot.

Kapcsolódó cikkek