A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak. Az alapkamat a tavaly augusztusi 7,00 százalékról, hét egymást követő 0,25 százalékpontos csökkentés után süllyedt a jelenlegi 5,25 százalékra. Ezen a rekordalacsony szinten korábban 2010. április-november között volt a jegybanki alapkamat. A döntést ismét szűk többség szavazta meg, így az alapkamat 5,25 százalékra módosult - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a döntést követő keddi budapesti tájékoztatón.

A tanácsnak ez volt az utolsó ülése, amelyen Simor András, a testület elnöke, jegybankelnök részt vett, mivel mandátuma március 2-án lejár.

A döntést már korábban beárazta a piac, így annak semmilyen kockázata sincs - véli Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, aki szerint az inflációs pálya, az adósságállomány nagysága, valamint a gazdaság növekedési pályája sem indokolta a tartást. Ugyan az infláció esetében több olyan egyszeri tényező is torzítja a képet, mint például a rezsicsökkenés, ám belső kereslet nélkül nem kell attól tartani, hogy elszabadulna a pénzromlás - tette hozzá.



A Takarékbank elemzője elmondta, hogy a 9 hónapos jegyzések szerint további 100 bázispontos csökkenést jósol a piac, azaz év végére akár 4,25 százalékos is lehet a kamat. Az olasz választásokkal kapcsolatban Suppan Gergely megjegyezte, hogy jelenleg mindössze a bizonytalanság beárazása történik, így jelenleg nem kell tartani attól, hogy Magyarországot is negatívan érinti az itáliai patthelyzet.

Gabler Gergely, az Equilor elemzője szerint a nyár elejére 4,50 százalékra, azaz a monetáris tanács külső tagjai által korábban egyensúlyinak jelölt kamatszintre csökkenhet a jegybanki alapkamat. Ezt követően kis szünet várható a kamatcsökkentési ciklusban, amikor a tanács várhatóan összegzi majd annak hatásait, áttekinti a globális pénzpiaci folyamatokat, és ennek függvényében dönthet a további lazításról - tette hozzá.

Az elemző szerint a mostani kamatcsökkentés mellett szólt, hogy - jóllehet a korábbinál magasabb szinten -, de stabilizálódott az euró forintárfolyama, tovább csökkentek a forint állampapírhozamok, valamint az ország sikeres dollárkötvény-kibocsátáson van túl. Ezenkívül - írja az Equilor elemzője - már az infláció sem jelenthetett akadályt, hiszen a fogyasztói árindex - elsősorban a bázishatás miatt - 3,7 százalékra süllyedt januárban a decemberi 5,0 százalékról.

Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint bizonyos, hogy a jegybank - amennyiben erre a nemzetközi folyamatok lehetőséget adnak - továbbra is a lazább politika híve lesz, és várható, hogy az irányadó kamat csökkentése mellett, esetleg a helyett, a pénzmennyisség direktebb szabályozásával igyekszik a gazdaság számára a pénzügyi kondíciókat tovább lazítani.

A szakember leszögezte ugyanakkor: ez nem jelenti azt, hogy "az új jegybanki vezetés még agresszívabb kamatcsökkentést fog alkalmazni, sőt, az sem kizárt, hogy a korábban megfogalmazott 5,25 százalékos szint elérése után a monetáris politika kamatoldalon szünetet tart". A közgazdász hangsúlyozta: az infláció már most a 3 százalék körüli célsávban tartózkodik, és nem valószínű, hogy az év felfelé kilépne abból, továbbá a belföldi gazdaság elhúzódó mélyrecesszióban van, így innen sem lehet inflációs nyomásra számítani.Duronelly Péter szerint a közelgő választások hatására a kormány is lazább monetáris politikát tarthat megfelelőnek, és a leköszönő elnök működésének tapasztalatai alapján az elkövetkező jegybanki vezetésnek az elsők között kell majd figyelembe vennie a kormányzati gazdaságpolitika szempontjait, különben "nyílt konfliktusba kerülhet az államhatalommal". Így az egyetlen tényező, amely a monetáris politikát nagyobb szigorra késztetheti, az a nemzetközi tőkepiaci hangulat lesz - fogalmazott.

Kapcsolódó cikkek