Franco Pavoncello totálisan reménytelennek érzi az olasz helyzetet. Nagyon rossz ómen egész Európa, sőt az egész világ jövője szemszögéből az a helyzet, ami a választások nyomán kialakult. Egyébként pedig tessék csak ránézni a térképre: nemcsak földrajzilag, hanem politikailag, tehát geopolitikailag is kulcspozíciót foglal el Itália a Földközi-tenger medencéjében. Óriási iparral, erős exporttal rendelkezik. Az olaszok - bár ezt kevesen tud-ják - az elmúlt harminc évben egy főre tekintve többet spóroltak meg, mint a németek. A japánokkal vagyunk csak e téren versenyben - tette hozzá.

Pavoncello szerint Olaszorszát most pont ott tart, mint 1995-ben. Ma az olasz átlagpolgár pontosan annyit keres, egy centtel sem többet, mint csaknem húsz évvel ezelőtt. A fiatalok viszont - a húsz évvel ezelőttiekhez képest - sokkal kevesebbet. A gyakorlatban a káosz felé haladunk, mégpedig felgyorsult léptekkel: realitássá vált az irrealitás - árulta el a Figyelőnek.

Arra a kérdésre, hogy az olaszok rosszul szavaztak-e a professzor azt mondta: Itáliát nem a lakói, hanem a politikusai tették tönkre. Az, hogy harminc százalékot tud hétfő óta felmutatni magának egy olyan ember és mindössze egy évvel ezelőtt szerveződött mozgalma, a Cinque Stelle (Öt Csillag), aki - mindenki más mellett - a gazdagokat, a kivételezetteket rugdossa, miközben ő maga is milliárdos, nos, egy akut társadalmi baj leképeződése.

Berlusconiról Pavoncelli úgy vélekedett, hogy más motívumok mentén, csaknem akkora populista, mint Grillo. De Grillo legalább nem bűnöző. Berlusconi viszont az, eddig háromszáz ügyészi, bírói eljárás hozta ki őt bűnösnek: korrupciós, maffiával való összefonódási vádak alapján. Viszont egyetlen napra sem sikerült még elítélni. S lám, nemcsak hogy indulhatott a választásokon, hanem a szenátusban például megosztott első helyezett lett. Berlusconi karrierje és hosszan tartó uralmon maradási képessége, hatalommegszerzési, -megtartási technikája a nyugati világban - legalábbis a Harmadik Birodalom, illetőleg a kommunista zsarnokságok bukása óta - példátlan.

A cikk további részletei a Figyelő 9-dik számában olvasható.

 

Kapcsolódó cikkek