Orbán Viktor már januárban jelezte, hogy csak a határidő előtti napon, március elsején jelöl majd új jegybankelnököt. Egy brüsszeli előadást követően újságíróknak azt mondta: nem akarja kitenni feleslegesen az országot egy spekulációnak, ezért gondolja azt, hogy a lehető legsimább váltásnak kell végbemennie. Simor András távozó elnök hatéves megbízatása szombaton jár le, utódja pedig hétfőtől veszi át a az MNB vezetését.

A jegybanktörvény értelmében a Magyar Nemzeti Bank elnökét és alelnökeit - mint a monetáris tanács belső tagjait - az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottságának meghallgatása után a köztársasági elnök nevezi ki, a jelöltek a köztársasági elnök előtt tesznek esküt. Jelölési joga a miniszterelnöknek van. A jegybanki monetáris tanács tagjává - így az MNB elnökének is - "az a magyar állampolgár nevezhető ki, illetve választható, aki monetáris, pénzügyi, vagy a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elmélet és gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik".

A Figyelő a hét elején több forrásból úgy értesült, hogy a poszt Matolcsy Györgyé lesz. A nemzetgazdasági miniszteri székbe pedig Varga Mihály ülhet be. Varga jelenleg a feladat nélkül van, bár papíron a nemzetközi szervezetekkel tartja a kapcsolatot, valójában az IMF-tárgyalásokért felel, ám ez kiüresedett, céltalanná vált.
Ugyanakkor annak nem találtuk nyomát, hogy egy nemzetgazdasági miniszterjelölt meghallgatására is sor kerülne pénteken. A költségvetési bizottság honlapján nem szerepelt ilyen tájékoztatás, és a bizottsági titkárságon sem tudtak szerda délben arról, hogy lenne ülésük.



A Figyelő értesülései szerint az új miniszter korszakváltást is hozhat a gazdaságpolitikában: a korábbi harcias, egyes ágazatokat teljes mértékben sújtó kormányzás után egy békésebb, a növekedés érdekében a kölcsönös érdekeket jobban figyelembe vevő gazdaságirányítás következhet. Ennek elsősorban a pénzintézetek, illetve tágabb értelemben a szolgáltató szektor lehet a kedvezményezettje. A mozgástér azonban nagyon szűkös, mint megtudtuk, a kormányfő által kitűzött cél az, hogy a hiány ne haladja meg a 3 százalékot, de legyen növekedés. Az irányváltás tudomásunk szerint nem tartalmazza az NGM szétbontását egy önálló Pénzügyminisztériumra és egy stratégiai szervezetre, ez ugyanis túl sok időt venne el, miközben a 2014-es választásokig alig van több mint egy év. Házon belül viszont lesznek változások, például az adóterületen muszáj lesz átszervezéseket végrehajtani, mert az áfából és a társasági adóból már kormányszinten sem látják biztosnak a bevételi terv teljesítését.

Matolcsy Györgynek kinevezése esetében le kellene mondania - a Bács-Kiskun megye területi listán szerzett - országgyűlési képviselői mandátumáról.

A Morgan Stanley bankház londoni elemzői hétfőn közzétett elemzésükben abbéli vélekedésüknek adtak hangot, hogy jóllehet a nemzetgazdasági miniszter MNB-elnöki kinevezése negatív piaci reakciót eredményezhet, az azonban valószínűtlen, hogy Matolcsy György kellemetlen meglepetéseket okozna a piaci szereplőknek, "legalábbis megbízatása korai szakaszában".

A jegybanki politika aránytalan lazítását váró spekuláció ellen szólalt fel Orbán Viktor kormányfő is, aki hétfő este úgy fogalmazott: "nem először jelölök elnököt a jegybank élére. (...) Ismerem, hogy megy ez a váltás. Ismerem, milyenek a pénzpiac reakciói, tudom, hogy milyen a magyar gazdaság reakciója. Van a fejemben egy elképzelés arról, milyen egy jó jegybankelnök. Van egy elgondolás arról, hogyan tudna jobban teljesíteni a jegybank és a magyar gazdaság megfelelő személyi döntések esetében".

A miniszterelnök leszögezte: mindent kellő súllyal és alapossággal átgondolt, a megfelelő döntést pedig nagyon hosszú ideje készíti elő.

Az azonban továbbra is kérdés, hogy a kormányfő pénteken csak az elnökjelölt személyét jelenti-e be. Karvalits Ferenc alelnök hatéves megbízatása március 26-án, míg a másik alelnök, Király Júlia mandátuma június 2-án jár le. A jegybank alelnökeit is a kormányfő javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.

Kapcsolódó cikkek