brusszel


Fokozatosan állami tulajdonba kerül a Mal

Figyelő Online
2013.03.01  14:59   
mail
nyomtatás
Folyamatos termelés mellett fokozatosan állami tulajdonba kerül a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.; a felszámolás során létrejön egy új, állami cég, amely átveszi a gyárat az eszközökkel és a dolgozókkal együtt - mondta Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) vagyonpolitikáért felelős államtitkára.
Több évig tarthat a felszámolás
Hozzátette: a jelenleg felszámolás alatt álló magántulajdonú ajkai timföldgyárat jelentős környezetvédelmi bírság, illetve a tucatjával folyamatban lévő büntető- és polgári perekből adódó kötelezettségek terhelik, ezért ezt a céget az állam nem kívánja és nem is tudja átvenni. Véleménye szerint az új, követelésektől mentes vállalat a fizetési moratórium május 31-i lejáratát követően már biztosan működőképessé tehető. A felszámolás ugyanakkor akár több évig is elhúzódhat - húzta alá.

Hegmanné Nemes Sára tájékoztatása szerint az eljárás során alkalmazott forgatókönyv hasonló lesz a gyulai húsüzemben már alkalmazott és bevált módszerhez, azzal a különbséggel, hogy az önkormányzat helyett a magyar állam lép be tulajdonosként. Az ajkai timföldgyárban az állami vagyonfelügyelő folyamatosan fizeti a dolgozókat és az üzemeltetési költségeket.

Hatalmas tartozások

A felszámolás előtt keletkezett beszállítói követeléseket a normál felszámolás szabályainak megfelelően elégítik majd ki, "amennyire pénz lesz majd a felszámolásban, olyan mértékben lesznek a hitelezők kifizetve" - fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, hogy a polgári peres és az egyéb követelések is ezek közé tartoznak. "Nyilvánvalóvá vált, hogy a Mal minden eszköze, számlája, üzletrésze fölött banki konzorcium rendelkezik, a vagyonfelügyelőnek ezért a bankokkal kell megegyezésre jutnia" - mondta Hegmanné Nemes Sára. A fennálló tartozásokról szólva elmondta: a még nem jogerős, 135 milliárd forintos környezetvédelmi bírság mellett a Mal az áramszolgáltatónak 3,5 milliárd forinttal tartozik, a gázszolgáltatója felé több száz milliós adósságot halmozott fel.

A magyar állam a vörösiszap-katasztrófát követő helyreállítás okán csaknem 40 milliárd forintot követel a cégtől, ilyen nagyságrendű vagyona a vállalatnak biztosan nincsen - tette hozzá.Emlékeztetett: csütörtök óta a céget bíróság által kijelölt Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. működteti és irányítja, mivel a felszámolási eljárás megindult. A fizetési moratórium május végéig tart, a felszámolás alatt a cég működése folyamatos. A beszállítók nem függeszthetik fel az ellátást, a keletkező számlákat az állam kijelölt vagyonfelügyelője fizeti. A vagyonfelügyelő jelenleg likviditási tervet készít arról, hogy a timföldgyárnak milyen mértékben és ütemben van szüksége forrásbevonásra a szállítók és a dolgozók bérek folyamatos fizetéséhez.

Cél a munkahelyek megőrzése

Ezt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. biztosítja, az eddigi becslések szerint a cégnek több milliárd forintra lesz szüksége. A cég irányításának átvétele a környezetvédelmi hatóság szigorú ellenőrzésével, és közreműködésével történik meg - jegyezte meg az államtitkár. Véleménye szerint a Mal legnagyobb problémáját a vörösiszap-katasztrófa mellett az okozta, hogy az elfogadott reorganizációs terve ellenére a bankok folyamatosan "kiszivattyúzták" a forrásokat a cégből, a keletkezett nyereségét azonnal elvitték. Az államnak egyrészt ezért kellett megvásárolnia olyan követeléseket, mint például a Bakonyi Erőmű Zrt.-vel szemben fennálló 1,7 milliárd forintos tartozás, de a gyár villamos- és gázenergia-ellátását február óta már az MVM Partner Zrt. biztosítja. Az államtitkár hangsúlyozta: a cég működőképes, versenyképes termékeket állít elő, s a reorganizációt követően önállóan tud tovább működni. A legfontosabb cél a több ezer munkahely megőrzése - tette hozzá.
Kapcsolódó cikkek
MTI
mail
nyomtatás

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.



Kiegyezés a székely–holland sörháborúban

Magyar politikai siker is a Csíki Sör Manufaktúra és a Heineken kiegyezése - állítják kormányzati informátoraink.

Bajban a taxisok réme

Lemondott az Uber elnöke, Jeff Jones, miután a cég háza táján egymást érték a botrányok.

Alternatív valóságok

Igencsak eltérő a NOB és a helyiek véleménye 
a tavalyi ötkarikás játékok hagyatékáról, de a rengeteg gond mellett van azért néhány sikersztori is.

Jönnek az automata áruházak

Egyre több, főként a fizikai világban aktív nagyáruház vezeti be a legkülönfélébb online és elektronikus eladásösztönző praktikákat.

top200