A 90-es években az álláskeresők többsége még postán adta fel önéletrajzát, a fejlettebb online megoldások csak a kétezres évek elején, az álláskereső portálok megjelenésével terjedtek el igazán. Ez alatt nemcsak az álláskeresés technikája és kultúrája, de maga a munkaerőpiac is rengeteget változott. A 2002-ben elindított Profession.hu álláskereső portál ott volt a kezdeteknél, így nemcsak megélte, de regisztrálta is e változásokat. Az online munkaerőpiac 70 százalékát lefedő, 360 ezer felhasználó és közel 6000 hirdető találkozóhelyeként működő portál saját adatbázisa alapján vizsgálta, hogyan alakultak a szektor trendjei az elmúlt tíz évben.

Válságban hallgatnak a hirdetők

„Az állásportálok feltűnésével a vállalatok hamar felfedezték az online toborzásban rejlő lehetőségeket. A Profession oldalán a 2002-es induláskor alig több mint 700 hirdető kínált állást, számuk azonban öt év alatt több mint négyszeresére nőtt." - idézte fel a kezdeteket Zsédely Krisztián, a portál értékesítési vezetője.
A növekedés csak a 2008-ban kirobbant válság idején torpant meg, ekkor a krízis sújtotta iparágakban a korábbihoz képest lényegesen kevesebb hirdetést adtak fel. 2007 és 2010 között több mint 75 százalékkal csökkent a banki, tőzsdei területen meghirdetett vezetői pozíciók száma. Az ugyancsak mélyrepülésbe kezdő ingatlaniparban szintén kevesebb munkaerőre volt szükség: 2008-ról 2009-re alig feleannyi építészmérnököt és ingatlanprojekt munkatársat kerestek. A válság első évét az IT ipar is megérezte, de a hirdetési statisztikák tanúsága szerint ez a szektor hamarabb erőre kapott. Míg a banki szférában és az ingatlaniparban 2010-ben is 50 százalék körüli volt a visszaesés, addig az informatikai területeken meghirdetett pozíciók száma alig 16 százalékkal volt kevesebb.
A kínálat csökkenése közben a kereslet folyamatosan nőtt: a válság éveiben regisztrált a legtöbb álláskereső a Profession.hu oldalán. 2010-ben a korábbi évhez képest négyszer többen, összesen 93 ezren töltötték fel önéletrajzukat az állásportálra.

Kereskedők és könyvelők: tíz éve az élen

A három legkeresettebb szakma 2002 óta szinte folyamatosan a könyvelő, területi képviselő és az értékesítő volt - legfeljebb más-más sorrendben. 2003-tól 2009-ig a könyvelőké, az elmúlt három évben a területi képviselőké az első hely. A kétezres évek elején folyamatos volt a kereslet az asszisztensek és recepciósok iránt is. Utóbbiak 2003-tól 2005-ig az ötödik helyen szerepeltek, de 2009-től már a legkeresettebb tizenöt között sem találjuk őket. Bizonyos szakmák pedig „imázst" váltottak az elmúlt években: „2003-ban a kilencedik legkeresettebb munka volt a titkárnőké, akik mára leginkább asszisztensként, ritkábban adminisztrátorként vagy ügyintézőként születtek újjá nagyon hasonló, vagy a korábbinál szélesebb jog- és feladatkörrel." - tette hozzá Herczku Mónika, a Profession.hu karrier tanácsadója. „2012-ben a könyvelők és értékesítők mellett a mérnöki, IT-fejlesztői, ügyfélszolgálati szakmák voltak a legkeresettebbek a hirdetői oldalon és ez a tendencia a jövőben valószínűleg csak erősödni fog." - véli a szakértő.

A kereslet-kínálat egyensúlya a portál statisztikái szerint leginkább a területi képviselők esetében áll fenn, erre a kulcsszóra 2012-ben több mint ötvenezer keresést végeztek el a munkát keresők. De még ennél is többen voltak kíváncsiak eladói/értékesítői állásokra, a legkeresettebbek pedig az olyan munkakörök voltak, mint az asszisztens, adminisztrátor vagy recepciós - hasonló irodai munkákra összesen több mint százezer alkalommal kerestek rá egy év alatt az oldalon. E mellett a munkaadóknak fontos visszajelzés, hogy a fiatalok szinte minden hónapban 500-nál is többször néztek utána a gyakornoki lehetőségeknek. Meglepő ugyanakkor, hogy az orosz nyelvű állásokra jelenleg is több mint kétszer annyian keresnek rá, mint a francia idegen nyelvre. Az olasz pedig szintén felkerül a dobogóra a mára esszenciális angollal vagy a némettel ellentétben.

Helyi viszonyok

A legtöbb álláshirdetést az elmúlt tíz évben Budapesten és Pest megyében adták fel - az összes, csaknem 1,1 millió hirdetés felét. A fővárost és régióját Fejér, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye követi a sorban. Mindeközben a legkevesebb lehetőséget Békés, Nógrád és Tolna megye álláskeresőinek kínálták. Az ország fejlettebb régióiban a válság idején jóval nagyobb mértékben esett vissza a hirdetések száma, mint a gazdaságilag gyengébb teljesítményű megyékben. Budapesten 2008-ról 2009-re 42 százalékkal, Győrben 25, Komáromban 28 százalékkal csökkentek az állásajánlatok. Ezzel szemben Békésben csak 15, Tolnában pedig alig 9 százalékos volt a visszaesés.

Poliglottok előnyben

A hirdetési számok alakulásából egyértelműen kiolvasható, hogy évről-évre egyre több idegen nyelvet beszélő munkatársat keresnek a cégek. A legfontosabb nyelv természetesen az angol, amit a német és a francia követ, sorrendjük az elmúlt tíz évben semmit sem változott. Utánuk az olasz, a spanyol és a holland következik, de a nagy call-centerek és nemzetközi szolgáltató központok letelepedésével az itthon addig kevésbé beszélt nyelvek is fontosabbá váltak. 2005-2006 óta folyamatosan keresik a svédül, norvégul, lengyelül, románul, finnül, görögül tudó munkatársakat, az elmúlt három évben az arab, észt, török, dán nyelv is megjelent a hirdetésekben. Ez a szempont a jövőben várhatóan még fontosabb lesz, mert egyre többen keresnek majd két-három idegen nyelvet beszélő munkatársakat.

Megugrott a távmunkák száma

Az utóbbi években a foglalkoztatás formái, a munkavégzés keretei is rengeteget változtak - a munkaadók a nemzetközi trendeket követve itthon is egyre szélesebb körnek, köztük a kisgyermekes anyáknak is kínálnak megfelelő foglalkoztatási formát. 2011-ben nyolcszor több 6 órában végezhető, részmunkaidős állást hirdettek, mint 2010-ben, a 4 órás állások esetében kilencszeres volt a növekedés. Az új informatikai technológiák térnyerésével egyre több cég kínál távmunkában végezhető állást is: a Profession oldalain kilencszer több ilyen pozíciót ajánlottak, mint egy évvel korábban. Úgy tűnik, a vállalatok ma már nagyobb figyelmet fordítanak a megváltozott munkaképességű álláskeresőkre is: míg 2010-ben számukra összesen 6 ajánlat szerepelt az állásportálon, 2011-ben már 410. Ez persze még mindig elenyésző a napi átlag 4000 hirdetéshez képest, de jól jelzi a munkaadói szemlélet gyors változását.

Munkanélküliség számokban

A legfrissebb munkanélküliségi adatok szerint 2012. november-2013. januárja között 3 millió 855 ezer fő volt az álláskeresők száma ez 39 ezer fővel több, mint egy évvel korábban, a munkanélküliek létszáma 486 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 11,2 százalék volt 2012. november-2013. januárban, 0,1 százalékponttal magasabb az előző évinél. Elemzők szerint nem hozott meglepetést a munkanélküliség és a foglalkoztatás 2012. november és 2013. január közötti alakulását mutató adatsor, véleményük szerint az idén a munkanélküliségi ráta szezonálisan kissé csökkenhet, de éves szinten 11 százalék körül alakul.

Kapcsolódó cikkek