Ezek alapján az derült ki, hogy továbbra sem került le a napirendről a jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonása sem. Piaci forrásaink szerint Szász Károlyban, a PSZÁF vezetőjében megrendült a kormányfő bizalma. „Nem ment neki elég keményen a bankoknak, még kommunikációs szinten sem" - fogalmazott egy informátorunk. A két intézmény összevonása azonban csúszik. Forrásaink szerint a kormányfő előbb a jegybankot akarja „rendbe rakni", s csak utána látna neki az összevonásnak. Informátoraink szerint az összevonásra valamikor nyáron, az amúgy politikailag viszonylag csendesebb időszakban kerülhet sor.

Addig is a Matolcsy csapat kemény munkára készül. Úgy tudjuk, hogy konkrét névsorral a kezükben érkeznek az MNB-be, minden vezetőről készült dosszié. A fő szempont, hogy az illető támogatja-e a gazdaságélénkítést vagy nem. Hogy ezt mi alapján lehet eldönteni, azzal kapcsolatban forrásaink tanácstalanul tárták szét a kezüket.

ÚJ SEPRŰ

A házon belül bizakodva fogadják például Pleschinger Gyulát, a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi adó- és pénzügyekért felelős államtitkárát. A Monetáris Tanácsba kedden delegált pénzügyi szakember komoly banki és pénzügyes tapasztalatokkal rendelkezik. Így például volt az OTP Értékpapír Zrt. vezérigazgatója és a Raiffeisen Bank vezérigazgató helyettese, valamint 2010 és 2011 között az Államadósság Kezelő Központot is ő vezette. Információink szerint jó esély van rá, hogy nem csak „külsős" marad, vagyis Monetáris Tanácstag, hanem bekerülhet az MNB legfelsőbb vezetésébe is.

Az új elnök várhatóan kemény kézzel kezeli majd a személyi kérdéseket. Erre utal az is, hogy utolsó nemzetgazdasági miniszteri leheletével még módosította - a főrészvényes magyar állam képviselőjeként - a jegybank alapító okiratát. A módosítások azt a célt szolgálják, hogy megerősödjön az elnök szerepe alelnökeivel szemben. Ez arra utal, hogy az új elnök bizonytalan saját pozíciójával kapcsolatban, s ezért kénytelen ilyen intézményes garanciákkal körülbástyázni magát. Ilyen garancia lehet egyébként a főigazgató személyének kinevezése is. „Ispán lesz a jegybankban" - kommentálta ezt egy forrásunk.,

A személyi kérdéseken túl szakmai, monetáris politikai szempontból nézve nagyon szűk a mozgástér. Lapzártánkkor a forint gyengüléssel reagált az új jegybanki menedzsment kinevezésének hírére. A hazai fizetőeszköz az euróval szemben megközelítette a 300-as szintet. Piaci vélemények szerint ennek hátterében egyrészt szimpla bizalmatlanság áll, ami minden váltás velejárója. Más vélemények szerint a befektetők több dolog miatt is aggódhatnak. Egyrészt tartani lehet attól, hogy a személycserék nem csak a felső vezetői szinten történnek meg, hanem az MNB hagyományosan erős közgazdasági elemző és kutató stábjában is. Ha értékes szakemberek távoznak a jegybankból, gyengülhet a döntés előkészítési folyamat, s így bizonytalanabbá válhat a monetáris politika irányítása is. A másik tényező az lehet, hogy a kormányfő és Varga Mihály frissen kinevezett nemzetgazdasági miniszter is felvetette egy újabb devizahiteles mentőcsomag ötletét. Márpedig ez a deviza tartalék apadásával járna, hiszen a visszafizetendő hitelekkel szemben a jegybanknál parkoló devizát kell állítani, mint ahogy ez korábban is történt. Árnyalja a képet némileg az, hogy az EU-ból évente beáramló durván 3 milliárd euró támogatás ad mozgásteret a tartalék felhasználása szempontjából. A tartalék a múlt év végén 32 milliárd euró körüli volt. Az előző végtörlesztésnél, 2011 végén az MNB-től 2,6 milliárd euró áramlott ki. Kevéssé valószínű, hogy egy második hullámban ennél nagyobb összegről lenne szó. Így a végtörlesztés 2.0-tól való félelem inkább a bizonytalanság számlájára írható, már ami a tartalékot és nem a bankok további terheit illeti.

További részleteket a Figyelő 10-dik számában olvashatnak.

 

 

Kapcsolódó cikkek