A pályázatot a hét cégből álló Graboplan-csoport nyerte meg. A cég ekkor azt vállalta, hogy 2014 áprilisára befejezi a munkát. A 144,8 millió eurós, mintegy 42 milliárd forintos szerződés 15 százalékát előlegként kapná meg a cég Minszktől, míg 85 százalékát pedig ő hitelezné a vevőnek, ehhez pedig magyar állami exportfinanszírozást szeretett volna szerezni.



Az Eximbank a jelentős országkockázat ellenére sem zárkózott el az ügylet támogatásától, de eddig azért zöld lámpát sem kapott a deal, 2012 februárjában ugyanis a MEHIB cenzúra bizottsága határozottan nem támogatta az ügyletet épp a felmerülő kockázatok miatt. Az ügylet ugyanis az Eximbank méreteihez képest viszonylag komoly egyedi kitettséggel és igen jelentős országkockázattal bír. 2012 eleje óta azonban sokat változott a leányzó fekvése, hiszen a két szervezet integrálódott és az Eximbank a Magyar Fejlesztési Bank 75 százalékos fennhatósága, azaz a közvetett állami tulajdonból átkerült az NGM közvetlen állami kontrollja alá. Az új tulajdonos érezhetően növelni akarja az Eximbank exportügyletekben játszott szerepét, mivel azt kifejezetten kevésnek tartotta. Ehhez megfelelő eszközöket is biztosított a számára, jelentősen növelte például forrásait. Ehhez járult hozzá az Eximbank külföldi kötvénykibocsátása is, amelynek segítségével nettó hitelfelvevő pozícióból nettó hitelezővé vált.

Az viszont, hogy a minszki stadion-rekonstrukció kap-e eximbankos forrást, még a jövő zenéje.

További részletek a Figyelő 10-dik számában.

Kapcsolódó cikkek