2012. júniusában módosították a szerencsejáték törvényt. Az új törvény kimondta, hogy a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál regisztrált játékgépet szerver alapú működtetésre kell beállítani. A jogi szabályozás szerint „A központi szerver által üzemeltetett játékok közé tartoznak a helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automaták és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszerek. A hagyományos üzemeltetésű pénznyerő automaták esetében a játékteremben található műszaki egységek (konzolok, terminálok) internetes kapcsolatban állnak egy központi szerverrel és a játékprogramok zárt, ellenőrzött rendszerben a központi szerveren futnak." A központi szerver a NAV felügyelete alatt állt volna, így a magyar kormány a szerencsejáték törvény módosításával Európa egyik legátláthatóbb, az állam, a játékosok és az üzemeltetők számára egyaránt biztonságos piaci működés alapjait teremtette volna meg. Az Európai Unió több tagállama várta az új magyar modell tapasztalatait, többek között Görögországban, Németországban és Hollandiában is szerver alapú szabályozást készítenek elő. Öt hónappal később a kormány az előkészületeket leállította.

A betiltás indoka a szenvedélyjátékosok és családjaik védelme volt. A segélyből élő emberek nem törődve a család havi megélhetésével, a játékgépeken eljátszották pénzüket - hangzott el érvként. A szenvedélyjátékosok becslések szerint a társadalom 1%-át teszik ki. Az alkoholfüggők száma 30% körüli. Amíg bárki a saját munkájával szerzett pénzét arra költi el, amire akarja, addig az államtól kapott segélyek játékgépekbe dobálása vitathatatlanul etikátlan. Vajon a betiltás volt a célravezető eszköz az állam részéről? A segélyezettek alkoholfogyasztását nem kéne megakadályozni?

Az ágazat elsorvasztásával vállalkozások tönkrementek, munkanélküliek száma nőtt, és az adóbevétel kiesés sem elhanyagolható mértékű. A Magyar Szerencsejáték Szövetség honlapján lévő hatástanulmány szerint 130,5 milliárd forintra tehető az azonnali kár, ami - mégha, felülbecslést feltételezünk is - nem jelentéktelen nagyságrend. 2011 októberében 22000 db játékgép működött. 2012 szeptemberére az adóemelések következtében ez a szám 4000-re apadt. Felmerül a kérdés, mi lesz a maradék 4000 gép sorsa? A vállalkozások választhatnak: 5 éven belüli élettartalmúakat külföldi cégeknek vagy a gyártónak próbálhatják értékesíteni. Ha nincs vevő, marad a tároló, hátha később eladható. Az 5 évnél idősebb gépek a hulladéktelepre kerülnek. A gépeket nem egyszerű eladni, országonként mások a játékgépekre vonatkozó jogszabályok, mások a játékosok igényei, a nyelvi különbségeket is figyelembe kell venni, így az importált gépeket üzembe helyezés előtt át kellene szerelni. A magas átszerelési költségek miatt lehetőség van darabokra szedni, és egyes részeket értékesíteni. Az érintőképernyős monitor és a papírpénz-elfogadó egység újrahasznosítható, de más értékesebb rész nem nyerhető ki. Törvényben a gépek megsemmisítése (akár értékesítéssel, akár hulladéktelepeken keresztül) nincs szabályozva, a cégeknek elszámolási kötelezettsége a NAV felé nincs, így zugkaszinók működtetése sem zárható ki, habár elterjedésük veszélye alacsony, mert sok időt, pénzt és viszonylag nagy „eldugott" helyszínt igényel és a lebukás kockázata is magas. A büntetés 500 ezer Ft-tól 100 millió Ft-ig terjedő pénzbírság, vagy akár két év szabadságvesztés. Illegális vállalkozások mégis lehetnek. Sehol a világon tiltással még nem sikerült olyan piacot megszüntetni, ahol kereslet volt (szesz, kábítószer, prostitúció).

A játékot kedvelő szenvedélyes ember minden bizonnyal alternatívát fog keresni, így a helyettesítő szolgáltatások piaca (online szerencsejáték, lottó, sportfogadás...) kerül előtérbe. Az online szerencsejátékok gyors elterjedése megfigyelhető, s már nemcsak a fiatalabb korosztályban. A tiltás újabb lendületet adhat. Nem köztudott, de a szerencsejáték oldalakat működtető cégek Magyarországon illegálisak. Jelenleg online szerencsejáték szervezésére kizárólag a Szerencsejáték Zrt. rendelkezik engedéllyel, így azok a játékszervezők, akik hirdetéseivel nap mint nap találkozhatunk, mind a játékszervezést, mind azok reklámozását a magyar jogszabályokba ütközően teszik. Nem tisztázott a szerencsejátékot űzők adózási helyzete sem. A sportfogadásokkal foglalkozó Bwin is illegálisan működik annak ellenére, hogy hatalmas reklámjaival a hazai focimeccseken gyakran találkozhatunk. A Gibraltáron bejegyzett cég a magyar játékosoktól származó bevételei után nem Magyarországon adózik, holott a játékgépek betiltása miatt kieső jövedelmet az állam az online szerencsejátékok adóztatásából tervezte fedezni. Jelenleg, ha bárki az interneten akar szerencsejátékot játszani, törvényi tiltásba vagy korlátozásba nem ütközik. A játékos regisztrál egy külföldi működtetésű honlapra, elutalja pénzét a külföldi bankszámlára és már játszhat is. A játék valójában nem is Magyarországon zajlik, annak ellenére, hogy a játékos esetleg egy nyilvános kávézóban Budapesten ül, mivel a játékot generáló szerver külföldön van. Ha a játékos nyer, a nyereményből adóznia kellene, de a nyerés bekövetkezését a kormány ma még nem tudja ellenőrizni, ezért az adózási hajlandóság is - nem meglepő módon - alacsony. A NAV két ponton tudna ellenőrizni. Figyelemmel kísérhetné a külföldi számlára utalásokat, illetve az onnan érkező összegeket, vagy a játékokat működtető cégek honlapjait blokkolhatná (IP-cím szűrés alapján) abban az esetben, ha Magyarországon nem fizetnek adót. Gibraltáron a játékadó 1%. Ezzel az alacsony adókulccsal nehéz versenyezni, de semmiképpen sem ajánlott egy 33%-os adókulcsot beállítani (ennyi terveztek a szerver alapú játékgépek adójaként), mert ilyen magas összeget nemzetközi cég nem lesz hajlandó fizetni.

A júniusban elkezdett szabályozási törekvések jó irányba mutattak. A szigorú feltételeknek alávetett szerver alapú felügyeleti rendszer kiépítésével átlátható és ellenőrizhető játékipar épülhetett volna ki. Szigorú szabályozás lehetőséget adott volna a játékosok védelmére és jogaik biztosítására. Emellett az online szerencsejáték-piac szabályozása is sürgető kérdés. Az egyre növekvő játékos kört megszólító piac ellenőrzése elengedhetetlen, a legtöbb európai országban is az online szerencsejáték cégek ma még illegálisan, törvényi korlátozásoktól mentesen működnek. Itthon az elsődleges cél átlátható viszonyok megteremtése és a játékosok adózásának a kikényszerítése lehetne.

Branauer SáraA szerző a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdasági elemző mester szakos hallgatója.

 

Kapcsolódó cikkek