Sztipichné Kozári Edina hangsúlyozta: a nagyobb rugalmasság feltételeit a magyar kormány az új munkajogi szabályozással már tavaly megteremtette, ezért szerinte Magyarország nemzetközi versenyképessége tovább erősödött a világpiacon. A kecskeméti gyárban már 2012-ben bevezették a munkaidőkeretet, majd az elszámolási időszakot. Megfogalmazása szerint a munkaidő-rugalmasságra azért van szükségük a termelésben, hogy azonnal reagálni tudjanak a globális autópiacon előforduló keresletingadozásokra, ugyanakkor ez a modell dolgozóiknak hosszú távú, anyagilag is kiszámíthatóan stabil jövőt biztosít munkahelyükön. A stabilitásnak köszönhetően a magyar autóipar is tovább erősödik - tette hozzá.

Az elszámolási időszak központi eleme egy munkaidőszámla, amelyen a dolgozók plusz és mínusz órái gyűlnek. Amikor több autót kell gyártani, a többletmunkaórák felhalmozódnak a számlán, amikor kevesebbet, a számlán felgyűlt többletmunkaórákból levonható a kiesett munkaóra. Ennek legfontosabb előnye a dolgozók számára, hogy azokban a hónapokban is megkapják az alapfizetésüket, amelyekben kevesebbet dolgoztak.

Sztipichné Kozári Edina elmondta: a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. a legújabb "Munkáltató Márka Kutatás" szerint, amelyet az Aon Hewitt és az AIESEC készített, újra Magyarország egyik legvonzóbb munkáltatója.

A Mercedes-Benz kecskeméti gyára 2012 márciusában, alig négy évvel a telephely kiválasztását követően nyitott meg, és azóta a legmodernebb környezetbarát technológiával gyártja - a rastatti gyárral együtt - a Mercedes-Benz B osztály személyautókat. A kapacitásnövekedésnek és a CLA-gyártásnak - amely 2013 januárjától a gyár második és a világon csak Magyarországon gyártott modelljeként gördült le a gyártósorról - köszönhetően a dolgozói létszám 2500 főről több mint 3000-re bővült. A kecskeméti régió hosszú távú autóipari központtá válása szintén célja annak a stratégiai partnerségi megállapodásnak, amelyet 2012-ben kötött a Daimler AG és a magyar kormány.

Kapcsolódó cikkek