Aranyosné Börcs Janka hatóság főigazgatója elmondta: a váltás két ütemben valósul meg. Először, július 31-én az ország középső területén (a Budapest-Kab-hegy-Szentes-Győr-Szeged vonalon elhelyezkedő adótornyok körzetében) szűnik az analóg földfelszíni műsorszórás, majd október 31-étől az ország többi részén (Szabolcs- Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zeplén, Hajdú-Bihar, Heves és Nógrád megyében, illetve Baranya megye nagy részén) is lekapcsolják az analóg műsorterjesztést.

Félmillió háztartást érint
A digitális átállás az a folyamat, amely során megszűnik a hagyományos földfelszíni műsorszórás, s ennek helyébe a frekvenciasáv hatékonyabb és gazdaságosabb hasznosítását lehetővé tévő digitális sugárzás lép. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a jövőben nem elegendő egy szoba vagy tetőantenna a televíziózáshoz, egy jelátalakító készülékre, más néven set-top-boxra is szükség van. Cserébe az eddigi három mellett további négy csatorna (M2, Duna, Duna World, Euronews) és három rádióadás (MR1-Kossuth Rádió, MR2-Petőfi Rádió, MR3-Bartók Rádió) ingyenes vételére lesz lehetőség, s jelentősen javul a kép illetve a hangminőség is.

Aranyosné Börcs Janka jelezte: az átállás nagyjából félmillió háztartást érint, ők azok, akik jelenleg előfizetési díj nélkül, szoba vagy tetőantennával televízióznak és kizárólag a M1, az RTL klub és a TV2 adásait látják. Ezen tévénézőknek három lehetősége van: vagy beszerzik a már említett jelátalakító készüléket, és ehhez csatlakoztatják - a szükség esetén szintén új - antennát, vagy olyan új televíziót vásárolnak, amelybe már beépítettek egy ilyen átalakítót, esetleg a korábbi ingyenes televíziózás helyett előfizetésre váltanak.

Milliárdok támogatásra
Mivel az érintett körben erősen felülreprezentáltak az idősebb, illetve alacsonyabb jövedelmű fogyasztók, az NMHH-nál arra számítanak, hogy a legtöbben az átalakító beszerzését, vagy valamely kedvezményes előfizetést választják. A hatóság egy támogatási rendszert is kidolgozott azok számára, akik önerőből nem tudnák az átállást végrehajtani. Ennek keretében a szervezet beszerzi és beszereli a szükséges dekódert és antennát, de a jogosultak választhatnak a szolgáltatók által nyújtott támogatott csomagok közül is. Annak eldöntésére, hogy ki jogosult az állami segítségre, a hatóság országos felmérést indít, aminek során személyesen keresik fel az érintetteket. A rászoruló csak abban az esetben kaphat állami támogatást, ha azt hivatalosan is igényli, illetve ha NMHH elnöki rendeletében szereplő feltételeknek megfelel. Az NMHH-nál úgy kalkulálnak, hogy a félmillió háztartás akár 10-20 százaléka is jogosult lehet támogatásra, ami háztartásonként legfeljebb 25 ezer forintra rúghat, így erre a célra 1,5-2,5 milliárd forintot fordíthat a hatóság. A teljes digitális átállás büdzséje azonban ennél jóval nagyobb, összesen 8 milliárd forint. A főigazgató tájékoztatása szerint ebből finanszírozzák többek közt az előkészületeket, az érintettek tájékoztatását, és a kommunikációs kampányt is.

Mások is várják
A digitális átállást több szektor is várja különböző okokból. Annak ellenére, hogy előfizetési díj nélkül ma már viszonylag kevesen tévéznek, és ezen fogyasztók nagy része is az alacsonyabb jövedelmű kategóriából kerül ki, a szórakoztatóelektronikai eszközöket gyártó és forgalmazó cégek bíznak abban, hogy a digitális átállás újabb lökést adhat a hazai tévépiacnak. Bő egy évvel ezelőtt a 2011 végén ugyanis épp az átállással kapcsolatos (tévinformációkon alapuló) aggodalmak, adtak lökést a hazai televízió-eladásoknak. A piac növekedése azonban tavaly - a két jelentős sportesemény, a labdarúgó EB, és az olimpia ellenére - megszakadt, sőt az értékesítés nagyjából ötödével esett vissza az egy évvel korábbihoz képest.

A szórakoztatóelektronikai szektor mellett a mobilszolgáltatók is várják az átállás lezárását, ezzel ugyanis felszabadul a 800 megahertzes frekvenciasáv, amit a szélessávú mobilinternet-szolgáltatás bővítésére szánnak. Az NMHH-nál jelezték: ennek értékesítésére a folyamat végén, tehát legkorábban ősszel kerülhet sor.

 

Kapcsolódó cikkek