Folyamatban vannak a Svájci Államszövetséggel azok a tárgyalások, amelyek alapján az állam utána megy a külföldre menekített adózatlan jövedelmeknek - értesült kormány közeli forrásból a Figyelő. A parlament több olyan gazdasági tárgyú törvényt fogadhat el a közeljövőben, amely érinti az állampolgárok pénzügyeit, bejelentési kötelezettséget keletkeztet számukra, illetve egyszeri különadókkal terhelheti őket.

Passz. Passz. „Nem tudjuk. Egyébként pedig a Fideszes képviselők is pont annyira tájékozottak kormányzati ügyekben, mint mi" - fogalmaztak lapunknak ellenzéki parlamenti képviselők, amikor arról kérdeztük őket, mikor kerülhet a parlament elé egy olyan tartalmú törvényjavaslat, amely bejelentési kötelezettséget ró az állampolgárokra, ha megtakarításaikat külföldre szeretnék vinni. Hogy sor kerülhet ilyen jogszabály-módosításra, erről azt követően lehetett hallani, hogy januárban Lázár János, Miniszterelnöki Hivatalt vezető államtitkár közölte, az állam utána ered az adózás elől külföldre menekített vagyonoknak.

A Figyelő megkereste a nemzetgazdasági tárcát, ám erre vonatkozó konkrét információt nem közölt. Más minisztériumi forrásaink szerint nem kezdődött el ebben az ügyben a konkrét jogszabály-előkészítő munka, ám folynak a tárgyalások a Svájci Államszövetséggel egy új adóügyi együttműködésről. A kormány az Ausztriával kötött megállapodáshoz hasonló szerződést szeretne tető alá hozni, amely széles körben biztosítana 15-30 százalékos átalányadó kivetését a betétekre, bizonyos összeghatár felett ennél magasabb arányút, akár 38 százalékosat is. Pénzügyi szakértők azt valószínűsítették a Figyelőnek, hogy az osztrák-svájci paktumnál szélesebb körű adatinformáció átadását lehetővé tevő egyezményt a magyar kormány sem érhet el, vélhetően a Svájci Államszövetség és Magyarország is azzal nagyjából azonos tartalmú megállapodást köthet, amely az év végéig megszülethet. Emellett a szaktárcák nemzetközi adójogi szakértői vizsgálják annak lehetőségét, milyen módon teheti láthatóvá a kabinet a külföldre irányuló tőkekivitelt, azaz rendelhet-e bejelentési kötelezettséget arra az esetre, ha az állampolgárok akár a legális megtakarításaikat is - mondjuk egy drasztikus forintromlástól tartva- más ország pénzintézetében helyeznék el.

További részletek a Figyelő 11-dik számában.

 

 

Kapcsolódó cikkek