Nem valószínű, hogy Ciprushoz hasonlóan más európai országokban is megadóztatják a betéteket - mondta a Figyelő Onlinenak Török Bálint a Buda-Cash elemzője azzal kapcsolatban, hogy szombaton az Európai Unió vezetői a ciprusi betétek megadóztatását szabták feltételéül az országot megmentő 10 milliárd eurós segélycsomagnak.

A ciprusi elnök vasárnapi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy muszáj volt beleegyeznie az egyszeri adó kivetésébe, mert az eurócsoport tagjainak ülésén választania kellett ezen intézkedés vagy a ciprusi bankok és az ország csődje között. A megoldás nem az, amit akartunk, de a jelenlegi körülmények között ez a legkevésbé fájdalmas - mondta Nikosz Anasztasziadisz tegnap este a televízióban. Az elnök a beszédében érzékeltette, hogy zsarolásszerűen állították választás elé, mondván, hogy vagy kivetik az adót, vagy csődbe mennek a fő ciprusi bankok, és velük együtt az ország is.

A bankok csődje miatt több ezren elveszítenék a munkahelyüket és bezárna több ezer kisvállalkozás is - mondta, hozzátéve, hogy a legsúlyosabb következmény az euróövezetből való kilépés lett volna. Anasztasziadisz azt ígérte, hogy fele részben kompenzálni fogják azokat, akik legalább két évig a bankokban hagyják a betéteiket. Elemzők szerint a szigetország azért került csődközeli helyzetbe, mert a ciprusi bankrendszer és a gazdaság nagyon nagy mértékben függ a görög pénzintézetektől.

A kormány tervei szerint egyszeri adó 100 ezer eurós összeg alatt 6,75 százalékos, az e feletti részre pedig 9,9 százalékos lesz. A 10 milliárd eurós csomag értéke egyébként kevesebb a vártnál. Ciprus korábban 17 milliárd eurónyi szükségletről tett említést, amelyből számításai szerint 10 milliárd lenne csak a banki konszolidációra szánt összeg.

A mentőcsomag szerkezetének erősen negatív a piaci fogadtatása: hétfőn hatalmas mértékben megugrott a londoni piacon a ciprusi szuverén törlesztéskockázat fedezetére szolgáló származékos befektetési konstrukciók árazása, és ez magával húzta az európeriféria többi szuverén adósa, valamint Magyarország e tranzakcióinak árfolyamait is. A forint tizennégy havi negatív csúcsra került és átlépte a 308 forintot is.
A világ tíz legkockázatosabb államadósának mezőnyében Argentína mögött a második helyen Ciprus állt.

Több fordulós lehet a mentés
Török Bálint szerint könnyen elképzelhető, hogy a mostani segélycsomag csak az első mentőöv lesz Ciprusnak. Írország és Portugália esetében is azt láthattuk, hogy az Európai Unió több csomagot is megszavazott, mire a két ország elkerült a szakadék széléről. Arra azonban nem kell számítani, hogy a többi uniós ország is megadóztatja majd a betéteket, ez csak a legvégső esetben képzelhető el, miután egy ilyen intézkedés betétkivételi hullámot indíthat el - fogalmazott.

Török Bálint arra is felhívta a figyelmet, hogy Ciprus helyzetét tovább rontja Oroszországgal szemben fennálló pozíciója. A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő becslései szerint a nem rezidens orosz üzleti vállalkozások ciprusi bankokban elhelyezett betéteinek összege 2012 végén megközelítette a 19 milliárd dollárt, emellett orosz bankok további mintegy 12 milliárd dollár tőkét tartottak ciprusi banki érdekeltségeikben.

Oroszország tehát érdekelt Ciprus megmentésében, miután a betétek egy jelentős része orosz kézben van, viszont pont emiatt nem érdekelt a betétek megadóztatásában. Moszkva jelezte is, hogy Oroszország még nem döntött arról, hogy meghosszabbítja-e a Ciprusnak korábban nyújtott 2,5 milliárd eurós hitel lejáratát. Az euróövezeti vezetők viszont abban bíznak, hogy Oroszország öt éves, 2021-ig szóló engedményt ad Ciprusnak.

Londoni elemzők szerint Ciprus helyzete rosszabb
A Barclays londoni elemzői szerint több alapvető ok magyarázza, hogy a ciprusi mentőprogram miért tér el jelentősen - főleg a bankbetétesekre kiróni tervezett kötelező illeték esetében - az euróövezeti válság korábbi szakaszainak segélycsomagjaitól.

A ciprusi bankrendszer tőkepótlási igénye Ciprus hazai össztermékének (GDP) hozzávetőleg a 60 százalékával egyenlő, ami messze meghaladja más, bankválságokkal küszködő országokét. A Barclays kimutatása szerint Írországban például 40 százalék, Görögországban 27 százalék, Spanyolországban 6,5 százalék volt a bankrendszerek feltőkésítésének GDP-arányos költsége.

A ciprusi kormány egyszerűen nem engedhette meg magának a bankrendszer önálló feltőkésítését, mivel ennek révén az államadósság-ráta a GDP-érték 145 százaléka körüli szintre emelkedett volna, ami - tekintettel a gazdaság növekedési kilátásaira is - fenntarthatatlan pályára állította volna a ciprusi közadósság-dinamikát.
Emiatt a betétesi illetéket is tartalmazó pénzügyi csomag alternatívája a ciprusi közadósság leírása lett volna.

Kapcsolódó cikkek