A befolyásos üzleti-politikai újság Kremlhez közeli forrása szerint Ciprus nem csak a 2011-ben 4 és fél évre kapott 2,5 milliárd eurós orosz kölcsön átstrukturálását akarja elérni, hanem több változatot kínál fel Moszkvának pénzügyi befektetések megvételére, hogy készpénzhez jusson.

A lapnak egy kormányzati tisztviselő név nélkül úgy nyilatkozott, hogy szerinte Ciprus már elmulasztotta az esélyt arra, hogy támogatást kapjon az állami kölcsön fejében, minthogy Oroszország háta mögött egyezkedett. Alekszej Kudrin volt pénzügyminiszter is kételkedik abban, hogy Oroszország belemenne a Ciprusnak adott 2,5 milliárd eurós kölcsön átütemezésébe.

Arra számít, hogy az események rosszul alakulnak, mivel szerinte már nem születhet jó döntés. Úgy véli, hogy Ciprus aligha kap eszközeiért 2 milliárd eurónál többet. Kudrin úgy tudja, hogy a szigetország kormánya pénzintézeti érdekeltségeket kínál megvételre, amelyek azonban az orosz szakember szerint már senkit sem érdekelnek.

Egy név nélkül nyilatkozó orosz kormányzati tisztviselő a Vedomosztyival azt tudatta, hogy tekintélyes orosz üzletemberektől nem kaptak jelzést Cipruson beragadt eszközeikről. Ők alapvetően tranzit országként használták a szigetországot, és sokkal megbízhatóbb országokban: Svájcban, Luxemburgban, Nagy-Britanniában helyezték el pénzüket.

Alekszandr Zaharov, a Paragon Advice Group partnere is ezt erősítette, mondván, hogy a nagy vállalkozások szinte alig használták a ciprusi bankokat arra, hogy ott tartsák a pénzüket. Cipruson gyakran orosz tulajdonban lévő offshore cégeknek nyitottak számlát, mivel az ilyen számlákról naponta 8 ezer eurót is le lehetett venni, ellentétben a magánszemélyekkel, akiknek a kivét lehetőségét napi 800 euróban korlátozták.

Koncessziós jogok kellenek Oroszországnak

Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza a ciprusi politikus szavait kommentálva azt jósolta, Moszkva a Ciprusnak nyújtott hitelfinanszírozás kiterjesztéséért cserébe "határozott részesedést" kíván majd szerezni a Ciprus déli partjai előtt fekvő földgázmezők kitermelési koncesszióiból.

Néhány milliárd dollárnyi ciprusi bankbetét esetleges elvesztése is csak "aprópénz" lenne a Kreml környezetében működő orosz állami bankoknak, a "nagy játszma" a ciprusi tengeri talapzat földgázkészleteinek ellenőrzése és az, hogy milyen áron szerezhetők meg a kitermelési koncessziók - fogalmazott a Standard Bank londoni elemzője.

Kedden a Vedomosztyi írt arról, hogy a Gazprom minden lehetőséget kihasznál a ciprusi kőolaj- és földgázlelőhelyek kiaknázására. Az orosz üzleti-politikai lap így értékelte a Gazprombank Ciprusnak tett állítólagos felajánlását, miszerint kész segíteni a Ciprusnak nyújtott hitel átstrukturálásával.

A ciprusi bankválság terjedési kockázataival kapcsolatban Timothy Ash annak a véleményének adott hangot, hogy a közép- és kelet-európai térségben elsősorban Szlovénia bizonyulhat sebezhetőnek, tekintettel arra, hogy a szlovén bankszektoron belül nem egészen 40 százalék a külföldi tulajdonosi arány, ami kevesebb mint a fele a térségi átlagnak.

Ráadásul folyamatosan csökken is a külföldi tulajdonosok aránya, mivel több európai bank a kijárat felé tart, "visszaadva a kormánynak a kulcsokat". Így a szlovén bankrendszer feltőkésítésének költségei az államot terhelik - hangsúlyozta Timothy Ash. Hozzátette: a közép- és kelet-európai térség más országaiban nem ez a helyzet, mivel ezekben a gazdaságokban a bankrendszer tőkepótlásáról a külföldi tulajdonos bankok minden egyéb problémájuk ellenére gondoskodtak.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének stratégája, Alex White a ciprusi-orosz tárgyalásokkal kapcsolatos szerdai értékelésében szintén a lehetséges forgatókönyvek között említette, hogy Oroszország kitermelési koncessziókat kér a ciprusi tengeri földgázmezőkre. White szerint ugyanakkor Oroszország "bajosan vehetné névértéken", ha Ciprus földgáz-kitermelési koncessziót ajánlana fel, tekintettel a térségi földgázmezők kitermeléséi jogaival kapcsolatos regionális vitákra.

A JP Morgan londoni szakelemzője szerint egyelőre nem egyértelmű, hogy Moszkva valójában mit kaphatna Ciprus pénzügyi megsegítéséért cserébe. Alex White szerint a felmerült lehetőségek között szerepelhet stratégiai jellegű eszközök átadása, de azt valószínűtlennek tartja, hogy a NATO engedné például egy orosz haditengerészeti támaszpont létesítését Cipruson. Ha azonban Ciprus végül törlesztésképtelenné válik, és el kell hagynia az euróövezetet, akkor függősége Oroszországtól valószínűleg "drámai mértékben" megnő - véli az elemző.Moszkva azonban elsősorban pénzügyi központként betöltött saját szerepét kívánja erősíteni. A Ciprusnak nyújtandó lehetséges orosz támogatásokkal kapcsolatos várakozások nagy része arra a feltételezésre épül, hogy az orosz kormány prioritásnak tekinti egy offshore pénzügyi menedék megmentését.

Valójában azonban Oroszország hosszú távú érdeke Moszkva pénzügyi központ szerepének erősítése, és Ciprus mint vetélytárs "kiiktatását" a Kreml "nem feltétlenül tartaná rossz fejleménynek" - vélekedett szerdai értékelésében a JP Morgan londoni stratégája.Ha az oroszok konkrét egyezséget ajánlanak fel Ciprusnak, annak valószínűleg mérhetetlen ára lenne: Moszkva jó eséllyel azt kérné, hogy Ciprus teljes egészében fordítson hátat a trojkának, vagyis a pénzügyi segítség fejében bankbetétilletéket követelő IMF/EU-bizottság/eurójegybank hármasnak - vélte. Ezzel Moszkva gyakorlatilag azt kérné, hogy Ciprus távozzon az euróövezetből, és "szilárdan vesse meg lábát az orosz érdekszférában" - tette hozzá. "Bár valószínűtlen, mégsem teljesen lehetetlen", hogy Ciprus adott esetben el is fogadna egy ilyen egyezséget.

Ben May, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics európai ügyekkel foglalkozó vezető közgazdásza szintén úgy vélekedett: a bankbetétilleték parlamenti elutasítása nyomán megnőtt Ciprus euróövezeti távozásának kockázata. Az is felmerülhet, hogy a jelenlegi bankzárlat feloldása után Ciprus - Izland mintájára - tőkekorlátozásokat vezet be a pénzek kimenekítésének megakadályozására - tette hozzá.

A Capital Economics londoni szakértője szerint is az lehet az egyik megoldás, hogy Ciprus végleg ejti a bankbetétilletéket, és Oroszországtól kér pénzügyi segítséget.Oroszország ciprusi befolyásának erősödését nem feltétlenül vennék jó néven egyes euróövezeti döntéshozók, végső soron azonban még ez is elfogadhatóbbnak bizonyulhat, mint a biztosra vehető alternatíva, vagyis az, hogy a pénzügyi támogatás megtagadása esetén Ciprus törlesztésképtelenné válik, a teljes ciprusi bankrendszer összeomlik és az ország távozni kényszerül az euróövezetből - vélekedett Ben May, aki szerint ezért valószínűnek tűnik valamilyen kompromisszumos megoldás, például az illeték csökkentése és bizonyos mértékű orosz támogatás elfogadása.A szakértő szerint azonban az epizód máris károsította az euróövezeti döntéshozatal megítélését, és nem lenne meglepő, ha a ciprusi fejlemények nyomán ismét fellángolna az euróövezeti válság az idén.

Kapcsolódó cikkek