Holnap kerül a Fővárosi Közgyűlés elé az a Bagdy Gábor, pénzügyi főpolgármester-helyettes által jegyzett tájékoztatás, amely szerint a Duna-parton megépült CET-komplexum héjszerkezete több ponton beázik, gyakoriak az üvegtörések, s ezek kijavítása nélkül nem nyitható meg az épület.

A javítási munka jellegéről szóló szakértői vélemény szerint (amelynek elkészítésében részt vett az ONL Hungary Tervező, Építő és Tanácsadó Kft., a Bánáti és Hartvig Építész Stúdió Kft. és az FRT Raszter Kft. ) ugyan nem kell kicserélni az egész héjazatot, de a teljes felületen korrekcióra van szükség. Becslésük szerint a teljes helyreállítás ez év november közepéig elvégezhető, amennyiben folyamatos a munkavégzés, és a munkákat már júliusban el tudják kezdeni. A szakértői csapat előzetes számításai szerint a kivitelezés várható költsége nagyságrendileg négyszáz millió forint + ÁFA összegű kiadást jelentene a fővárosnak.

Ezt az összeget azonban meg is spórolhatná Budapest, ha a megkötött szerződéseknek megfelelően a hibákat garanciálisan javíttatná meg a generálkivitelező WHB-val - mondta a Figyelő Onlinenak Márton Imre a CET kivitelezőjének, a Porto Investmentnek a vezetője. Szerinte ugyanis a tervezés során nem történhetett hiba, miután több független - a főváros által is elismert - szakértői vélemény mondta ki, hogy a héjszerkezettel nincs probléma, sőt a terveket a Főváros és műszaki szakértője a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. is jóváhagyta. Az ÉMI szakintézeti állásfoglalása például úgy fogalmazott, hogy „a héjszerkezet megfelelő kivitelezési minőség esetén teljesíteni tudja a légáteresztési, vízzárási és szélállósági jellemzőkre vonatkozó - az ÉMI Nonprofit Kft által a CET építményre egyedileg felállított követelményeket".

A Főváros és a generálkivitelező WHB között létrejött visszterhes engedményezési szerződés egyik pontja ráadásul arra utal, hogy a főváros is elfogadta a teljesítést. A negyedik pont ugyanis kimondja, hogy az építési munkákat végző alvállalkozók követelései jogosak, miután ezek mögött „valós gazdasági teljesítés van" - fogalmazott Márton Imre, aki szerint nem igaz a főváros állítása, miszerint rendszeresen és nagy területen beázna az épület és az üvegek törnének. A CET ott áll több mint két éve karbantartás nélkül, néhol átnedvesedhetett az épület, azonban ezek a hibák egészen apró javításokat igényelnének, s biztosan nem kerülnek 400 millió forintba - tette hozzá. A beruházó levélben hívta fel Tarlós István főpolgármester figyelmét arra, hogy álláspontja szerint a BFVK javaslata akár büntetőjogi kérdéseket is felvethet, egyben kérte, hogy utasítsa el a BFVK kérelmét a 400 millió közpénz elköltésére. A levelet elolvashatja itt.

Márton Imre szerint tehát teljesen alaptalan Bagdy Gábor ajánlata: a főváros ugyanis elfogadta és jóváhagyta a terveket, amely szerint az acélhéj szerkezet megvalósult, az illetékes szakhatóságok kiadta az engedélyeket, a visszterhes engedményezési szerződésben pedig (amely arról határozott, hogy a főváros mintegy 2,7 millió euróért megvásárolja a CET-projekt generálkivitelezőjének a beruházóval szembeni követelését) közvetlenül és közvetve a főváros is elismerte a teljesítést.

Az ügy érdekessége, hogy fél évvel ezelőtt még nettó 986 millió és 1,6 milliárd forintra becsülték a duna-parti CET javítását, ez csökkent most 400 millió forintra. Természetesen már akkor felmerült, hogy miért költenek közpénzt a helyreállításra, amikor a kivitelezőnek ingyen, garanciában ki kellene javítani a hibákat.

Több éve húzódik az ügy

A Duna-parti Közraktáraknál létrehozott, mintegy 27 ezer négyzetméteres létesítmény kialakítását 2010 augusztusában kellett volna befejezni. A CET (Central European Time) műszaki átadás-átvételi eljárását 2010. december 01-jén kezdődött el és jelenleg is folyamatban van, miután azon a főváros megtagadta a részvételt. A bérlemények a belső kiépítéshez nem fogtak hozzá, az épület jelenleg üresen áll.

A főváros egy bírósági döntés után tavaly július 25-én vette birtokba a CET-komplexumot a sétánnyal és a kerékpárúttal együtt, s megkezdték a műszaki állapot felmérését. A beruházásért a főváros még nem fizetett, ugyanis vitathatónak tartja a projekt minőségét.

Tarlós István főpolgármester a CET-beruházással kapcsolatban korábban úgy fogalmazott, hogy a 8,5 milliárd forint értékű munkát nyilván senki nem fogja ajándékba adni a városnak, de a számokat össze kell hasonlítani. A főváros szerint az eredeti szerződés szerint 25 év alatt 31 milliárd forintot kellett volna fizetni a beruházónak.

Pert nyert az MKB Bank a fővárosi önkormányzat ellen

A pénteki Népszabadság adott hírt arról, hogy első fokon pert nyert az MKB Bank az általa tavaly márciusban indított perben a fővárosi önkormányzat ellen. A pénzintézet 25,5 millió eurós - mintegy 7,5 milliárd forint - hitel és kamatai megfizetéséért indított pert a fővárosi önkormányzat ellen a Fővárosi Törvényszéknél. Az elsőfokú ítéletet csütörtökön a Pécsi Törvényszék hirdette ki.

A bíróság érvényesnek ismerte el az MKB, a fővárosi önkormányzat és beruházó által 2008-ban kötött közvetlen megállapodást, amely szerint a hitelszerződés megszűnése esetén az önkormányzat köteles megfizetni a fennálló pénzügyi adósságot a banknak. Az MKB és a főváros egyelőre várja az írásba foglalt határozatot.

A lap ismerteti: a Porto a beruházási költségek 90 százalékát hitelből teremtette elő, a bank pedig biztosítékot kért, mivel jelzáloggal nem lehetett megterheli az ingatlant. Ezért kötöttek külön megállapodást a felek, a hitelező MKB, a főváros és a Porto. A bank tavaly a megállapodásban foglalt önkormányzati fizetésikötelezettség-vállalás alapján indította meg a pert.

Kapcsolódó cikkek