Oroszország nem vesz közvetlenül részt az EU és Ciprus között zajló hatalmi harcban. Legalábbis egyelőre. Az EU nemrég majdnem elfogadtatott egy törvényt, mely feljogosítaná a bankokat, hogy mindenkire illetéket vessenek ki, ezzel kiegészítendő az eladósodott államháztartást. Ez a húzás jelentősen érintette volna a pénzüket itt tartó orosz vállalatokat is. Mostanra a válságból való gyors kilábalás reménye szinte teljesen szertefoszlott, Oroszország pedig a legkevésbé sem mutatkozik elkötelezettnek a krízis azonnali megoldása iránt - ezzel is további nyomást gyakorolva az EU-ra.

Eközben a ciprusi pénzügyminiszter, Michalis Sarris Moszkvába repült annak reményében, hogy a közvetlen tárgyalások gyors megoldást hoznak majd a bankrendszer tőkehiányának csökkentésére. Állítása szerint nem üres kézzel érkezett, és még csak nem is kölcsönt szeretne felvenni Oroszországtól, hanem egy mindkét fél számára előnyös gazdasági megállapodást ajánlott. Az orosz segítségért cserébe részesedést ígérnek a bankrendszerből, és lehetőséget adnának a szigettől délre terülő tengeri olajmezők közös kitermelésére is.

Andrej Kostin, a válságban leginkább érintett VTB bank vezetője azonban elzárkózott az alkutól. Elmondása szerint a bankjának egyetlen érdeke, hogy újra fizetőképesek legyenek, és szabadon kezelhessék ügyfeleik számláit, így nem mutatnak érdeklődést a sziget bankjainak tárgyi eszközei iránt. Hozzátette azt is, hogy a pénzintézet beszünteti tevékenységét, és gyorsan kivonul a piacról, ha „törvénytelen, politikailag motivált döntések" születnek a válság kezelésére.

Medvegyev miniszterelnök korábbi nyilatkozatában az orosz bankok heves reakcióját azzal indokolta, hogy azok úgy kényszerültek felfüggeszteni tevékenységüket, hogy nem voltak sem számlavezetési, sem adózási problémáik. Nyilatkozatában elhangzott az is, hogy Oroszország kész fontolóra venni a segítséget, amennyiben az EU is előáll a saját válságkezelési megoldásaival.

Oroszország mégis visszalépett. Mivel láthatólag nem tudnak fájdalommentesen kikerülni a szituációból, ezért - mintegy bosszúból - kivárásra játszanak. Ha pedig Moszkva kiszáll a játékból, akkor az EU-nak nem 10, hanem 17 milliárd eurót kell előteremtenie.

Ennek fényében az EU vezető politikusai igyekeznek kevésbé kellemetlen fényben feltüntetni a helyzetet. Baroso például azt nyilatkozta, hogy Oroszországot azért nem értesítették időben az illetéktervvel kapcsolatban, mert az Unió pénzügyminiszterei is csak későn ültek össze, és megállapodás is csak hajnalban született.

Bár az EU nyilatkozataiban kompromisszumkészségről és együttműködésről beszél, cselekedetei teljesen mást sugallnak. Az Európai Központi Bank lehet, hogy hétfőn felfüggeszti a pénzfolyósítást, ami tovább gyengíti majd a gazdaság kilátásait. A napokban pedig egy anonim európai forrás felszámolással fenyegette meg a bankokat, ha nem születik megállapodás a betétek megadóztatásáról. Elemzők szerint itt már Merkel és Putyin személyes csatájáról van szó, mivel Putyin személyes sértésnek tekinti a bankbetétek megadóztatásának felvetését.

Elemzők szerint Ciprus egyáltalán nincs olyan helyzetben, hogy kedvező alkut ajánljon Moszkvának. Állításuk szerint a sziget semmivel nem értékesebb Oroszország számára, mint bármelyik másik politikailag stabil mediterrán sziget. Korábbi kedvezményezett státuszát is csak annak köszönhette, hogy az orosz jogszabályokon kívül eső pénzügyi platformként szolgált az orosz tőke számára. Rámutattak továbbá arra is, hogy ha a ciprusi bankok profitáltak is az orosz tőkebeáramlásból, annál még nagyobb nyereséget könyvelhettek el a brit pénzmozgások révén, hisz Anglia is hasonlóan „használta" a sziget bankjait. Németország valószínüleg ezen összegek egy részével kívánta növelni az EU kincstárait, azonban úgy látszik, terve kudarcba fullad.

Kapcsolódó cikkek